Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 32. szám

147 kölcsön összegek 1861 .;ipr. 24. napján vissza nem fizettetnének, joga legyen alp. városnak, azon kölcsön összegeket az adósokon vagy szóbeli per utján megvenni, vagy a bérlet tárgyát tevő kérdéses pusztát mind addig, mig a visszafizetés nem teljesíttetik, egy egy évre kiterjesztett zálogképen — minden bér fizetés nélkül birni, ez által az eredeti bérleti viszonylat még világosabban fentartatott, — a minthogy alp. város azt, miszerint magát a kérdéses császár-szállási pusztabirtokosának, a haszonbéri tdő tartama alatt, sőt még a telekkönyv behozatala után is soha sem tartotta; valamint a T. s U. a. haszonbér fizetését illetőleg egy részben kamatbetudás általi kiegyenlítését tartalmazó nyugtáival, illetőleg elismervényeivel j ugy emiitett, s betáblázva volt kölcsöneinek az adósok egyetemleges kötelezettsége nyilvános kitétele mellett eszküzlött átkebelezésével tényleg maga is beismerte; miutíin továbbá alp. város azt: miként felperesek, mint a 9/. a. osztálylevélben körülirt császár-szállási pusztának 7. 8. 10. •/• a okiratokból bizonyított, alperes város által sem tagadott vevői, kik az eredetileg bérbeadók és az alp. város irányában egyetemlegesen kötelezett adósok jogaiba, s kötelezettségeibe lépvén, ezen kötelezettségük teljesítéséül a kérdéses kölcsönöknek mind mennyiségié, mind pedig a pénz minémüségére nézve, a telekkönyvben bekebelezett 115.900 pírt összegével az alperes várost nemcsak megkínálták, de azt annak törvényes bizonyság által valósággal le is számláltatták, és hogy azt, alperes el nem fogadta, maga sem tagadja, de a 12/. a. bizonylat ellenére nem is tagadhatja; azt pedig váljon felperesek és az előbbi bérbeadók valamelyike között volt-e még akkor a bérbe tartott puszta iránt egészen el nem igazított kérdés, a 3/ a. biztosító szerződésben, az érintett kölcsönök lefizetésére kikötött idő lejártával, csak az emiitett kölcsönök visszafizetését követelhető alperes varosnak feszegetni s mentségül felhozni nem lehet, hanem az, hogy a kölcsönöknek a bekebelezett összegekben s pénz nemekbeni visszafizetése megtörtént, a mit az egyetemes kötelezettség természeténél fogva, valamint a kötelezettek bármelyike, illetőleg jog s kötelezettségbeli utódja jogosan tehetett, ugy annak elfogadását alp. város jogosan meg sem tagadhatván,a 3/. a. szerzödvény világos tartalma szerirt alperes város e kérdéses pusztát az általa tartott bérből annál is inkább, minthogy a pénz visszafizetésére minden további kikötés nélkü! csak 1861. april 24 ke volt szerződésileg kikötve, azonnal kibocsátani köteles volt, minek megtagadása által alperes A'áros az addig bérben tartott, pusztának jogtalan letartóztatójává vált. Ezen okoknál focjva a rövid utú visszahelvezési keresetnek mindkét alsó bírósági Ítélet jóváhagyásával helye találtatik, egyébiránt az első bírósági ítéletnek felperes által nem félebbezett, s másod bíróságilag jóváhagyott azon részei pedig, melyek szerint a megitélt visszahelyezés végrehajtásához felpereseknek csak a megkínált, de alp. varos által el nem fogadott 115.900 pírt lefizetése mellett adatik jog, ugy a meg nem itélt kötbért illetőleg is. mint a melylyel felebbezóst nem használó felperesek előnyére megváltoztathatik, illetőleg felülvizsgálhatók nem voltak, érintetlenül hagyása mellett alp. város az okozott, de tekintve ezen rövid utú visszahelyezési pernek természetét, az ügyvédi munkadíjnak, mely mindegyik fél által saját ügyvédjének fizetendő, mellőzésével 673 írt 34 kr. < e. mérsékelt perköltségben t i marasztalik. ellenben, miután az adót más kikötés hiányában a tulajdonos tartozik viselni, annak megfizetése alól alp. város felmentetik, az időközi haszonvételre nézve pedig, melyek a keresetlevélben felhívott törvények értelmében, alp. város által megfizetendők ugyan, de mivel a X. r. sz. a. szakértők munkálata, mely — eltekintve az ezen számhoz 7. alá mellékelt — a haszonvételek kinyomózására nem elég szabatosan vonatkozó e. bírósági utasítástól, a kérdésben lévő pusztának nem az illető évre vonatkozó termő és jövedelmező képességére irányozottan eszközöltetett, és így bizonyos haszonvételi összeg meghatározására biztos alapul nemis szolgálhat, valamint felperesek, ugy alperes város is a netaláni követelést illetőleg, melyek megitélhetése jelen per köréhez nem tartozik ugyan, de melyek iránt, jogos igényei lehetnek a rendes perutra utasíttatnak, és így az ügyiratok további intézkedés védett a vmegye tszékéhez visszaküldetnek. (1863. mart. 4. 126. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) Rövid közlések. Megsemmisíttetik — az egész eljárással: Szentpály L. Kricsfalusy J. stb. e. a pertárgya kellően kimerítve s megvitatva nem lévén (jan. 15.) ifj. Sánta F. stb. özv. Készei J. e. telekk. bíráskodás a mtörvszéket illetvén (id. türv. sz. 35.) tehát Kőrös város tanácsa ily ügybeni eljárásra nem lévén feljogosítva, illetéktelenül kelt Ítélete hivatalból megsemmisíttetik (febr. 9.) Hajós J. ' mint a pesti takarékptár igazgatója özv. Keszey J. e. telekk ü. Kőrös város tanácsa irányában hason okból (febr. 9) Kolinszky J. Károlyi M. e. végrehajtási ü, (febr. 21.) Timis T. stb. Vissió köz; birtokosság e. erdőrész zár alá vételért az érdekeltek előleges ki: hallgatása nélkül a zárlat el nem rendeltethetvén, s az utólagos nyilatkozatok azt nem pótolván (febr. 21.) Mester J. Mester M. ; stb. (febr. 20) Hidegküvy János HorváthS. e örökségi rész kiadáí sa ü. (febr. 21.) Oesterreicher A. Novota M. e kielég. végrehajtás • ü. mert Zólyom megyében lakó alperesnőnek rendezett tanácsú Munkács városában fekvő ingatlanjára a beregi szolgabíró által vég| rehajtás el nem rendelhető (id. törv. szab. 34. 36. §§.) (febr. 21.) | özv. Géczy Istvánné néhai Géczy J. hagyatéka e. a hagyatéki pátens I megszüntetve lévén. (febr. 21.) Koncz A. Veisz J. stb. e. 207. frt ; iránt; alperesek törvényszerüleg meg nem idéztetvén (mart. 5.) ! I aubinger M. s Euláha Lipták N. s A. e. osztályozási számla ü. j a törvényszerű eljárás, felek kihallgatása meg nem tartatván (jan. 27) N.becskereki kam. uradalmi N.Becskerek város e. kártérítés ü. felperes a tények igazolására felhívott hizonvitékait a válaszban sem adván elő. alperes védelmére kellő időben alkalom sem nyújtatott (jan. 27. Hétsz.) A semmiségi panasz elvettetik : Reisz K. Kállay P. e. (febr. 24.) ifj. Kövér M. s Czárán E. Csernovics P. kár s haszon behajtása iránt az okok az 1840: 15. t. cz. II. r. 179. 181, §§-val ellenkezvén (febr, 24.) özv. Pereszlényi Józsefno ifj. Jankovits lstvánnő e. végrehajtási ü. (febr. 21.) Biaczovszkv D. Drevenyák F. e. (febr. 26.) M e g v á 11 ó x t a 11 a t i k az első bírósági itéiet: Fischer K. Lehoczki mint Desőífy ÍVchy Terézia végr. végrehajtója e. — felperes Pécsy T. házábóli eltávozása utáni 2 évig tartott életében az alapul vett felszámítással fel nem lépvén, s a mellette felhozott tanú i vallomása két ellentanu által teljesen legyőzetvén, az fél próbának I nem vehető, s (1840. 15. t. cz.ll. r. 103 $.) póteskü oda nem ítélhető, | alperes felmentetik (febr. 21.) Madárász A. Sipos A. e. becsiileti «értés ü. mert az alapul vett egy harmadikhoz bizalmassan s önvé'• delemkép irt levélben felperes neve világosan érintve, 9 a rága!mazási ártani akaró szándék határozottan kifejezve nincs (febr. 21.) FrenyákM.stb. Hradekiuradalome. munkabérű, elutasitólag, mert az alperes uradalom Porupka községgel s nem felperesekkel szerződött (febr. 24) Metzl K. Golovicz M e. 33 frtnyi biztosítási ü. alapul szolgáló itéiet feloldatván (1. fentebb) (febr. 12.) Horváth M. Patay S. e. igazolási ü. mert a felek által a kereset egyepontjai igazolására használni kivánt bizonyitékok el vagy el nem fogadása az ügy érdemleges eldöntéséhez tartozik, s előlegesen el