Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 29. szám

132 Ezek a fentebb idézett ujabb torvényeink mellett kitűnő súllyal nem birnak ugyan, de bizonyítják még is, mikép a bíráskodási eljárás szigora s felelősége már ősi törvényeinkben is biztositatott — természetesen azon kor formái közt és szellemében. Ha pedig a normativum alatt nem ezen már törvényeink által kellően biztosított felelőség 2) és szigor uj elvei kifejezését értik, hanem a törvény pontos végrehajtására vonatkozó belügyi rendszabályzatot, s bírósági utasítást, mely a birák kötelességeit, a belügy kezelését stb. szabályozza, akkor ott van az 1841. vál. bir. legfel, utasítás, mely azon igen figyelemre méltó kifejezéssel kezdődik : hogy minden tszéki tag szeme előtt tartsa állandóan, hogy az igazság a törvények szigorú megtartásán alapszik, — hogy a közhitelnek mind benn, mind külföldön fő felvirulásaazazon törvények erélyes végrehajtásában gyökeredzik." Már maga ez mutatja, mikép állam férfiaink már év tizedek előtt a hitelnek s törvénykezési szigornak nagyszerű jelentőségét helyesen felfogták. Azonban, hogy ezen utasítás szabályai napjaink szükségleteihez alkalmaztassanak, hogy némely hiányai betöltessenek, hogy a szigor és gyorsaság igényeihez még jobban idomitassanak, annak javítására s átdolgozására még gr. Apponyi bizottmányt nevezett ki. Ennek előadója munkálatával már jóformán készen van, s az, ha az or.birói változás közbe nem jön, már tanácskozásilag is befejezve leendett. De kétségtelenül a legközelebbi napokban szentesítés alá fog terjesztetni. Ily stádiumon van az ügyvédi rend átdolgozása is. Ezek mellett azon kívánalmaknak, melyek a normativum czime alatt nyilvánitatnak, még egy oldaluk j van, mely tisztán szinte meg nem különböztettetik. Hogy ugyanis a törvénykezési szigor s pontosság valósit;issék, attól függ, hogy a birák kötelességeiket kellően teljesítsék. Ez pedig a felsőbb felügyelettel, s ezzel kapcsolatban a kinevezés, s elmozdítás gyakorlatával áll szoros kapcsolatban; a melyet jelenleg a n. m. Kancellária gyakorol. Azt pedig naponta látjuk, mikép kancellárunk a lehető legnagyobb, legéberebb tevékenységet fejti ki, hogy a visszaélések eltávolitassanak, hogy a bíróságok kötelességeiknek legpontosabban megfeleljenek. Már eddig is számos elmozdítások s képesebbek általi helyettesítésekről van tudomásunk. És ez feljogosít azon reményre, mikép a bíróságok eljárása felett a felügyelet a legszigorúbban fog gyakoroltatni, mit valóban mi is, mint már többször nyilvánítottuk, rendkívül sürgős szükségnek ismerünk el, s azért a m. kormánynak nem győzzük eléggé figyelembe ajánlani. így állanak tehát, mint ezekben kimutatottnak hiszszük, azon ellenvetések, melyek a Curiai határozatok ellenébe a sikerre nézve támasztattak, mint láttuk kevés megfontolással, de annál nagyobb félreismerésével. Kérdeztetett azontúl , hogy a curiai határozatok miért nem terjesztettek fel a legfelsőbb helyre? 