Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 25. szám

Pest. kedd 18<>3. Mártius 31. 25. szám, Ötödik évfolyam. TORVÉMSZÉKI CSAMOK, Tnrínlom Orbirói körlevél. — Vojnics-Szucsics ügy. — Kúriai ítéletek: magánjogi ügyekben. — Hirdetmény.— Hivatalos tudnivalók. Országbírói körlevél (az Összes váltótörvényszékek elnökeihez.) A nmgu m. kir. kúria a váltótörvénykezésre vonatkozólag több reDdű üléseiben a következő, fenálló hazai törvényeinkben gyökeredző, elveket állapította meg, melyeket a megvizsgálása alá terjesztendő ügyekben követni fog, jelesen: 1) A magyar váltótörvénykönyv I. R 99. S-a szerint, a váltó) ha el nem fogadtatik, vagy csak részben fogadtatik el. „a mennyiben elfogadva nincsen-', az óvástétellel azonnal lejárván, a 154. §szerint pedig ily esetben a váltótulajdonosnak egyenesen készfizetési viszkeresethez lévén joga: ezeu szakaszoknak az I. R. 102. S-ávali összetartásából, mely utóbbi szerint, ha az adós csőd alá esett, a váltót a bukott értéke gondviselőjénél kell fizetés végett bemutatni, következik, hogy az elfogadónak csőd alá jutása esetében a váltó az elfogadó irányában lejártnak tekintendő, az előzők tehát egymás irányában azonnal viszkeresettel élhetnek. 2) Tekintve a váltótörvénykönyv II. R. 214. $-át, mely szerint, ha az idézendőnek tartózkodása nem tudatik. az idézés a váltótörvényszék kapuira szegezendő, meg nem jelenése esetében pedig számára gondnok rendelendő, és összevetve ezen szakaszt a váltótörvénykönyv II. R. 47. s az ideigl. törv. szabályok I. R. 166. Sával. a váltóhitelező elhalt váltóadósának előtte ismeretlen örö. kösei megidéztetése végett, a felhítt 214. § alkalmazását az illető váltótörvényszéknél szorgalmazhatja. 3) A válfóperekben hozott marasztaló határozatok és végrehajtási végzések a váltótörvénynél későbbi telekkönyvi rendelet 84., 92. s. a. t. SS «" értelmében a beperelt adós telekkönyvezett ingatlan vagyonára a váltójog veszélyeztetése nélkül bekebeleztethetnek illetőleg előjegyeztethetnek. 4) A váltóhitelező kérelmére a végrehajtási foglalás a váltótörvénykönw II. R. 150. S-a szószerinti szövegével s szellemével egyezőleg, az elmarasztalt váltóadó-nak mind ingó mind ingatlan vagyonára ugyanazon váltótörvényszéki végzésben elrendeltethetik, és ez esetben az iilető alispáni hivatal vagy városi tanács az elrendelt végrehajtásnak akép leendő eszközlése végett megkeresendő, hogy a végrehajtást az ingatlanokra csak akkor sikeresitesse, ha az ingók nem elégségesek vagy épen hiányoznak. 5) Tekintetbe vévén, miszerint hazai törvényeink különösen a H. t. k. II. R. 68. s IIL R. 28. czimei, Mátyás VI decret 29., Ulászló L decret. 89., 90. és 91. czikkei, és az 1840. IX. t. cz. 41. S-a szerint az adóssági fogság alkalmazható, az arra nézve az adós állapotához képest fenállott különbség pedig az ideigl. törv. szabályokban kimondott jogegyenlőség folytán megszűnt, sőt a bűnvádi eljárást illetőleg ezen szabályok III. R. 2 S ábán a nemesek elleni eljárásnak nem-nemesekre leendő kiterjesztése világosan kimondatott ; Tekintetbe vévén továbbá, miszerint a váltókötelezettségnek a v. t. k. I. R. 1. $ ában megállapított fogalmából következik, hogy a váltóhitelező késedelmes adósa irányában kevésbé szigorú kényszereszközökkel, csekélyebb biztosítékokkal ne bírjon, mint a köztörvényi hitelező ; Tekintve végre, hogy a v. t. k. II R 191. S-a értelmében az ingatlanokra vezetendő végrehajtás elrendelése, habár a polgári törvények átalános rendelete szerint, az illető birtokbiróság által eszközlendő, mégis a váltótörvényszékekre bizatott: A váltóhitelezőnek jogában áll a vagyoni végrehajtás sikertelensége esetében, vagyis kielégítési alap hiányában adósa sze« mélyének saját, azaz a hitelező költségén leendő birói letartóztatása végett az eljáró váltótörvényszékhez folyamodni, mely azt elrendelvén, az illető alispánt vagy városi birói hatóságot annak olykép leendő eszközlése végett tartozik megkeresni, hogy ha a hatósági tisztességes fogságban letartóztatott adós 15 nap alatt hitelezőjével ki nem egyezkednék, aláírásával is ellátandó jegyzőkönyvbe felveendő esküt tegyen le arra, mikép hitelezője elől semmi vagyont el nem titkolván, még személyes keresményének egy harmadát is hitelezője kielégítésére forditandja; ha pedig ezen esküt letenni vonakodnék, a hitelezőnek joga fenmarad, adósa személyének további letartóztatását az illető bírónál szorgalmazni; nemkülönben ha adósa a letett eskü megszegésével keresményének illető részét hitelezője kielégítésére nem fordítaná, vagy bármikor kitűnnék, miszerint hitelezője kijátszása végett vagyonát eltitkolá, az utóbbinak jogában marad szorgalmazni azt is, hogy az ilyen roszhiszemű adós „mindazon bűntársaival együtt, kik a vagyon eltitkolásánál vagy más káros cselekvényeknél tudva és szándékosan közremunkálnak" mint csalók az 1807. XII. t. cz. s egyéb hazai törvényeink alapján bűnvádi eljárás alá vétessenek. Nehogy ezen elvek nem ismerése miatt a . . . . váltótör vényszék eltérőleg eljárván, az illető feleknek esetleg tetemes hátrányt s hasztalan felebbezési költségeket okozzon : azokról. ... kellő tudomás s további intézkedés végett értesíteni kívántam. Pesten, 1863. é bőjtmáshó 26 napján (272 sz a )gr. Apponyi György stb. A váltó eljárásra nézve tartott ujabb értekezlet, és a m. k. Curiának annak folytán hozott határozata — melyet a fennt közlött körlevél egész terjedelmében tartalmaz — mind a politikai, mind az anyagi érdekek szempontjából, szigorú birálat alá esvén, szükséges azoknak törvényszerű eredménye s hordereje iránt a közvéleményt megnyugtatni. Átalános a meggyőződés a felett, hogy a közhitelnek megrázkódtatása a kereskedelmi mozgás pangásában találja fel legfőbb okát: a mely pangást a fennálló hazai törvények, s a törvénykezési rdjárásnak egyátalában tulajdontani nem lehet. De kétségtelen, hogy az anyagi állapotnak ezen sülyedése, azon eljárási hiányokat, a melyek nem a törvény elégtelenségéből, hanem inkább annak hibás alkalmazásából eredtek, sokkal érezhetőbbekké tette. Elismertetett tehát annak szüksége, miszerint az akkép előállt pénzügyi zavar folytán, a kereskedői világ25