Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 2. szám

7 a volt mezőtúri cs. kir. járásbíróságnak 1851. évi oct. 27-én ,e/j3- sz. a. kelt, s felpereseket keresetükkel elutasító Ítélete, helybenhagyatik; a mennyiben azonban a közös atya az említett H. a. végrendeletben az alperesek által is kétségba nem vont nagyanyai, és még halálakor meg volt 4 pászta szőllőről is felperesek kizárásával jogosan nem rendelkezhetett, — ezen 4 pászta szőllőnek három hetedrésze felpereseknek odaitéltetik, és a volt cs. kir. főtörvszéki Ítélet ekkép megváltoztatván, s az eddigi perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, a per további szabályszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. nov. 4. 3735. P. sz. a. Előadó: Csacskó Imre kib.) A kir. Ítélő tál.lán. 18. Irier Salamonnak ráczpécskai közönség elleni kárt követelő perében Ítéltetett: Jelen per a cs. kir. leg főbb és semmisítő törvszéknek 1858. évi niáj. 19. 4872. sz. a. kélt határozatával a két e. bsági ítéletek feloldása mellett azért küldetvén vissza, hogy a pprtás 36. §. előirt rendes tárgyalás mellett különösen azon tény körülmények, váljon az alperes közönség a felperessel köiött A. a. szerződés tartalma a'att mely időben? és mily öszveg fizetése medett engedélyezett May Jánosnak is korcsmáitatást, földerítessenek, s jólehet ezen lények földerítésére a felperes által 1859. szept. 9 én 8687. sz. a. benyújtott folyamodásban Pessinger Fülöp Wolfler J. és May Fülöp tanuknak megneveztetnek, a bíróság még is, az ítéleti indokokból láthatólag egyik tanúnak, kinek azonban vallomása a per mellett nem találtatik, kihallgatásával, a másik két tanúnak pedig mellőzésével ujabb Ítéletet hozott, nkkép sem a föntebb hivatkozott legfőbb és semmitő törvszék határozatának, sem a pprtás azon szabályainak, melyek szerint a döntő körülmények hivatalból földeritendők lettek volna, eleget nem tett, ezeknél fogva a járásbíróságnak 1860. decz. 30. 11,749. sz. a. hozott ítélete feloldása mellett, a peres iratok azzal küldetnek viszsza az első birósághoz, hogy a legfőbb törvényszéki határozatban nyert utasításhoz képest az ügyet ujabban tárgyalván, s a fentebb kijelelt tény körülményeket folderittetvén, a kifejlendőkliöz képest ujabb ítéletet hozzon. (1862. nov. 26. 2681. P. sz. a. Előadó : Németh János ktb.) 19. Reményi Józsefnek mint az oro-zi árva pénztár képviselőjének Bekényi János elleni 25 fi t 12 kr. iránti perében ítéltetett : A kereset valódiságának bebizonyítására, egyéb bizonyítékok hiányában felperesi képviselő az ellenfeleta pprtás 265. § aszerint főesküvel kínálta, minthogy azonban a felperesi képviselő által az idézett pprtás 261. §-a szerint a főeskü csak ugy kináltathatnék, ha erre világosan felhatalmazva és feljogosítva lenne, ebbeli meghatalmazás pedig általa fel nem mulattatott, de annak előadására felszólítva sem lett, holott ezen szóbeli eljárásnál az eljáró bíróság kötelességében állott volna, a szabályszerű eljárásról, és a használandó bizonyítékok kellő alkalmazásáról a pprtás 46. §.szerint hivatalból gondoskodni, az eljáró bíróságnak ítélete ezeknél fogva feloldatik, s a fentebbi hiányok kipótlása mellett tartandó ujabb tárgyalás s a kifejlendőkhez képesti ujabb ítélethozatala végett, a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 25. 317. P. sz. a. Előadó: Papay Károly ktb.) 20. Pintér Stökl Máriának Szilágyi Antal elleni 150 frt iránti perében ítéltetett: Az A. a. f. é. 491. sz. a. utólagosan a perhez csatoltatni szorgalmazott okmány, mint felperesnönek egyedüli bizonyítéka, a periratok közül mostis hiányozván, és az eljáró bíróságnak f. é. szept. 