Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 24. szám

106 máj. l én, mely napig azokat özvegyi használati joggal birta, már teljes tulajdon jogot nyert, roinihogy V. Mihály felperesek a'yjaaz ősis. pátens 11. §. értelmében törvényes örökjogát azon javakra nézve az érintett § ban kitűzőit határidő alatt bejelenteni s érvényesíteni elmulasztotta; minek következése, hogy azon 11. §. szerint azok tulajdonjogát elvesztette. (Vége követ.) Ktiriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 26. Oroszi Miklósnak Ökrös Imre ellen 4 kas méh árának megtéritése iránti perében ítéltetett: A felperes által köveiéit 4 kas méheinek ára az alsó bíróságok által 60 írtba túlságosan lévén megáÜapitva, ennélfogva a niásodbiróságnak Ítélete, azon módosítással: ha felperes arra „hogy ő el tolvaj lo t 4 kas raéheit alperesnek megőrzésére bízta, ezen kötelesség teljesítését az alperes elválalta, és az eltolvajlott 4 kas méhei legalább is 40 o. é. lórtokat megértek" a bíróilag odaítélt pót és becslő esküt leteszi, az esetre alperes a felperes részére 40 o. é. frt kártérítéssel tartozik, egyebekben helybenhagyatik, és a felperesnek ezen eskü letétele végetti jelentkezésére, jelen Ítélet kézbesitélétől számítandó 15 napi határidő kiiüzetvén, a per további sat. (18G3. mart. 4. 760. P. sz. a. Előadó: Valkovics Antal ktb.) A kir. itélő. táblán. 271. Ördö g Endre ügyvédnek, mint Marin kovics László gondnokának és felperesnek Fock József és érdektársai mint alperesek ellen indított sommás viszszahe'yezési ügyében. (Ebben, melynek tényálladékát; a birtokból ön hatalmilag, erőszak s bántalmazások használatával történt kiűzés képezé, melynek folytan most sommás visszahelyezési per indíttatott, a butyini szbiróság által a felperesi kereset leszállittatott, s alperes ugy érdektársai a hatalmaskodási bírság terhe alol fölmentettek, s felperes vissahelyezési keresetével rendes per útjára utasíttatott, s perköltségek fizetésére köteleztetett, de az alperesek által kért patvarkodási díj mes: nem ítéltetett Indokai: mert 1. Felperes önmaga keresetlevelében előadta s tárgyaláskor is elismerte, miként a panaszlott cselekmény mult 1861. évi febr. 11-én történt, mar pedig az áptk. és pprtás még akkor teljes hatályban, sót tettleges gyakorlatban volt; s a prtás 618. értelmében birtokháboritási keresetet a törvényben megállapított 30 nap lefolyása a. alperesek ellen meg indítania kellett volna. 2. Felperes keresetlevelében oly halmazott követelések vannak, melyek részint az orbirói értekezlet 40. §. értelmében a szolgabírói bíróság, részint az alispáni hivatal illetőségéhez tartoznak, ugyanegy keresetben tobb tárgyak feletti ítélkezés a szolgabírói bíróságot nem illeti, de mert felperes maga is elismerte, hogy alperesek ellen még a fennállott osztrák törvények szerinti bűnvádi eljárást indított, s azt most elmellőzve ugyanazon bűncselekményt polgári véteknek nevezi és feletti ítélkezést kiván, holott Hzon általa polgári véteknek nevezett ügy a fenntartott jogszabályok értelmében csakis a bünt. törvény szerint lett volna szorgalmazandó és elitélendő, miért is a kereset leszálitandó, felperes rendes per útjára utasítandó volt; de a kért perpatvarkodási díj ellenben, miután felperes alpereseket ugyanezen keresettel eddigelé meg nem támadta és azt magok alperesek sem bizonyították — meg nem Ítéltethetett. Ezen ítélet ellen közbetett fólebbezés folytán Aradmegye polg. törvszéke által 1862. april 29. 