Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 22. szám

db az, hogy mily mértékbeu van arra befolyása törvénykezésünk állapotának, s a törvénykezésünkben létező hiányoknak ; harmadik kérdés az lesz, hogy figyelembe vevén mind a baj nagyságát, mind a törvénykezésünkben létező hiányokat, mi módon lehessen e tekintetben orvosolni. Pedig nem ugy értem, hogy jövőre, t. i. elökészitóleg a jövő törvényhozásra, hanem mi módok lehetnének, melyek szerint azonnal s rögtön lehetne a bajon segitni. A nagyon tisztelt tanácskozmány tudja azt, hogy ó Felsége a jövő törvényhozásra is fordította gondjait, s hogy különösen engem méltóztatott megbizni azzal, hogy előkészületeket tegyek a jövő törvényhozásra. A mi ma elő fog hozatni, az mindenesetre nekünk, kik azzal meg vagyunk bizva. anyagul fog szolgálni, és mindazokból adatokat fogunk magunknak szerezni; hanem a mai tanácskozmány czélja nem az, hogy törvényt készítsünk elő a jövőre nézve, hanem a jelen pillanatnyi szükségleten hogy lehetne legczélszerübben segíteni " Ezzel felszólitáapesti kereskedóség küldötteit, hogy kérelmeiket. melyeket 0 Felsége elébe szándokoltak terjeszteni, formulázva előterjesztenék. Erre azok egyike Fuchs R. felolvasott egy iratot, mely a helyett, hogy a kereskedóség kívánalmait részletesen formulázta s azokat határozott tényekre alapítva indokolta volna, csak a legnagyobb átalánosságokra szorítkozott: előadva, mikép a magyar váltó hiányos, az eljárási szigor nem létezik, (mit mindenikünk tud és be is vallott), hogy az álvagyon átruházások, és csalások elszaporodtak s innen dogvész s rákfeneként átalános demoralisatio s erkölcsi poshadás terjedt e', főleg küihitelünk veszélyezésével (mire azonban semmi specificus esetet s visszaélési tényeket nem hozott fel) a hounan azon kérelmük, hogy a német váltó kereskedelmi törvény ideiglenesen behozattnssék, mihez azonban nem ragaszkodnak, hacsak a személyfogság biztositéka megadatik. *) Az országbíró ö nmlga ujoiag felhívta a keres, küldötteket, hogy á'alánosságok helyett a (actumokat sorolják elő, melyek fellépésüket igazolják: és a melyek a tanácskozmány anyagául szolgálhassanak; nem elég a demoralisatio átalános kifejezése, hanem annak tényeit s a visszaéléseket kell részletezni, melyek előfordulhatnak magok a kereskedőknél, e!ó a birak s ügyvedeknél. Bing A. (Pestről) ki most felkelt, előadása nagyobbrészében szinte puszta átalánosságokban forgott, különösen a váltó törvény föladatáról, (mi nem képezheté a tanács, tárgyát s miben egy teljesen hamis állítást is koczkáztatott. midin váltó törvényeink czelszerutlenséget igazoltnak állitá, mihelyt kimutattatik. hogy azok behozatala óta a kereskedők üzletei megkeveredtek, és veszteségik megszaporodtak) továbbá a hitelről s fontosságáról, a törvény szigor szükségéről, a hiteltvevó s adó közti bizalomról a törvények által mindkettőnek nyújtott ótaloni segélyével, s a váltó fogságról; megemlítve a nemzetközi viszonyok által igenyelte törvényi azonosság fontosságát is. Ezután áttért az >n tények rajzára, melyek szerinte a jelen bajokat eredményezték. 