Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 25. szám

112 zését alperesek a perbeszédekben nyilván beismervén, — az ősi. ny. par. 11. §-b foglalt rendelkezések alkalmazásának esete többé fenn nem forog és szüksége elenyészett; mindezeknél fogva az e. b. ítélet érdemileg helybenhagyatik. (1863. jan. 26. 6821. P. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő. táblán. 282. Gerenday Ambrusnak mint gr. Pejacsevics Márk és gr. Kendeffy Katinka meghatalmazottjának és báró Vesselényi Farkasnő megbízottjának Csaba István és Pap András ellen 2576. o. é. frt haszonbér, 1050 frt kötbér és járulékai iránti perében. (Melyben a pesti volt vár. kik. bíróság által alperesek a bírói illetőség megalapítása mellett a követelésbe tett összegből 1586 frt bérösszeg, ennek 1860. évi febr. 20-tól járó 4°/0 kamatai és 150 írt kötbérnek leendő megfizetésében egyetemlegesen elmarasztaltattak. Mert alperesek az A. a. szerződés 13. pontja szerint a haszonbéri összeg nem fizetése esetében mindezen összegre, mind pedig a kötbérre nézve a hahaszonbérbe adók által válaszandó szóbeli bíróság illetékessége alá vetvén magukat, ezen felül pedig az A. a. szerződésben a fizetést is Pesten teljesíteni kötelezték, ezen bíróság illetősége az illetékességi ny. par. 42. §-a szerint annál inkább megalapítandó volt, mivel a haszonbéri összeg iránti perek, habár az összeg az 500 frtot fölülhaladja is, a vár. kik. bíróság illetősége alá tartoznak. Az ügy érdemére nézve alperesek beismerték, hogy a kérdéses csuda-ballai rész birtokot haszonbérbe birják, s ezért az 1859. april. 24-től 1860. april 24-ig járó 9000 pfrt haszonbért egészben le nem fizették; azonban ellenvetik, hogy a felperes keresetében előterjesztett számadás nem helyes ; hogy felperes keresetében nem mutatta ki követelésének mennyiségét; hogy a csuda-ballai puszta az A. a. szerződés 4. pontja szerint felosztott azon többletét, vagyis 413 • holdat, a mely gr. Kendeffy ágnak jutott, meg nem kapván, nem bírhatták; hogy az A. a. szerződés kötésekor a haszonbérbe vett birtok után az évi adó 844 frt 7 krt tett, mig 185%-ben 1678 frt 98 % krttevén, ezen többlet a haszonbéri összegbe beszámítandó, a mint hogy gr. Andrássy Gyula 1858. évben az adó fejében a haszonbéri összegből 8Ö0 pfrtot le is engedett. Ezen ellenvetések azonban birói figyelembe nem vétethetnek; az első ellenvetés azért nem, mert az ezen kérdés megvitatása iránt 1860. nov. 13-án kitűzött tárgyaláson alperesek képviselője meg nem jelenvén, felperesnek azon előadása, hogy alperesek mindez ideig 1576. frt o. é. vannak tartozásban, aprtás 40. §. szerint valónak tartandó, s megalapítandó volt; nem a 2-ik, mert igaz ugyan, hogy a csudaballai pusztát illetőleg 1858. évi jul. 18-án a gr. Rhédey és Kendeffy ág közt uj osztály jött létre, mely szerint a gr. Kendeffy rész 413 • holddal szaporodott, azonban ugyan csak ezen uj osztálylevél záradéka szerint az osztály elfogadás végett a gr. Bethlen ág elébe terjesztendő volt, mely ág az osztálylevélre vezetett elismervény szerint, az uj osztályba csak akként egyezett bele, hogy ezen uj osztály csak a Bethlen ág csuda-ballai birtokrészének az azon időbeni haszonbérlete kitelésével, vagy is az E. a. okirat szerint 1860. apr. 24. lépjen életbe; ennélfogva a j haszonbérbe adókra nem szállván még 1859. évben a 413 | • hold többlet, ők azt alperesnek át sem adhatták; végre annálkevésbbé vétethetik tekintetbe alperesek 3-ik ellenvetése, mert az A. a. szerződés 