Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 36. szám - A birói kártérítési felelőség

162 A vtszék illetékes csak akkor lehetne,haaz illető,egy általa megbízott, végrehajtásra alkalmazott személy. Már pedig itt a kereset oly végrehajtásból származtatott,melyetPest tszéke, nem mint a vtszéktől megkeresett, hanem mint önálló, illetékes bíróság saját kórében teljesített. A városi tszék nem is váltói végrehajtásban működött, ha nem köz törvényi végrehajtás folytán (B.Alex, részéről) adta ki az öszveget. Ily önálló biróság köztörvényi eljárása megbirálására, s onnan netán eredt kár meghatározására avtörvényszék illetékes nem lehet; annál inkább, mert a vt. II. r. 2 fejben ily kártérítési bíráskodásnak semmi nyoma. Az 1844. VI. 17. §. itt nem alkalmazható, mert az csak a végrehajtást szenvedőről, s őrizetre megbízottról szól: míg itt a városi tszék mint egy harmadik önálló bi róság végrehajtási eljárása jött elő. — Továbbá amegyei jelentésben csak a tilalom ténye volt kifejezve, s nem a vtörv.végrehajtás is,mely zálog-elsőbbségi jogot adhata. A tilalom pedig egy későbbi végrehajtás foganatosítását nem akadályozhatá. A városi tszék tehát itt törvénytelen eljárást nem létesített. Annál inkább, mert a vált. végrehaitáskor (1860. apr. 4.) a Szakáiíéle kötvény már nem B. Apoll. hanem leánya tulajdonát képezé az 1860 mart. 9. engedményként. Ez ellen zálog-elsőbbségi j^got S. nem nyert; az adós levélre a vtörv.végrehajtás feljegyezve nem is levén. így S. zálogjoga, mely nem volt igazolva, a kiadással meg nem sértetett. A váltó fe 11ö r v sz ék ezen nézetekből indult ki, s az első bir. ítéletet megsemmisítette. (1862. okt. 29. 7013. és 1863. febr. 10. 379. sz. a.) A Hétszemélyes tábla ugyanezt megerősítette (1863. jan. 23. 2563. sz. és 1863. mart. 30. 95. sz.) Megvaljuk, mikép minket az utóbbi nézetek meg nem győzhettek az illetéktelenségról s kártérítési kereset alaptalanságáról. A Benyov§zky féle ügybeiii kir. táblai Ítélet. Azon érdekes Benyovszky féle ügyben, mely a híres Benyovszky János altábornagy 1813 évben kelt s családja felsegélésére tett alapítványra vonatkozik, s melyet e lapok 9. 10. 11. s 12. továbbá a 16. szban terjedelmesen ismertettünk, a kir. it. Tábla f. é. april hó 22-én követ. Ítéletet hozott: „Felperes és érdek társai keresetbeii kérelmüket oda irányozván, miszerint alperesek az F. a.felmutatott okirat tárgyát képező néhai Benyovszky Jánosaitábornagy által a Benyovszky családnak ajándékozott vagyonról, ennek felfedezése mellett számolni tartozzanak, nem pedig örökösödési igényüket kívánván ugyan néhai B. János után érvényesíteni; miután e.r. alperes az F. a. — a bírói szemrevételi tárgyalásról felmutatott okiratban foglalt bizonyítvány szerint a kérdésben forgó vagyont 1821-ik évi nov. 20. utolsó napján ugyan az F. a. ajándéklevél értelmében kezelés végett valóságosan átvette, a vagyonnak kezelését nem tagadta, sőt az E. a. nyugta, AA.BB. ésCC. a. felmutatott leveleiben gondviselői minőségét be. is ismerte , alperesi részről a kereshetőség ellen felhozott azon kifogás, hogy felpereseknek az F. a. okiratra alapított, az a p. tkv. hatálybalépte előtt keletkezett örökösödési joga a 852 évi nov. 29. ki. cs. ny. p. 9. §. értelmében már elenyészett, minthogy alperesek a kezeikben levő Benyovszky János féle vagyonnak csak kezelői, s igy a felhozott ősis. ny. p. itt alkalmazható nem lenne, s az ezen ügy érdemleges eldöntésének ellent nem állhatna — az e. bságnak ezen kifogásra alapított ítélete megváltoztatik sa jelen per annak érdeme iránti további törvszerű eljárás és itélethozás végett ugyanahhoz visszaküldetik. (1863. april 22. 4780. P. sz. a.) Kúriai Ítéletek. magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 37. Gróf Pálffy Jánosnak gróf Pálffy József és pertársai ellen, a Szamolányi uradalomba tett beruházások és javítások felszámítása iránti perében Ítéltetett : A peres felek által a 12-ik, 44, 46, 48, 61, 67, 68, 73, 110, 112, 114, 116, 120, 134 és 136-ik tételekre nézve további fellebezés közbetéve nem lévén, az ugyanezen tételekre nézve hozott mosodbirósági ítélet érintetlenül hagyatik. Az Igrámi határdombok birói megszemlélése alkalmával, a szolgabíró s esküdtjének 1777 évi július hó 22-én rendes napidijak fejében, ugy az ezen birói szemlénél alkalmazott tanúknak fizetett, a 2 ik pont alatt felszámított 4 frt 8 kr. mint a tulajdonos javára szolgáló, s a szolgabírónak E alatt felmutatott nyugtája által igazolt kiadás, felperesnek váltópénzben, vagy is 1 frt 731/i kr. o. é. a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával megítéltetik. Szomolány Nádas, Katlócz és Delejthe közti határok megújításáért a megyei esküdtnek napi dijak fejében 1777 é. június hó 20-án fizetett a 3-ik pont alatt felszámított 3vft mint i tulajdonos jávára tett,s az illető megyei esküdtnek F alatt felhozott nyugtájával tanúsított kiadás, a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával, váltópénzben,vagy is 1 frt 26 kr. o. é. felperes javára megítéltetik. A felső diósi Plébánia udvara nagyobbitása végett szerzett Nbvákféle háznak megbecsülésére fordított, a 23 pont alatt — a 3 •///. alapján — felszámított 8 frt 28 kr. összeg kiadása, a kegyúri jog időközbeni gyakorlója által tétetvén ; s igy alperesek azt megtéríteni nem tartozván, az alsóbb biróságok Ítéletének megváltoztatásával, felperes az ezen pont alatti keresetével elutasitatik. A 28, 29, 30, 31, 32 és 33. pontok alatt felhozott szántóföldek tisztogatása, és erdő mivelésre fordított napszámok nem lévén felperes részéről kimutatva, hogy ezen munka eredményre vezetett, s hogy el nem használva, még most is a tulajdonosnak javára szolgálna, beruházásnak nem tekintethetvén, ezen indokból a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. — A szomolányi lelkészszel 1838 évben, egy kertecskének átengedése iránt kötött csere, s az erre felfizetett 10 pfrtnak az érintett lelkész részére lett kifizetése a C. M. alatti utalványozás és a 10 V. alatti csere szerződéssel kimutatva lévén j mind a két biróság ítéletének a 78 tételre vonatkozó részének megváltoztatásával felperesnek 10 frt 50 kr. odaitcltetik. Az Igrámi határ felmeréseért a 109 pont alatt felszámított, s a másodbiróság által megítélt összeg, helyesebb számítás szerint 404 frt 44 J/4 kr. o.é. alapitatik meg. Ugyanaz Igrámi összesítési és elkülönözési perbeli ügyvédi munkadíjul, a 121. pont alatt kitett összeg felszámitható lévén ; felperesnek 200 pfrt vagyis 210 frt o. é. az alsó biróságok Ítéletének megváltoztatásával megítéltetik. A csattagi összesités szükséges és hasznos beruházásnak lévén tekindendó, az erre tett kiadásokból a tulajdonosokat illető Erdődy féle 82,831 • ölből vagy is 69 hold 31 • ölből álló Curia és tartozására eső a 123 pont alatt felszámított — felmérési és biztosítási