3) Erre mi kiemelhetnők azon lényeges különbséget, mely ezek 2) Erre azonban (P. Lloyd) a legújabb szabadkai eset például roszul lőn választva, mert a hitelesség oonstatirozására, az eredeti könyv előmutarása csakugyan szükségelhető — a kivonattali összehasonlításra. Csak az a kérdés,hogy annak requisitio utján vagy máskép kell-e történni ? Az ped'g sehol sem jön elő, hogy ily esetekre a kárpótlási felelőség kitrjesztessék, mi csak törvények s törv. formák meg nem tartása, hanyagság stb. eseteire terjedhet. s az 1861-i sok új szabályt tartalmazó or. bir. értekezlet munkálata közt forog fenn. De elégnek tartjuk czáfolatul megemlíteni, mikép tudomásunk szerint a felterjesztés tettleg megtörtént. És a m. kanczellaria megkerestetett, hogy mind a váltóadós letartóztatottak helyiségei, mint a tartási "dijaknak helyi körülmények szerinti meghatározása iránt kellően intézkedjék. Hasonlóan úgy tudjuk, mikép a magas kanczellaria megtette az intézkedéseket a megye hatóságok értesítése, saz új határozatok értelmébeni szigorú alkalmazkodásuk előállítására is. Hogy pedig ezek aziránt szigorúan felelősök, a fent idézett törvényeink által igazoltatott. De az, hogy az alsó vagy felváltó t. székek ellenkező eljárást követhetnek,igen vastag tévedésen alapszik, miután a váltó feltszék a m. kúriának ép oly kiegészítő részét képezi, mint akir. tábla; s az határozatai hozatalában egyforma részt vesz, s mint ilyen azokat szinte magáévá tette; nem említve, mikép jogrendszerünkben a felsőbb bírósági határozatok az alsóbbakra kötelezők. Arra, hogy a m. curia mién épen mosf, s miért nem mindjárt visszaállított működése kezdetén mondotta ki e fontos elveket *) — azt feleljük, mikép ezek legnagyobb részét nem most, hanem már múlt évben nyilvánította. Különben azt követelni, hogy egy felsőbb bíróság irány elveit, melyeket csak a törvénykezés tényleges szükségei s körülményei fejtenek ki, rendes codificatio nem létében, már akkor nyilvánítsa, midőn a törvénykezés még folyamba sem jött, s azon tényleges körülmények nem léteztek, nem is ismertethettek, ezt csak tudatlanság, vagy malitia teheti, mely azon kormánynak, melyet képvisel, hasznos szolgálatot sohasem tehetend. Ellenmondást látnak némely idióták abban is, hogy a m. kúria határozatait törvényeinktől származtatja, midőn — szeriniük — azok iránt eddig semmi bíróság sem bírt tudomással. 5) Ez is roszlelkü elferditésen alapszik, minthogy számos esetek vannak a bíróságok köréből ugyanazon elvek szerinti határozatokra. így p. o. lapunk legújabb időkből is a régi törvény szerint alsó bíróságilag érvényesített adós-fogság alkalmazásáról több esetet közlött. 6) Még azon általunk sokra becsült lapnak kell felelnünk, mely az or. bir. körlevelet kisérő jegyzeteink némely kitételeit nagy mértékben félreértette — mi3) Ung. Nachr. 75. sz. És erre a D on au Z. nagy súlyt fektetett (79. sz.) Mióta lettek ezek ugyan egy kormány közeg orgánumai ? *) Ung. Nachr. 75. sz. 5) így a Donau Zeitung (f. é. 79. sz. s hasonlóan a P. Hirnök (f. é. 80. sz.) és az Un g. Nac h r i c h ten (75. sz.) Az előbbi fenakad azon is, hogy ez által az átalános magán jog elvei egy különös (váltó) jogba áthozattak, mi szerinte világos oktroy. Pedig minden szakértő tudja, mikép minden különös jog az átalános jogelveken alapszik. 6) A legújabb megtámadást a Curiai határozatok ellen az Ost D Post (apr. 15-i sz.) és ugyan az nap azzal teljesöszhangzásban a Független magyar lap intézi. Hogy ebben a Füg g e 11 e n nem lehet a magyar kanczelláriától inspirálva, bizton hisszük, mert az ugyanazt hebegő O. D. Post nem kanczellárunknak, hanem egy másnak orgánuma. Hogy azzal a Független mire ezéloz, el nem gondolhatjuk — miután jelenben nemcsak a szabadelvű lapjaink, hanem minden kormány testületeink is öszhangzólag épen azon általa megtámadt curiai határozatok minél nagyobb sikeresitésére s érvényesitésére törekszenek