Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 29. szám

fesi. pernek iö\)ö. April 17. 29. szám, Ötödik érfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom Némely kételyek s ellenvetések. — Kuriai Ítéletek : magánjogi upyekben. — Hivatalos tudnivalók Yémely kételyek s ellenvetések. A legújabb váltóiigvi curiai határzatoknál. Az, hogy a váltóügyi or. birói értekezlet folytán keletkezett curi.ii határozatok. tübb részről, Lajtán innen mint túlról, ellenvetéseket, megtámadásokat, kételyeket idézendnek elő, előre vártuk, azokra szinte számítottunk. Nyilvánitatásuk tehát uiegnern lepett. Pe valóban meglepett, hogy egy némely részről azokat inkább a roszlelkü ség, mint a segélyre törekvő jószándok, jobban a gáncsoskodási viszketeg, mint súlyos viszonyainknak, komolysága vezetett, — kiválóan egy közeliinkben létező orgánumban, melynek épen kiváló hivatása lenne az ország kormányzat érdekeit az által előmozdítani, hogy jelen kérdésnél a fellázított érdekeket s kedélyeket csillapítsa, a helyett, hogy még jobban felizgassa. Szolgáljanak a következő felvilágosítások, a mennyire lehetséges, a kedélyek további megnyugtatására, s az aggályok s kételyek eloszlatására. A kívánalmak, s másrészt az aggályok különösen az előtérbe lépett curiai haíárzatok s alapjokul szolgáló törvényeink, kellő fe 1 e 1 ó s é g melletti, szigorú s pontos végrehajtása körül csoportosulnak. Miután azon politikai lapunk, mely a kereskedelmi érdekek képviselésére hivatott, s melynek véleményére ép azért legnagyobb súlyt helvheztetünk, nyíltan bevallá : hogy a curiai határozatok valóban tökéletesen alkalmasok számos bajok orvoslására *) — ehez csak azon f-ltételt csatolja, hogy azok szigorú végrehajtása eszközöltessék. És e czélra azt sürgeti, hogy az alsó bÍróságok számára kimerítő normativum adassék ki. Úgy látszik eziránt némelyek nem bírnak tiszta fogalmakkal, vagy kellő ismeretekkel. Azon szabályok s elvek, melyek a szerintünk is helyesen sürgetett végrehajtási szigort, s ezzel kapcsolatos felelőséget eszközölhetik — a mire kívánják a normativum ot irányoztatni — kielégitóleg bennfoglaltatnak létező tövényeinkben, úgy hogy a kereskedelem s pénzüzlet emberei, kiknek érdekeit mi valóban a legnagyobb lelkiismeretességgel kívánjuk mindig képviselni, ha azon törvényeinkkel megismerkednek, azokban valódi megnyugvást találhatnak. Itt vannak nevezetesen a vtörv. IL r. 151 §. 158. §• 166 %. 168—169 §§.170 §. 77—78 §§. 179 §. 123—127 és 131 —132 §§., melyek a kézbesítés, végrehajtások, árverések, határidók, kiküldések, összeírások, birói elintézések stb. körül, mind a vtszékek mind a megyei birósá*) P. Lloyd f. e. april 3. sz goknál. rögtöni, azonnali, 24 óra alatti intézkedéseket parancsolnak. És ezekre nézve kellő biztosítékul a 140. és 173. §§. a legszigorúbb felelőséget rnegalapiták. A 140. §. világosan rendeli: „A v. feltszék valónak találván a kitételt — t. i. hogy a vtszék a törvényes formákat meg nem tartotta s így az igazságos ítélet hozatalát lehetlenité — azt uj eljárásra s Ítélethozatalra utasítja s ily esetben a v. tszé k a feleknek a feltszék által meghatározandó kárpótlással t ar t o z i k." A 173. §. pedig szentesité hogy: Mind a megkeresett városi tanácsok s alispánok, mind a kiküldött tanácsbeliek és szolgabirák kötelesek a legsúlyosabb felelet terhe alatt a fentebb kitett rövid határidőket szorosan megtartani, s a megbízásban pontosan eljárni, ellenkező esetben minden mulasztás vagy halasztás által okozott kárt vagy hátramaradást a kárositott félnek megtéríteni kötelese k." Ezekből láthatni, mikép akár a vtszéki, akár a megyei bíróságok irányában nincs szükségünk most valamely D ormativumban hozandó uj szabályokra vagy épen új törvényekre, melyek a birói fe elóséget s szigort biztosítsák. Nincs szükség arra a jelen curiai határozatok tekintetéből sem, miután ezek egészen régibb törvényeinken alapszanak, s így végrehajtásukra s ennek szigorára nézve is az előbbi törvényeink alapította felelőség alá tartoznak. És hogy az tettleges gyakorlatban is van, mutatja egy legújabb jogeset, melyben a kellő eljárási formák meg nem tartása folytán a pest városi törvényszék, mely bizonyos 12,000 Irt letiltott összeget törvénytelenül a felnek kiadta, az egész összeg kárpótlásában a legfelsőbb törvényszékünk megerősítésével elmarásztatot t Ezeken kivül ott vannak régibb törvényeink is, melyek az al s íőbirákat, ha kötelességeiket nem teljesítik, ha hanyagok vagy részrehajlók, szigorú feleletre vonatják, hivatal és jószágvesztéssel fenyítik, nevezetesen: Si debitae excutioni demandare, apellatam ad Curiam transmittere, debitam justitiam facere recusent (1498. 71. 1563: 29. 78. 1588: 29 t. cz.) Si assessor non advenerit, in eisdem interessé recusaverit (1507 : 3) Inobedientes exantiqua R. consuetudine in 200 frt amissione officii, et infamia punientur (1563. 78.) a büntetés kiterjesztetik minden végrehajtások elmulasztására (1563. 79.) hivatal vesztés sújtván mindazokat is, kik hivatalos megkeresés re a végrehajtásoknál eljárni vonakodnak (1563. 29.) stb stb. nem említve az ajándékkali mcgvesztegettetés büntetéseit (1486. 73 : 1498: 4: 1848 : 10. 33. 70.) 29