858. sz. a. határoztatott: Miután alperesek a tárgyalás folytán nem tagadják, hogy ők együtt egy társaságban Marinkovics Lá«zló felperest tulajdonjog szerint illető birtokukból akkoron büntető cselekvény utján önhatalmilag, tettleges bántalmazások s erőszak alkalmazása mellett kiűzték, s a kereseti ingatlant s ingóságokat elfoglalták; miután az osztr. büntető törvények életben léte alatt elkövetett bűnténynek ezen neme a szelídebb magyar törvények szerintitélendő meg, s igy a fe 1peresi kereset csakis a magyar törvényi sommás vi s sza he 1 y e z é s i p er r el lehetett felperes által orvosolható, s az illetékes szolgabíró előtt megindítható, ennélfogva a szolgabírói ítélet feloldásával a helyesen alkalmazott keresetnek érdembeni tárgyalása elrendeltetik: stb.) a kir. it. tábl. ítéltetett: A keresetlevélben felhozott esetek sommás utú visszahelyezés alá nem esvén, a másodbirósági határozat megmásitása mellett az e. b. ítélet a költségeknek a napi és fuvarbér kivételével 35 frt 69 krrai mérséklésével érdemileg helybenhagyatik s az iratok sat. (1963. jan. 15. 6605. P. sz. a. Előadó: Huszár Ferencz itélőmester.) 272. Kristsori Keresztúry Lászlónak Steiner József ellen a felperes telke kőkerítésének leromboltatása, háza tövében négy lábnyi szélességben és négy öl hosszúságban telkéről a földnek kiásatása, az ezen volt vízvezetéknek és bolthajtásos zárfalnak széthányatásamiatt s ennek visszaállítása, kárának és költségeinek megtéritése iránti perében Ítéltetett: Felperes azt, hogy az alp. által elfoglalt téren fennállott kőkerítésnek, vízvezetéknek és bolthajtásos zárfalnak nemcsak a térfoglalás és lerombolás idejében, hanem az előtt is több évekig folytonos birtoklásában és békés használatában volt - a 2 •/. a. alatt csatok mérnöki bizonylaton és 3 •/. felmutatott építészeti küldöttségi jelentésen kívül, a 7. 8. 9. és 10. szamok alatt felhozott és bíróilag kihallgatott tanuknak egybehangzó és határozott vallomásaikkal igazolván; s ezek ellenében az alperes által 1.2 3. 4. sz. a felhívott és kihallgatott, többnyire jelenleg is alperessel cseléd és bérviszonyban álló s a lerornboltatá^ban részt vett tanuknak különben is határozatlan és cem tényleges tudomáson, hanem csak hallomáson alapuló vallomásaik bírói figyelembe nem vétethetvén; végre a bitói szemle alkalmával eszközlött mérnöki felmérésből védelmezett alperesi birtok tér hiány pedig nem ezen sommás visszahelyezés, hanem rendes peruijáni jogvitatás terére tartozván; a városi törvszék ítéletének megváltoztatása mellett, felperes alperes által megháborított birtoklásba vitszahelyeztetik, s alperes az általa elfoglalt négy lábnyi szélességű és öt öl hosszúságú téren lerombolt kőkerítésnek, vízvezetéknek és bolthajtásos falnak visszaállítására s a kiásott földnek visszahordatására köteleztetik. A felperes által követelt őrdij nem igazoltatván, meg nem ítéltetik, a per költségek pedig, miután alperes az e. b. által felmentve lőn, kölcsönö| sen megszüntetnek, s a periratok sat. (1863. mart. 3 án 8241. P. sz. a. Előadó : Szalay Zsigmond ktb.) 273 A bécsi nemzeti banknak Piácsek Pál ellen 19000 ft. iránii perében végeztetett : Az el lárn mfiervei tnrvpnv-