Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 36. szám - A birói kártérítési felelőség

güknek megszegésére elcsábíttatni engedik, hanem azok ellen is, kik a köztisztviselőt ajándékkai megvesztegették, vagy megvesztegetni megkísérték, bünfenyitő eljárás azonnal inditandó, és azok a vizsgálat eredményéhez képest, a hivatkozott kegy", kir. leirat értelmében, a vétséghez mért büntetéssel mulhatlanul ní.egfenyitendők lesznek, mely tekintetből a kellőleg utasítandó tiszti ügyészeknek kik a megvesztegetett,vagy a megvesztegető ellen mint közváalók lépnek fel, egyszersmind az is kötelességéül teendő, hogy azon esetben, midőn az ily vádlott Ítélet által bűntelennek kimondatnék, vagy midőü a kimondott büntetés, a bűntett súlyához képest fölötte szelídnek látszatik, a felebbvitelt a felsőbb bírósághoz törvényes idő alatt közbenvetni, felelősség terhe alait el ne mulasszák. — Kelt Bécsben boldogasszony hó 16 án 1863 évb. (31094. sz. a.) Az idézett k. kir. leirat eredeti szövege következő : 2542. Franciscus Dei gratia, Hungáriáé, Bohemiae, Dalmatiac, Croatiae, Slavoniae Rex Apostolicus, Archidux Austriae etc. Magniíici, honorabiles, Magnifici item et Egregii fideles nobis Dilecti! — Siquidem nobis vigore Constitutionis Regni, signanter autem articuli etiam 12. ultimae Dietae Exercitium potestatis executivae non modo»competat, sed etpro obligamine incumbat; hinc relate ad corruptiones in officii judicis, aut alio quaepiam servitio publico constitutorum Individuorum, tam per iteratas benignas Resolutiones regias, quam et per proprium Juramentum Judicum ac complures Leges signanter : articulos 73 : 1486. 10 33. et 70. anni 1492. et 4 : 1498. severissime interdictas, benigne nobis decernere visum est, ut cuncta penes aulica et provincialia prout et politica cameralia ac juridica Dicasteria, non absimiliter apud Comitatus et civicos Magistratus, denique Eclesiastica fora in qualicunque demum cathegoria ccnstituta Individua semet a corruptionibus prout et omni acceptatione donorum, in parata pecunia,naturalibus, aut alia quacunque Grátificatione consistentium eo certius abstineant, quod secus in casu quo quempiam ob acceptationem Donorum Justitiam perperam administrasse, conpertum fuerit, talis poenae legali subjiciendus, ob accepta donaria et gratiíicationes autem ultra restitutionem earundem a servitio amovendus, et ad ulteriora servitia publica in perpetuum pro inhabili declarandus, et huju=modi restituenda dona denunciantibus eorundem relinquenda. ille vero, qui Donariis ofíicialem in ofílcio publico constitutum corrumpere attentaret, pro re nata promerita poena plectendus sit. — Quam benignam Resolutionem Nostram Regiam Tabulae huic nostrae Judiciariae pro publicatione in suo gremio facienda. exactaque observatione hisce notificandam esse duximus. — Vobis in reliquo Gratia nostra Regia benigne propensi manemus. Dátum in Archiducali civitate nostra Vienna, Austriae. Die octava mensis martii, — anno domini Millesimo septingentesimo nonagesimo secundo. — Franciscus m. p. Comes Carolus PálíTy m. p. Josephus Jaszvitz m. p. — 2542. Vienna, ex Cancellaria Regia hungarico aulica; — Magnifico, honorabilibus, Magnificis item et Egregiis N. N. personalis praesentiae nostrae Rcgiae in judiciisLocuratenenti, et Consiliario nostro, Caeterisque Tabulae nostrae ludiciariae Assesoribus fidelibus nobis Dilectis. Ex oíFo Pestini.Praesent. 17-a martii 1792. publicat : eadem. (L. S.) 3) A. bünperbcli vádlottak védelmezése iránt. Ő cs. stb. Urunk nevében. Több törvényhatóságok tudósításaiból tapasztaltatott, hogy a vádlottak száma a fenyítő törvényszékek nél sokszor oly annyira szaporodik,hogy azok védelmezésérea tiszti ügyészek nem elégségesek ; valamint a felsőbb helyekre felterjesztett bűnvádi iratok aziránt is tanúságot szolgáltattak, hogy a bűnvádi perek tárgyalása és elintézése vagy kelletén tul hosszabb időre elhúzódik, vagy pedig a vádlottnak védelmezése szembetünőleg felületes, ki nem merítő, és egyszerű formaságig lealacsonyul. Noha pedig az ország törvényhatóságainak régi rendszeréhez képest, a tiszti ügyészek kötelességeihez tartozott a vádlottak védelmezése is, még is ezen intézkedés