Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 35. szám

158 bölcs megye törvszéke előtt indított,s ez által hozott vég zésben az egri szent székhez utasított, a'peres által pedig e végzés ellen emelt felfolyamodás folytán a kir. táblára áttett perében végeztetett : „Minthogy az e. bságnak végzése a 176. §. értelmében hivatalbóli áttételt tartalmaz, ily áttételről pedig a 178 §. szerint a felek az átvevő biró által volnának értesitendők, alperesi felfolyamodásnak helyt nem adva, a periratok további törvényszabta eljá rás végett Szabolcs mtörvszékéhez visszaküldetnek (1862. aug. 25. 3786. sz. a ) Ezzel teljesen öszhangzólag szól a kir. tábla azon végzése is, melyet Tóth Samu, Kerekes Józsefnénak Nánási Lajos stb. e. hason végrendelet érvénytelenítési ügyében hozott, s melyben mint a fentebbiben annak szinte a sz. székhezi utasítását helybenhagyta (1862. nov. 17. 6054. sz. a.) Ezek szerint minden kétségen kivül áll, mikép mint 48 előtti jogrendszerünkben, ugy jelenleg is a kül kellékek hiányábóli végrendelet érvénytelenítési keresetek egyenesen a kath. sz. székek hatáskörébe tartoznak. Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 384. A bécsi nemzeti banknak, László László és László Miklós ellen 88,505 frt 47 kr. iránti perében végeztetett : A bécsi országos törvényszék által a végrehajtást szenvedők ellen még 1861-ik évi jun. 18-án a végrehajtási kérvényhez csatolt árverési feltételek megállapítása mellett elrendelt végrehajtási árverésnek foganatosi tása, harmad bíróságilag is elrendelve lévén, és igy ezen harmadbirósági határozat nyomán 1862. évi october 9-én 3067 szám alatt hozott, s az árverési határnapokat kitűző végzés ellen végrehajtást szenvedő részéről beadott felfolyamodás és semmiségi panasz, a már jogérvényesen elrendelt árverésre felfüggesztő hatálylyal nem birván ; az eljáró törvényszéknek 1862-ik évi october 31-én 4010. szám alatt ezen felfolyamodás elintézéséül hozott végzése, felfolyamodó alaptalan kérelmének elvetése mellett jováhagyatik. (1863. febr. 21. 812. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József itélőmester.) 385. Groszmann Jánosnak mint özv. Wehrlin Jakabné csődtömege perügyelőjének Wehrlin Lajos és neje Szlavig Rósa elleni 225 frt lakbér iránti perében ítéltetett: A kérdés alatti házbérnek, bérbeadó kezéhez — alperes részéről lett fizetése, alperesi 1-ső szám által igazolva lévén, — azt pedig: hogy a bérleti idő alatt a bérbe adó csőd alá került, birói figyelmen kivül azért hagyni kelletvén, mert a lakbér még a csőd megnyitása alatt megfizettetett; de különben is annak fizetése a bérleti idő alatt a csődtömeg részéről kellőképen nem követeltetett, ezek alapján felperes keresetétől — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett — elutasittatik; s e szerint az eljáró tszék ítélete megváltoztatik, s a per további sat. (1863. mart. 4. 2797. P.sz.a. Előadó: Matulay Frigyes ktb.) 386. Tegze Sámuelnek, özv. Tegze Jánosné szül. Fogarassy Julianna ellen 1954 frt. 65 kr. sjár. ir. peréb. ítéltetett : Felperesnek 1500 frtra vonatkozó követelése az A alatti végrendelettel s alperes által a fentebbi követelésnek lerovására eszközlött fizetésekkel teljesen igazoltatván, az elismert adósságnak kifizetése pedig az adós által a hitelező beleegyezése nélkül kiszabott feltételekhez köthető , nem lévén, ennél fogva alperes mint férje Tegze János ! általános örökössé, a már lefizetett 990 írtoknak levonáI sával még