Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 35. szám

158 bölcs megye törvszéke előtt indított,s ez által hozott vég zésben az egri szent székhez utasított, a'peres által pedig e végzés ellen emelt felfolyamodás folytán a kir. táblára áttett perében végeztetett : „Minthogy az e. bságnak végzése a 176. §. értelmében hivatalbóli áttételt tartalmaz, ily áttételről pedig a 178 §. szerint a felek az átvevő biró által volnának értesitendők, alperesi felfolyamodásnak helyt nem adva, a periratok további törvényszabta eljá rás végett Szabolcs mtörvszékéhez visszaküldetnek (1862. aug. 25. 3786. sz. a ) Ezzel teljesen öszhangzólag szól a kir. tábla azon végzése is, melyet Tóth Samu, Kerekes Józsefnénak Nánási Lajos stb. e. hason végrendelet ér­vénytelenítési ügyében hozott, s melyben mint a fenteb­biben annak szinte a sz. székhezi utasítását helybenhagy­ta (1862. nov. 17. 6054. sz. a.) Ezek szerint minden kétségen kivül áll, mikép mint 48 előtti jogrendszerünkben, ugy jelenleg is a kül kellé­kek hiányábóli végrendelet érvénytelenítési keresetek egyenesen a kath. sz. székek hatáskörébe tartoznak. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 384. A bécsi nemzeti banknak, László László és László Miklós ellen 88,505 frt 47 kr. iránti perében vé­geztetett : A bécsi országos törvényszék által a végrehaj­tást szenvedők ellen még 1861-ik évi jun. 18-án a végre­hajtási kérvényhez csatolt árverési feltételek megállapí­tása mellett elrendelt végrehajtási árverésnek foganatosi tása, harmad bíróságilag is elrendelve lévén, és igy ezen harmadbirósági határozat nyomán 1862. évi october 9-én 3067 szám alatt hozott, s az árverési határnapokat kitűző végzés ellen végrehajtást szenvedő részéről beadott fel­folyamodás és semmiségi panasz, a már jogérvényesen el­rendelt árverésre felfüggesztő hatálylyal nem birván ; az eljáró törvényszéknek 1862-ik évi october 31-én 4010. szám alatt ezen felfolyamodás elintézéséül hozott végzése, felfolyamodó alaptalan kérelmének elvetése mellett jová­hagyatik. (1863. febr. 21. 812. P. sz. a. Előadó : Nye­viczkey József itélőmester.) 385. Groszmann Jánosnak mint özv. Wehrlin Jakabné csődtömege perügyelőjének Wehrlin Lajos és neje Szlavig Rósa elleni 225 frt lakbér iránti perében ítéltetett: A kérdés alatti házbérnek, bérbeadó kezéhez — alperes részéről lett fizetése, alperesi 1-ső szám által iga­zolva lévén, — azt pedig: hogy a bérleti idő alatt a bérbe adó csőd alá került, birói figyelmen kivül azért hagyni kelletvén, mert a lakbér még a csőd megnyitása alatt megfizettetett; de különben is annak fizetése a bérleti idő alatt a csődtömeg részéről kellőképen nem követeltetett, ezek alapján felperes keresetétől — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett — elutasittatik; s e szerint az eljáró tszék ítélete megváltoztatik, s a per to­vábbi sat. (1863. mart. 4. 2797. P.sz.a. Előadó: Matulay Frigyes ktb.) 386. Tegze Sámuelnek, özv. Tegze Jánosné szül. Fo­garassy Julianna ellen 1954 frt. 65 kr. sjár. ir. peréb. ítél­tetett : Felperesnek 1500 frtra vonatkozó követelése az A alatti végrendelettel s alperes által a fentebbi követelés­nek lerovására eszközlött fizetésekkel teljesen igazoltatván, az elismert adósságnak kifizetése pedig az adós által a hi­telező beleegyezése nélkül kiszabott feltételekhez köthető , nem lévén, ennél fogva alperes mint férje Tegze János ! általános örökössé, a már lefizetett 990 írtoknak levoná­I sával még hátralévő 510 frtot s az 