nagyobb részben, a köznép felett a törvényhatóságok részéről régi időkben gyakorlott gyámi rendszernek kifolyása lévén, tagadni nem lehet, miként a tiszti ügyészeknek jól felfogott feladata inkább az, a bűntettesek ellen közvádlóként fellépni, és azok megbüntetését szorgalmazni, mint azokat védelmezni, miután a tiszti ügyészek hazai törvényeink szelleme szerint is, a bűnvádi eljárásban tulajdonképen a megsértett állam és polgári társadalom képviselői, nem pedig a vádlottak védői ^vanánt tűnnek fel. A magán ügyvédek ellenben azon kitűnő jogosultságai lévén felruházva, hogy a feleket a bíróságok előtt képviseljék, és az<?k érdekeire felügyeljenek, valamint ennélfogva az országban ujabb időbeii bevett szokás szerint a bíróságok polgári ügyekben a szegény sorsú perlekedő felek számára gondnokot a magán ügyvédek sorából hivatalból neveztek ki, és a magyarországi ügyvédek nemes kötelességük érzetében sohasem vonultak vissza, a szegény osztályhoz tartozó feleknek polgári ügyekbeni pártfogásától, — ugy törvényes akadály nem forog fenn az ellen sem, hogy bűnvádi perekben is, a fenyítő törvényszékek, mennyiben a tisztiügyészek e feladatnak meg nem felelhetnek, a szegény sorsú vádlottak védelmezésére pártfogót vagy képviselőt a magán ügyvédek sorából kinevezhessenek, bizton elváratván, hogy az erre hivatott ügyvédek ezen nemes kötelesség teljesítését maguktól nem fogják visszautasítani. Ezeknél fogva meghagyandó a kormányzata alatt létező valamennyi fenyítő törvényszékeknek, hogy a székhelyén a felek képviselésével foglalkozó valamennyi magán ügyvédek jegyzékét elké-.zitse és azokat c jelen rendeletnek tudomásukra juttatása mellett felszólit«a, hogy azok, kik a bűnvádi eljárásban a szegény osztályhoz tartozó vádlottak ingyeni védelmezését elvállalni készek, ezen készségüket a törvényszéknek bejelentsék. Egyszersmind pedig a fenyitő törvényszék oda utasítandó, hogy a bűuvádi külön vizsgálat befejezése, és a vádlottnak fenyitő kereset alá vétele után, a vádlottnak a védlő szabad választását ne csak megengedje, hanem a súlyos bűntettek eseteiben, ha ezen joggal élni nem akarna is, számára védőt a magán ügyvédek sorából hivatalból rendeljen, kinek védenczével bírói tag jelenléte nélküli tanácskozhatása, és a vizsgálati iratoknak, azokat kivéve melyek a bíróság belügykezelését illetik, valamint a vádlevélnek betekintése is kellő felügyelet alatt a tárgyTalás előtt megengedendő. Magától értetik egyébiránt, hogy a vagyonos vádlottak a védlőnek fáradsági dijját, legyen az szabadon választva, vagy hivatalból kinevezve, a törvényszék meghatározása szerint megfizetni tartoznak, azon kérdés eldöntése pedig : váljon a vádlott törvény értelmében szegénynek mondható-e ? a törvényszéket illeti; mely utóbbi a valósággal szegénynek elismert vádlott védelmezésére a képviselőt is hivatalból kinevezendi, ezen eljárásban szem előtt tartandván azt, hogy a szegények képviselése a törvényszék hivatali helyén létező magán ügyvédek közt igazságos arány szerint felosztva legyen Azon nem várt esetben, ha valamely magán ügyvéd egy vagy más szegény vádlottak ingyeni védelmezését alapos ok nélkül elvállalni vonakodnék, az minden ollyatén díjjal járó ügyviseléstől kizárandó, melyben a pártfogó vagy képviselő kinevezése a bíróságot illeti Kelt Bécsben Ausztriában Boldogasszony hó 20-án 1863-dik évben. (21103. sz. a.) 4) A szóbeli perekben felvett tárgyalásos egyességi jegyzőkönyvek, bélyeg illetéke iránt. 0 cs. apostoli stb. M. é július 28-án 12042. sz. a. kibocsátott udvari rendelvény kapcsában utasitandók lesznek az 1836. évi 20. tcz. valamint az ideigl. törv. szab. 33. §-a szerint sommás szóbeli perek tárgyalására és elitélésére hivatott valamennyi bíróságok, hogy az érintett perekben nemcsak az ítéletek és a felebbezések, hanem maga a kereset, és a felek által bíró előtt kötött egyességek az illetéknek alá vetve lévén, a szóval előadott minden perbeszédről, következőleg a szóbeli keresetről is felvett jkönyvre legyen az összefűzött bírói ügyviteli, vagy minden egyes perben | használt külön tárgyalási jkönyv, az 1862. évi dec. 13-án kelt illej téki törvény § j tétele a) és i), illetőleg az f£ tétel a) és b) alatti