hátralévő 510 frtot s az 1861 évi aug. 8-tól mint a per kezdete napjatói 6°/0 számítandó kamatokat, felperesnek 15 nap alatt lefizetni köteleztetik, a fentebbi ' összeget felülhaladó követelésétől pedig felperes annálfogva, mivel a hit alatt kihallgatott tanúi sem az időt, melytől kosztért és szállásért követelt pénz felperesnek köteleztetett, sem azt, valljon ezen 1-kötelezett pénzösszeg ' alperes férje éltében ki nem fizettetett-e? meghatározni nem tudják, elutasitatik, ekép megváltoztatván,a per költségekre pedig helybenhagyatván az eljáró bíróságnak Ítélete, a per további intézkedés végett ugyanahoz visszaküldetik. (1863. mart. 27. 1777. P. sz. a. Előadó : Berzeviczy Emánuel ktb.) 387. Koller Lipótnak a Sopront cs. kir. pénzügyészség mint a Somló Vásárhelyi alapítványi uradalom képviselője ellen 8914 frt 75 l/2 kr. építkezési becsár és járulékai iránti perében Ítéltetett : A felek által beperesitett haszonbéri szerződésekből kitűnvén az, hogy az Ujfalusi pusztai birtok 1807-ik év óta a felperes és a pápai urodalmon kivül mások által haszonbérbe nem biratott, a D. alatti haszonbéri szerződéssel pedig belévén bizonyitva, hogy ezen pusztai birtokon gazdasági épületek nem létezvén, felperesnek megengedtetett, hogy ilyeneket épithe=sen, végre az alperes saját kívánatára beperesitelt S. alatti Papai urodalmi nyilatkozatból az is kivilágosodván, hogy ezen urodalom, a kérdéses pusztán épített gazdasági épü letekhez és azok becsárához, valamint addig, u^y ezen tul is magának semmi jogot nem tart, ezek által az A. alatti szerződés 2-ik pontjában és felperes által urodalmi engedelemmel építetteknek beismert gazdasági épületekj uek egyedül felperes általi építtetése, és ezzel kapcsolati ban felperesnek azon joga is, hogy az épületek becsárát, vagy ha az meg nem téríttetnék, az épületek elhordhatását követelheti, bebizonyítván, az pedig váljon felperes saját költségén tette e az építkezést, minthogy alperes maga sem állítja, hogy azok az alperesi urodalom kéltségén tétettek volna, az ügy elhatározására nem tartozván, ezen, ugy az első bíróság ítéletében is felhozott okoknál fogva az első bíróság Ítélete azon változtatással, hogy mivel az A. alatti szerződés még a ptk. behozatala előtt keletkezett, felperes még is kereset levelében 4°/o kamatok megtérítését kérte, azok ennél fogva az ítéletben meghatározott egész időre csakis 4°/0-jével lesznek számitandók, helyben hagyatik, és az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. mart. 19. 1682. P. sz. a. Előadó : Németh János ktb.) 388. Várady Gábornak a Marmaros-Szigethi cs. kir. kincstári pénzügyi ügyvédségi kirendeltség főnöke mint a kincstár képviselője ellen, visszahelyheztetési perében ítéltetett : Felperes sem tulajdoni jogot, sem földesúri viszonyokból eredő igényeket nem követelvén, hanem a legutóbbi éven által békésen használt birtoklásábani viszszahelyheztetés iránt indítván keresetet, ilyetén ügyek megbirálása pedig a fennálló törvények értelmében a visszahelyeztetési bíróság hatásköréhez tartozván, alperesnek a birói illetőség iránti kifogása, illetőleg ez érdemben közbenvetett semmiségi panasza félrevettetik. S minthogy a keresetben körülirt birtoktestnek, a háboritást megelőző éven keresztül felperes által állított, és az A. a egyesség által is igazolt, békés használata alperes részről legkevésbé sem czáfoltatott meg, a birtok háboritás pej dig, mennyiben azt alperes inrráhar, óiu^oir ^„:I..A„;*.„(+„