Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 22. szám

94 csolat s alárendeltség, mely a szigorú felügyeletet lehetővé tenné ; annál kevésbé, hogy az esetenként szükségelte fegyelmet érvényesíthetné. Nézetünk szerint minden megyében nem csak állandó törvényszék, hanem minden törvényszéknél állandó elnök is legyen. Ennek, ki minden önálló bíráskodástól s politikumtól felmentetnék, kezei közt kellene öszpontosulni az egész me<iye törvénykezésének. A törvényszéknél közvetlenül, a munka rendezés, peres ügyek kiosztása, előadások szabályozása, előadók kali folytonos, minden ügyre kiterjedő érintkezés, az elintézések sürgetése stb. által, figyelemmel kisérve minden ügyágat, ellenőrizve a hivatalos órák pontos megtartását, az ülésezést, melyben fontosb ügyeknél elnökösködnék. Az alsóbb bíróságoknál pedig közvetve, havonkénti pontos kimutatások, jelentéstételek, s hivatalos vizsgálatok utján. És gyakorolná mindenütt a fegyelmi hatóságot — kapcsolatban a törvényszék kijelölt tagjaival, a kisebb visszaélések s hibák irányában. És e szabályzat nem ellenkeznék sem ősi törvényeinkkel, melyek a birói felelőséget mindig követelték, sem joggyakorlatunkkal, melyben kizárólag elnökölő s külön nem bíráskodó elnökök mindig léteztek. A további fegyelem s felügyelet kezelésére pedig az országbíró mellett kellene a sepíemvirekből egy állandó bizottmánynak létezni,mely folytonos kapcsolatban a törvényszékek elnökeivel, és felügyelettel az összes törvénykezés menetere, minden esetben a legszigorúbban járna el, és törvényeink értelmében a visszaélések s hibák megfenyitetését kérlelhetlen szigorral eszközlené. Mi lehetetlennek tartjuk, hogy azon szigor, melyet nemzeti hitelünk s különösen kereskedelmi érdekeink a legnagyobb mértékben szükségeinek, s a mely mellett az or. bír. tanácskozmány oly erélyesen s alaposan nyilatkozott, eszközöltethessék, ha a törvénykezés s bíróságok irányában öszhangzó s mindenre kiterjedő felügyelet s ellenőrködés nem létesí te ti k. E nélkül a legszigorúbb szabályok sem vezethetnek sikerhez, bármint szerveztessenek is az országbírói lag kinevezendő bírói bizottmány által. Országbírói értekezlet. A váltó kereskedelmi törvények ügyében egybehívott országbírói értekezlet marcz. 16. reggeli 10 órakor nyittatott meg. A meghívott tagok ezek : A magy. kir. hétszemélyes tábla részéről: Lipovniczky Vilmos, Z s i v o r a György, Zsoldos Ignácz, Zádor György, Lukáts Zsigmond, Fabinyi Theophil, Szabó J., Hrab o v s z k i J. A. magyar kir. itélő tábla részéről: M e 1 c z e r István, Nyeviczkey József, Urbanovszky Jusztin, R á t h György, A m. kir. főváltótörvényszék részéről: Kiss Andor, Széli Kristóf, Sz i n o v á c z György, Hengelmiller Mihály, F og a r as i János. Az ügyvédi kar részéről: Láng Ignácz, Ráth Károly, Soltész Albert, S z é h e r Miliály, Tóth Lőrincz, Zsigmondy P. A. kereskedelmi testületektől: Pestről: Fuohs Adolf, B i n g Áron, Kochmeister Frigyes, Vétsey Sándor, Gottesmann Miklós.) Aradról: Andrényi Károly. Debreczenböl: Berghoffer István. Győrből: Noisser Ernő. Kassáról: S c h ö n h o ff e r Károly. Pozsonyból: Edl Tivadar. Sopronyból M ü 11 e r Péter és Temesvárról: G r ü n b a u ni M. Gróf Apponj i Gjör^y elnök ő nmlga következő beszéddel nyitá azt meg: ,,Igen tisztelt tanácskozmány! Egy igen fontos és hazánknak egyik legérdekesebb kérdésébe vágó ügy forog fenn, t. i. hazánk közhitelének, és az azon alapuló ipar- és kereskedő viszonyoknak állapota, az az ellen felhozott panaszok, és pedig a mennyiben azon bajok, a melyek állítólag léteznek, törvénykezési állapotunknak és törvénykezési hiányainknak tulajdonittatnak. Nem először tárgyaltatik ezen kérdés, mert midőn a pesti két kereskedői testület legelőször beadta panaszait és kérelmeit, a melyekben csak a váltóeljárásban levő hiányokat említette, azoknak némi módosítását kérte, már akkor a n. m. kúria ezen kérdéseket tüzetesen tárgyalás alá vette, s a mennyiben ezen módosítások olyanok voltak, melyek nem a törvényhozás körébe vágtak, oly intézkedéseket hozott javaslatba, melyek által a szükségnek megfelelve lett volna. Más tekintetben s ott, hol a törvényhozás jogai forogtak fenn, arra nézve a törvényhozás hatalmának sérthetlenségéhez ragaszkodott, és ezen alkotmányos elvet szentül fentartotta. A fm. Curia akkori véleménye legfelsőbb helybenhagyást nyert s havakmultak el azóta, a nélkül, hogy ezen panaszok ismétlését tapasztaltuk volna; mindamellett tudva van, hogy azon európai események, melyek nemcsak hazánkban, hanem az egész világban az ipar és kereskedői körben pangást idéztek elő, hogy azok hazánkban nagyobb mértékben érezbetők, mint más országokban, miután ugy is a kereskedői és iparviszonyokuak sokkal nagyobb nehézségekkel kell küzdeniök minálunk mint másutt, sokkal csekélyebbek az eszközök, melyek azok élesztésére szolgainak, I mint más országban; s ennélfogva ily állapot, milyen a mostani, országunkban sokkal nagyobb mértékben érezhető mint más országban. Természetes, hogy ennélfogva azon panaszok és aggodalmak, melyek a törvénykezésünkben létező némely hiányokból eredtek, nagyobb mértékben ébredtek megint fel s megujabbultak ismét a két pesti kereskedő-testület fellépése által. Szükségesnek tartottam ennélfogva, azon élénk részvétnél fogva, a melylyel O Felsége legfelsőbb Urunk az országnak minden érdekei, és igy anyagbeli érdekei iránt is viseltetik, ezen tárgyat ujabb tanácskozás alá venni; s örömmel és halával üdvözlöm ezennel mindazon igen érdemes férfiakat, kik részint a birói, részint az ügyvédi, részint a kereskedői testületből jelentek meg csekély személyem meghívására, s bátor vagyok különösen az utóbbiakat megkérni arra, hogy miután főczélunk csak az lehet, hoay a tényálladék, t, i. magának a bajnak minden körülményei minél világosabban derittessenek lel, hogy oly adatokat, és oly körülményeket méltóztassanak élőnkbe terjeszteni, melyek minden kétséget megszüntessenek a felett, hogy mily mértékben létezik valóban azon állapot, mel v ezen panaszokra okot ad..tt. S e tekintetben, miután némely igen tisztelt tagjai épen ezen kereskedői testületnek, mindamellett, hogy hazafiságuk kétségtelen, talán a nyelvben némi n hézségeket fognak találni, felszólítom őket, hogy miután ngy sem szónoklati gyakorlat forog fenn, hanem tisztán praeticus kérdések megoldása, méltóztassanak azon nyelven nyilatkozni, melyben legjártasabbak, s melyben legkönnyebben tudják gondo lataikat, tapasztalásaikat és tudományaikat kifejezni. Másrészről pedig, a mi a tanácskozmány rendjét, illeti, ugy hiszem, legczélszerübben lógunk eredményhez jutni, ha azt bizonyos fokonként fogjuk tárgyalni, t. i. először magát az állapotot kellene világosságba hozni, melyek azon bajok, melyek a kereskedést és mel vek e részi ben különösen a hitelt csö