18G0—61-b monda — a hazai kereskedés roppant emelkedést vön, az öltözék átalakulása, adó s katona kötelezettség megszűnte, bel- igen *)A hírlapok ellen azon vádat tartalmazta, hogy azok a tkezési bajokat meg nem rótták. De igazolásul elmulasztá megmondani, melyik volt azon lap, melyhez fordultak a kereskedők, s kértükre a kellő közlést megtagadta. Mi részünkről azért is visszautasítjuk, mert többször felszólalutnk a hiányok ellen. jó s külföldi rosz termés, duna-adrid vasúti kapcsolat folytán, mi a hitelezők bizalmát túlságig, s a gyárnokok, kereskedők hitelküveteléseit roppant összegekre emelték. Mindez 1861. végén megváltozott, beáilvan az executio, a katona kötelezettség; külre a szállítás megszűnt, bent fagyok s marhavész terjedeztek. És épen ekkor, e bajok közt, midőn a követelések nagy része nem volt behajtva, lépett életbe a magyar váltó törvény. Az üzlet pangott, az adósok péize terményeikben hevert, melyeket elvesztegetni nem akarván, tártozásaiknak eleget nem tehettek. Xémely hi'elezők váltó meghosszabbítást adtak, mig mások a beállt változás roszabb hatályaitól tartva azt megtagadták, és ellenük váltóikkal vagy számláikkal biztosítást eszköziöttek, mi némelyeknél sikerülvén, ugyanazt megkísérlek, mellőzve a váltókat, tisztán a számlák alapján, olyanok ellen is, kiknek váltóik még le nem jártak. Ez a vidéken páni félelmet idézett elő, s mindenki ily megrohanások ellen magát biztosítandó, hitelezői eljárását al-adóságokkal utánozták Ez kezdetben önbiztositásul hasznaitatott, de kitűnvén, hogy ily vagyon elidegenítésekre nincs büntetés szabva (??) az üzletté vált; és e körülmények által becsült kere-ked">k oly tettekre csábitattak, melyek tolvajokhoz illenének. És ezek illustrálására elősorol néhány esetet, melvek ha igazak, hazánk kereskedelmi (rendesen mind német ajkú) osztályát furcsán jellemzik, a mennyiben nemcsak az adósok, hanem a hitelezők részéről is aljas visszaéléseket bizonyitanak. Egy hitelező — beszélé tudva adósa fizetési képességét, hogy még is biztosítás^ nyerjen ellene, ennek támogatására az ugyanott lakó név rokona azon körülményét használ'a lel. mikep az már többször exequálva volt, ennek adta ki a biroság előtt valódi adósát, és ez ellen meguyerte a biztosítást. Ugyan e czélra egy másik hitelező legjobb hiszemu adósa váltóján a fizetési időt bélyegjegyekkel beragasztja s azt előbbre írja, biztosítást eszközöl,azt eszközölteti, s egész árutelepjét elviteti; egy másik minden áron biztosítást keresvén adósa ellen, mivel az illető váltó nem volt kezeinél, helyette egy másikat ir, adósa nevét is aláírja, s így beperelte, az ügy folyama alatt azután a hamis váltót az igazival kicserélvén — Másreszt az adósok roszlelküsegenek eseteiből elősorolja, hogy egy kereskedő ki a vasút mellett lakott, táviratilag értesülvén az ellene elrendelt biztosításról; kereskedését eladta nejének, többi vagyonát pedig 2 nap alatt sommás úton rokonai által exequáltatja s elárverezteti; a hitelezőknek, kiknek a tavoleső alispán, es szbiro felkeresése a rosz utak miatt 4 napba került, csak a 30% költségek jutottak. Egy ados egy rongyszedó által exequált itta magát s egész kereskedését annak adatta át a bíróság által, kinek neve alatt nyittatott meg a kereskedés, melyet az áladós mint segéd vezetett, s mint ilven kényelmesen el, kocsizik s lovagol, mig a czég névbirtokosa most is sárban vizben jár a rongyok után. Miskolczon 12 adós vezeti segédként üzletét azok czége alatt, kiknek kereskedésüket átadták. — Mind ez alig történik, ha az adós a tartozás iránt kikérdeztetik; ha a vagyon elidegenítésre személy fogság következik; es ha a biroi felelőség szigorúbb. Mindezek folytán azt állítja, hogy ez időszerinti kereskedel mi bajok esetleges politikai s elemi események által idézdettek elő, de oly magasságra nem emelkedhetenék, ha más váltótörvények leendettek, ha különösen a váltó fogság létezett volna. Kochmeister Fr. azt nyilvánítja, hogyarészletes kimutatásra elkészülve nem lóvé fi (pedig már hetek