12. pontja szeriut alperesek a haszonbéri birtokra eső terheket és adót a haszonbéri összegbőli levonás nélkül viselni magukra vállalták. A kötbért illetőleg alperesek az A. a. szerződés í3 ik pontja szerint azon esetben, ha a szerződés pontjait meg nem tartanák, 1000 pírt kötbér fizetését kötelezték. Mivel azonban alperesek már 7964 ftot lefizettek, az 1000 frt kötbér, a ptkv 1336. §. engedélyénél fogva 150 frtra o. értékben mérséklendő volt) ítéltetett: Tekintetbe véve azt, hogy felperes az alperestől a kikötött határidőn tul is a bérfizetést elfogadta, és így a szerződés szigorától tettleg elállott: az e. b. Ítélete az általa felhozott okoknál fogva a kötbérnek mellőzésével helybenhagyatik, s a periratok sat. (1863. deczember9-kén. 947. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 283. Ottlik Pálnak Schiller Ferencz ellen 284 frt 2 kr. iránti perében ítéltetett: A felperes várostól azon városbeli mészáros czéh által bérbe vett tárgyaktól járuló haszonbérnek az illető czéhbeli tagok között a használat arányábani szétvetését, s az igy szétvetett járandóság még törlesztetlen maradott összegének közülök mindenikére nézve kiszámítását tartalmazó A. a. számvetést, alperes általa sem tagadottan aláírván, s ez által nemcsak azt, hogy a kereseti haszonbérből reá eső rész fejében az ott számszerint kijelelt 284 frt 2 krral adós maradott, saját aláírásával megerősítvén, de azt is, miként a kérdéses bérletre nézve, mint a C. a. szerződés szerint az abban foglalt tárgyakat bérbe vevő mészáros czéhnek egyik tagja, ilyenképen bérlő társ lett légyen, tényleg beismervén, azt pedig, hogy az igy rá nézve is kötelező C. a. szerződésben a bérleti tárgyaktól,melyektől a kötelezettségképen elválalt adó, annyit tesz, mint a B. a. kimutatásban foglaltatik, s hogy ebből, reá egy negyed arányában felvett rész esik, tagadásba nem vévén, sőt ezen arány az A. i a. szétvetéssel is összehangzásban lévén ; az e. bíróság ítélete, azon módosítással, hogy a haszonbéri hátralék összegétől megítélt kamatok, felperes keresetlevelében többet nem követelvén, csak 1860. év végétől, még pedig 1861. évi jul. 23-ig száztól négyjével, és azontúl a kifizetésig száztól hatjával lesznek számitandók, különben jóváhagyatik, s a per további sat. (1863. jan. 29. 6710. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József ktb.) 284. Türk Bonnál és Liszauer Izraelnek Türk Mátyás elleni fakereskedés betáblázása iránti perében ítéltetett: Jelen per Bodrog-Keresztur város tanácsa előtt rendes szóbeli uton tárgyaltatván ,miután az id. törv. szab. 41. §. szerint Zemplén mtörvszéke a rendezett városi törvszékek előtt rendes szóbeli peruton letárgyalt perekre nézve illetékes másodfokú bíróságnak nem tekinthető, ugyanazon törvszéknek felperesek semmiségi panaszával neheztelt ítélete megsemmisíttetik, s ekként az eljáró városi tanács ítélete felebbezés utján vizsgálat alá vétetvén, ugyanaz, valamint az egész eljárás is azon indokból, mert B.-Keresztúr város magát az id. törv. szab. 27. §-a szerint át nem szervezte, s igy az illetékesen rendezett városi törvényszékek sorába fel nem vétetett, megsemmisíttetik, és a per, az azt felterjesztő megyei törvszéknek további sat. (1863. jan. 26. 764. P. sz. a. Előadó: Rozgonyi Bertalan ktb.) 285. Kallina Venczelnek D. Ellevaux Matild és többek ellen 2000 írt iránti perében ítéltetett: Az A. a, kötelezvénynek válódiságát a, nfirhp. vnnf alncT-ncoV n rint elismervén, és annak 1