1861 évi aug. 8-tól mint a per kezdete napjatói 6°/0 számítandó kamatokat, felperesnek 15 nap alatt lefizetni köteleztetik, a fentebbi ' összeget felülhaladó követelésétől pedig felperes annál­fogva, mivel a hit alatt kihallgatott tanúi sem az időt, melytől kosztért és szállásért követelt pénz felperesnek köteleztetett, sem azt, valljon ezen 1-kötelezett pénzösszeg ' alperes férje éltében ki nem fizettetett-e? meghatározni nem tudják, elutasitatik, ekép megváltoztatván,a per költ­ségekre pedig helybenhagyatván az eljáró bíróságnak Íté­lete, a per további intézkedés végett ugyanahoz vissza­küldetik. (1863. mart. 27. 1777. P. sz. a. Előadó : Berze­viczy Emánuel ktb.) 387. Koller Lipótnak a Sopront cs. kir. pénzügyész­ség mint a Somló Vásárhelyi alapítványi uradalom kép­viselője ellen 8914 frt 75 l/2 kr. építkezési becsár és já­rulékai iránti perében Ítéltetett : A felek által beperesi­tett haszonbéri szerződésekből kitűnvén az, hogy az Uj­falusi pusztai birtok 1807-ik év óta a felperes és a pápai urodalmon kivül mások által haszonbérbe nem biratott, a D. alatti haszonbéri szerződéssel pedig belévén bizonyitva, hogy ezen pusztai birtokon gazdasági épületek nem létez­vén, felperesnek megengedtetett, hogy ilyeneket épithe=­sen, végre az alperes saját kívánatára beperesitelt S. alatti Papai urodalmi nyilatkozatból az is kivilágosodván, hogy ezen urodalom, a kérdéses pusztán épített gazdasági épü letekhez és azok becsárához, valamint addig, u^y ezen tul is magának semmi jogot nem tart, ezek által az A. alatti szerződés 2-ik pontjában és felperes által urodalmi engedelemmel építetteknek beismert gazdasági épületek­j uek egyedül felperes általi építtetése, és ezzel kapcsolat­i ban felperesnek azon joga is, hogy az épületek becsárát, vagy ha az meg nem téríttetnék, az épületek elhordhatá­sát követelheti, bebizonyítván, az pedig váljon felperes saját költségén tette e az építkezést, minthogy alperes maga sem állítja, hogy azok az alperesi urodalom kéltsé­gén tétettek volna, az ügy elhatározására nem tartozván, ezen, ugy az első bíróság ítéletében is felhozott okoknál fogva az első bíróság Ítélete azon változtatással, hogy mi­vel az A. alatti szerződés még a ptk. behozatala előtt ke­letkezett, felperes még is kereset levelében 4°/o kamatok megtérítését kérte, azok ennél fogva az ítéletben megha­tározott egész időre csakis 4°/0-jével lesznek számitandók, helyben hagyatik, és az iratok illetőségükhöz visszakül­detnek. (1863. mart. 19. 1682. P. sz. a. Előadó : Németh János ktb.) 388. Várady Gábornak a Marmaros-Szigethi cs. kir. kincstári pénzügyi ügyvédségi kirendeltség főnöke mint a kincstár képviselője ellen, visszahelyheztetési perében ítéltetett : Felperes sem tulajdoni jogot, sem földesúri vi­szonyokból eredő igényeket nem követelvén, hanem a legutóbbi éven által békésen használt birtoklásábani visz­szahelyheztetés iránt indítván keresetet, ilyetén ügyek megbirálása pedig a fennálló törvények értelmében a visszahelyeztetési bíróság hatásköréhez tartozván, alpe­resnek a birói illetőség iránti kifogása, illetőleg ez érdem­ben közbenvetett semmiségi panasza félrevettetik. S mint­hogy a keresetben körülirt birtoktestnek, a háboritást megelőző éven keresztül felperes által állított, és az A. a egyesség által is igazolt, békés használata alperes részről legkevésbé sem czáfoltatott meg, a birtok háboritás pe­j dig, mennyiben azt alperes inrráhar, óiu^oir ^„:I..A„;*.„(+„

Next

/
Thumbnails
Contents