22 tői 36,098. sz. a. nyilatkozna szerint feltalálható nem lévén, miután e nélkül jelen perben érJembeli Ítélet nem hozattathatik, az eljáró biró-ág ítéletének feloldásával Braun testvérek, mint a kérdéses okmányt kiállító tanuknak egy ujabb tárgyalásnáli kihallgatásuk, és annak alánján ujabb ítélet hozatala is az eljáró bíróságnak meghagyatván, e végből a periratok ugyanahhoz további intézkedés végett visszaküld tnek, (1862. nov. 20. 6003. P. sz. a. Előadó: G-edeon Gábor ktb.) 21. Mühoffer Vilmosnak K <zda Ferencz elleni 180 frt iránti perében Ítéltetett: Mivel alperes maga beismeri, hogy Horváth János pénzkezelő meghatalmazottja volt, azon tanú pedig eskü alatt vallja, hogy a kérdéses lovakat a vállalkozás számára ő vette, tekintetbe véve azt, hogy alperes maga hal'gatólag beismeri, de az alperesi tanuk vallomásából is kitetszik, hogy az A. a. elismervény mellett vett lovak, az alperes vállalkozására használtattak, és alperes maga sem állítja, hogy azok akarata ellen vétettek és hasznaitattak volna, ezen ténykörülmények bebizonyítása mellett, az alperes szokott üzleti pecsétje alatt kiadott A. a. elismervény az alperesi tartozás valódiságának bebizonyítására elégséges lévén, az idézés elleni kifogás pedig az által, hogy a kézbesítési vevény alperes neve kiirásával elláttatott, szokott pecsétjével megerősíttetett, és annak folytán törvényesen rendelt ügyvéd általa perben megjelenvén, a védelmére szoli gáló bizonyítékokat beperesitette, megezáfoltatván, a fej lebbezésben nyilvánított azon kérelmet illetőleg pedig, i hogy a szakértők meghiteltessenek, az alperes által bepereI sitett ://. a. bonczolási jegyzőkönyv, és 5373. sz. a. jegyzőkönyv, melyekből kitetszik, hogy a szakértők már letett hivatali esküjökre figyel meztettek, igy úgyis hittel kötelezett szakértők voltak, — az ujabbi esküt fölöslegessé teszik, tekintve, hogy az ily módon kifogás alá nem vonható szakértők egyhangúlag oda nyilatkoznak, hogy az elhullott ló nem butacsirban, hanem keresztcsont szélhűdés és tüdőgyulladásban veszett el, mely bajok előidézése az akkori birtokosnak rovathatik fel. s ugyanazon véleményt, az alperes részére kihallgatott Strokl Mihály tanú vallomása is támogatja, a mennyiben a kocsistól hallotta, hogy a kérdéses ló a keresztcsont szélhüdést a rebcsei útban kapta, ennélfogva a semmiségi panasz elvetésével az első bíróságnak alperest marasztaló ítélete helybenhagyatik, i s a per további itntézkedés végett illetőségéhez leküldej tik. (1862. nov. 26. 3038. P. sz. a. Előadó: Németh Já( nos ktb.) 22. Tőke Ludmilla és Vilmosnak Kovács Károly ] ellen a szürtei latorczai híd kiváltása iránti perében itélj tetett: Ügyvédi vétség azon okból, hogy a kérdéses okiraiok az anyaperben eredetben fel nem mutattattak, fenn j nem forogván, mert ezen okiratok eredeteinek a bíróság j előtt leendő előterjesztése, a megszabott törvényes határj idő alatt beadandó volt külön kérvény mellett, valamint azoknak eredetbeni becsomózása felperes által az anyaperben nem is kéretett, és e szerint azok aggályosoknak nem is tekintethettek, de különben is alperes nem ezen okból lett pervesztessé; azt pedig, hogy alperes a visszahelyezési kérelméhez csatolt uj okmányokat az anyaperbeli eljárás alatt fel nem találhatta, és elő nem mutathatta, ugyan alperes nem csak hitelesen ki nem matatta, és épen semmivel sem igazolta, ezen okból az eljáró bíróságnak ítélete helybenhagyatik, s a periratok további törvszerű intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldet-