Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 2. szám

6 lehet ezen per, a sommás szóbeli eljárás esete. Továbbá az is figyelembe veendő: hogy ha az 1840: 11. t. cz a sommís szóbeli eljárást a rágalmi per-, re is kiakarta volna terjesztem: okvetlen, az 1836 : 20. t cz. 11. §-án változtatnia kellendett; mert ez ellenkezőleg a rágalom vétkét megállapító törvényekkel azt rendeli, hogy a birói járandóságnak helye nincs, és hogy a perköltséget a veztes fél fizeti. Ily egyenes ellentét mellett, még csak lehetséges sem vala, a rágalmi keresetet, a sommás szóbeli eljárás szabályai szerint tárgyalni és eldönteni. Az id. törv. szab. által szenvedett ugyan a perköltségre nézve változást a rágalmi per is; ámde ez az illetékességre befolyással nem lehet. Kimutatva lévén tehát : hogy a rágalmi per, a sommás szóbeli eljárás alá nem tartozik; és kétségtelen lévén az: hogy az, törvényszerint, a kir. vagy kerületi tábla illetősége alá nem esik; magától következik: hogy ezen perben is, az illetékes biróság, az id. törv. szab. I. r. 33. és 36. §§-ai szerint megyékben a megyei, városokban pedig a városi törvényszék. Tomcsányi Mór. • Kültörvényhozási szemle (Folytatás.) 1860—1862. I. A hitel s forgalom érdekeit képviselő oodiíioatio terén nem kevéssé igényli figyelmünket azon tapasztalat, mikép a vagyoni és forgalomi viszonyok szabályozásában a különbféle törvényhozások előtt az elkülönző nemzeti sajátságok mindinkább háttérbe szorulnak ; azok főleg a forgalom kívánalmait veszik kiindulási pontokul, és azért mindinkább azonosulni látjuk azon szabályokat, melyek szerint a váltó s kereskedelmi ügyletek s kötelmi jogviszonyok rendeztetnek. A német kereskedelmi törvénykönyv, mely ez idő alatt (1861-ben) befejeztetett nemcsak a hazánkhoz oly közel álló német államokban (1862. évben Hamburgban s Lübeckben is) nagyrészt elfogadtatott; de már más államokban ÍR p. o. Francziaországban utánzásra ajánltatik. E tény mit különösen hazánkban kiváló figyelembe vétetni óhajtanánk, nem csak e mű rendkívüli kitűnőségéről tanúskodik, mi mellett t. i. maga a franczia törvény is messze háttérbe vonulni kénytelen ; hanem azt is bizonyitja, mikép a nemzetekközti forgalom kötelékei folytonosak s elválaszthatlanok, melyek a magas tökélyfokra emelt közlekedési eszközök gyorsasága s terjedtsége által épen igen szorosakká s mindennapiakká alakítattak. Ennek tulajdonithatni, mikép a német kereskedelmi törvénykönyvnek s az ezzel kapcsolatban szinte reform alá került német; váltó jognak szabályai nyugot Európától messze eső államokba is átszivárogtak, mint p. o. Serviába, melynek 1869. febr. 6-i kereskedelmi törvénykönyve abból sokat átvett; Finnlandba, melynek 1859-i váltó törvénye egészen a németjog szerint készítetett , Buenos Ayresbe, melynek keresk. Codexe (1860.) a franczia coden kívül főleg a német törvényt utánozta. Es ily öszhangzásban látjuk ez évek alatt terjedni azon jogintézményeket is, melyekben a forgalom érdeket különösen érintvék, melyeknek hatásuk tehát kell hogy mindenütt hason hasznosságú legyen. Azt tapasztaljuk nevezetesen a kereskedelmi tőrvén ysz é ke k n é 1, melyek nem csak, hogy azon törvényhozások által, melyek azokat létesiték, meg nem szüntettetnek, sőt mindinkább jobban elterjesztetnek; mint p. o. Würtembergben (1862-i szervezés) Dániában (1861. febr. 19.) hol az előttüki törvénykezési rend is korszerűen szabályoztatott. Hasonlóan látjuk a törekvéseket oda irányoztatni, hogy a tőkék forgalmára nebéz bilincsenként nehezülő k a m a t (u z s o ra) törvények melyek az elavult középkori intézmények kinövéseik, megszüntet' tessenek, miot Hamburgban (1860.) S z á s z-K o b u r g b a n (1860. febr. 10.) hol a kamatok szabadsága megalapitatott; Poroszországban (1850.) holezt az alsó ház szinte elfogadta; és a mi a F r a n o z ia thozás által is mindinkább jobban és jobban sürgettetik. —Ugyanezen érdekekkel a csőd ügy is, melyben hazai törvényünk szinte rendkívül hátrányos hiányokat nyilvánít, szoros kapcsolatban állván, annak tökéletesb reformja sokfelé nyilvánul, mint Angliában (1861. törv.) H a m b u r g b a n (1861. jan. 17) Ezeken kivül még más tárgyaknál is oda irányoztatott az európai törvényhozások gondossága s törekvése, hogy a forgalom érdekei lehető legtökéletesebben kifejtessenek, egy részt az által, hogy a részvény társulatoknak, melyek korunk vagyoni mozgalmaiban a legfontosb szerepre hivatvák, jogviszonyaik kellően szabályoztassanak (Bern 1860, dec. 12.) részint hogy az áruszállítási üzlet biztossága s könnyítése előmozditassék (Poros z 1862. febr. 17. vasúti áru szállításról; Bern 1861. tterv az áruszálitásról; Szászorsz. 1862. mart. 3. u. arról) mikhez sorolandók a birtoklóra (au porteur) szóló érték papírok (Baden 1860. jun. 5.) — az árujelvények biztosításának (Würtemberg 1862. febr.) keresk. tszékekre kötelező közárverezéseknek (F r a n c z i a o r. 1861. jul. 3 ) és a ozég s procura (B r é m a 1860. febr) jogszabályai. Mindezen mozgalmak ujabb adatok annak igazolására, mikép korunkban az i n g ó é r t é k e k uralma, ellentétben a középkort 3 előbbi századokat jellemző ingatlanok uralmával, túlnyomóságra emelkedett, és pedig azon a fokon, melyet már a hitel uralkodása foglal el. Azért is látjuk, mikép O r o s z o r s z á g b a n, mely a kor eszmék hatálya elől magát többé szinte el nem zárhatja, legújabban aváltó képeség (1862. dec) a kereskedőkön kivül a többi honpolgárokra is kiterjesztetett. E képesség tehát, mi körül hazánkban még mindig különös balnézetek uralkodnak, korunk thozásai által nem szoritatik össze, sőt ellenkezőleg mindinkább nagyobb elterjedésre emeltetik. — (Vége köv.) Kúriai itclctck. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 6. Nivelinszky Karolinának özvegy Müller Józsefnő elleni végrendelet érvénytelenítési petében ítéltetett: Felperesnek a köteles részhezi joga, alperes által is önként elismertetvén, de abba az állítólagos 500 frt kiházasitási összegnek beszámítása is követeltetvén, ennek azonban felperes általi kézhez vétele kellőleg nem igazoltatván ; miután továbbá a kérdésben forgó apai hagyatéknak becsüje, a mint aztaz erről felvett, s valósiigára nézve alperes részéről kétségbe nem vont C. a. jegyzőköny tanúsítja, felperes közbejötte nélkül eszközöltetett; mint ilyen tehát a fenállott szabályok szerint birói itélet alapjául nem szolgálhatván; érdeklett felperesnek tárgyalási lag is szorgalmazott, uj becsű elrendelése iránti kérelmét mellőzni nem lehetett, abbeli felperesi kérelemnek annál fogva a mindkét alsó bírósági itélet feloldásával hely adatván; az ügy iratok annak előre bocsátandó mindkét iránybani tárgyalás utáni szabályszerű eszközlése és a kifejlendőkhöz képest, ujabb itélet hozatala védett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 27. 1140, P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb.) 7. Erdős Jánosnak Bordács fitestvérek elleni osztályos perében ítéltetett: Felperesek 1839-ik évben megindított jelen perb-n azt, hogy 1825. évben a H. a. végrendelet kelte után elhunyt közös atyának birtnkáhov, ingatlan vagyonból kiházasittat