Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 32. szám

Pest, kedd 1863. April 28. 32. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. «== m Tartalom : A ráczkevei csalási bűn eset. — Ál vagyon-átruházási eset — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekien. — Hivatalos tudnivalók A ráczkevei csalási bűn eset. Ezen ügy, melynek folyama s kimenetele iránt a várakozás s közfigyelem minden részről igen magas fokra emelkedett,f. apr. 25. Pest Pilis e. megyék fenyítő törvényszéke előtt itéletileg befejeztetett. Az ügy állása lényegileg ez: E n gel Ede ráczkevei kereskedő, adósságokká1 i túl:erheltetését tudván, hogy vagyonát megmentse, ál-kotvények s vagyon átruházásokkal igaz hitelezői k játszásához folyamodott. Ennek folytán Steininger Ignácz, kinek leányát birta, 4000 frtig, sógora Steininger Mór 3 e., s Engel Ignácz unoka öcscse szinte 3. e. frtig őt sommás szóbeli uton Ráczkeve városi bírósága előtt beperlették, Engel E. által kiállított s tanuk által előttemezett kötelezvények alapján m. év novemberben : mire E. elmarasztatott, s a biztosítás stb. után javai, melyek a rokonai által beperlett összegeket nem fedezték, azoknak bíróilag átadattak. És azután azokat ezen nyertes ál hitelező rokonok Engel E. nejére Steininger Ilonára, ennek beleegyezésével átruházták, ugy, hogy a valódi hitelezők elől minden vagyon-alap eltávolíttatott. A büntetti merénylet jelenségei világosak lévén, fent nevezettek ellen a bűnvádi vizsgálat elrendeltetett, s befejeztével, miután a védelemről, melyet Margaritov irts Péter, Neskovits D. s SchmidtT ügyvédek teljesíttettek, kellően gondoskodva volt 5 az ítélet f.apr.25 kihirdettetett. Ennek folytán a csalási bűntett bebizonyulván: Engel E. 2 évi börtönre; Steininger Ignácz 1 és fél évre; Engel J. 1 évre; Steininger Mór szinte 1 évre ; St. Ilona Engel nője 6 hóra; Nagy János és Taksonyi S., mint a kik az álkötvényeket előttemezték, két két havira és Károlyfy Nándor fehérvári ügyvéd, ki a kötvények készítése, s a dolog elrendezése által közreműködött, 4 havi börtönre ítéltetett, Bodizsar János városi tanácsnok, s Engel Dávid felmenteitek. — Az eliiéltek, a költségek viselésére in solidum elmarasztaltak ; a Raczkeve városi bíróságnak a rokon álhitelezók által Engel E. e. kezde t s befejezett eljárása megsemmisíttetett s Engel E. összes vagyona a csőd bírósághoz áitéteini rendeltetett. Ezen esei a törvs/éki gyakorlatra hasznos tanúságul, s mintegy útmutatóul szolgáljon. Ez azon szigor, mely itt tanúsíttatott, melyet mi már oly sokszor mint rendkívül szükségeset sü gettünk, mint olyat, melyiő jelen zilált társalmi viszonyainkban, anyagi s főleg hitel érdekeink veszélyeinek eltávolítása lényegesen feltételeztetik. Ez okból szükséges, hogy e szigort a bírósagok kérlelhei lenül kövessék s érvényesiisek. I Al vagyon-átruházási eset.*"*) 14 . - C9 D . s ügyvédtől. Veisz G-erzon és Adolf J. Blau temesvári kereskedők 1862. nov. 3. a főszolgabíróhoz két rendű váltó alapján, Fürth Arnold dettai kereskedő ellen sommás szóbeli keresetet nyújtottak be. A tárgyalás nov. 24-ére tüzetett ki; az idézés nov. 23-án kézbesittetvén, másnap a személyesen megjelent alperes, tartozásának beismerése után elmarasztaltatott, és az ítélet után, minthogy a késedelem miatt veszély foroghatott fenn, mi később csakugyan igazoltatott is, a végrehajtás utjani foglalás és zálogolás azonnal foganatba vétele eszközöltetett. Ez alatt még Weisz S. szinte temesvári kereskedő megbízottja, jelent meg és kért Fürth Arnold ellen biztosítást, mi hasonlóan elrendeltetett. A zálogolási összeírás folyamában elmarasztalt alperesnek sógora Sternberg Adolf előmutatott, egy, — a keresetlevelek benyújtásánál csak pár nappal előbb, — másutt készített szerződést, melyben az foglaltatott, hogy Fürth Arnold sógorának Sternberg Adolfnak adóssá lévén, ez a boltot, benne találtató portékákkal és a strazza könyvvel együtt,ugy a mint áll, a szerződésbeli kitétel szerint, „per pausch et bogén" — 1000 frtban általvette, annál fogva a végrehajtás alá vett bólti czikkek, ugy az egyik szobában taiáliató bútorok az ő tulajdona lévén, mint ilyek más követelésének kielégítésére nem szolgálhatván, követelte az összeirt és lezálogolt tárgyak visszaadatását. Azonban a nyertes felek meghatamazottja kinyilatkoztatván, hogy az előmutatott szerződés, a jelen viszonyoknál, és é-zrevett körülményeknél fogva, az őszinteség és jóhiszeműség kellékével nem bírhatván, aggályos, nehogy a jóhis/emű hitelezők szántszándékosan megkárositta-sanak, kér te az összeirt javak, és bóltszerek birói zár alá helyezését, egyúttal Sternberg Adolfot igényével a törvény útjára utasitta ni. A végrehajtó bíró igazságosnak találta a felperesi kérelmet, miért az összeirt tárgyakat birói zar alá veiteknek kijelentette, a kisszerű, — ellenőrködé-es kezelést meg nem érdemlő — boltot bezárta, lepecsételte s felügyelésre egy községi elöljárót megbízott. A végrehajtást szenvedő részéről most háromféle orvoslat vétetett igénybe: L A végrehajtó birót politicai uton, a főispáni helytartónál, mint hivatalával visszaélőt bevádolta, és a bóltnak kinyittatásat kére. 2. Azért, mert a bíróság az idézés kézbesité-e után más napon alperes elmarasztalta, és mert sommás szóbeli tárgyalás folytán *) Ez eset is mutatja, mikép torvényeink mellett is meg lehet a hitelezők jogos ér lekéit a veszélytől menteni, csak a bíróságok mindig dicséretes sziyorral lepjenek fel, 3 a felek is megtegyék a szükséges lépesedet Szerk. 32