Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 21. szám

Pest. kedd 1863. Mártius 17. 21. szám, Ötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, '.irtatom Ismét a valtó-kereskedelmi ügyek. Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivaló. Ismét a váltó-kereskedelmi ügyek. A leglenyegesb kérdés, mel v jelenleg a törvénykezés terén mindenkit ibglalkodtat a körül forog: váljon a kereskedelmi forgalom, pénz s váltó üzlet jogi bajain, s az innen az összes nemzeti hitelreátszárrnazó veszélyeken lehet e a létező törvények s joggyakorlat keretében, tehát az alkotmányos jogok megőrzése mellett segíteni, vagy arra elkerülheilenné vált-e az osztrák váltó kereskedelmi törvény vissza oktroyálása? A mi, lehető 1-gszigorúbb vizsgá'ódáson alapuló meggyőződésünk az: mikép magában a keresk. váltó oktroy által minden törvénykezesi, jogbiztossági hiányon s bajokon segélni merő lehetetlenség: mig ellenben a jelen törvény korlátjai között lehetne mégis intézkedéseket tenni, melyek a legfőbb veszélyeket elhárithassák. Előbbi czikkünkben (18. sz.) a legtöbb visszaélési s legalaposb panaszokat előidéző csalási s c>öd esetek viszonyait fejtegettük, kimutatva, mikép azok a váltó keresk. törvénytói egészen külön jogintézményt képezvén, ennek szabalyaibau azok ellt-n gyógyszert nem találhatni, miból következik, hogyha azokon a jelen rendszerben nem s e g i t h e t n i, n e m c s a k a váltó, hanem a büntető sacsőd jogot is oktroyálni kellene. Most tovább megyünk s azt mondjuk, hacsak az oktroy menthet meg. akkor még mind azok sem elégségesek, hanem a magát a k ö z. t örv é n y k e z é s i-j o g rend szert is oktroyálni kellene. A csőd s csalási visszaéléseken kivül jelenleg a legtöbb s leghangosabb panaszok a jogkielégités, a végrehajtás körüli lassúságban s vis-zaélésekben központosulnak. Teljesen alapos panaszok. Hiteles adatok mutatják, mikép a hitelező eljui nagy nehezen egészen az árverezésig, és uiég ezei.túl is hónapokig sőt éventúl is kell várnia, mig pénzéhez eljmhat. Hogy ily hoszadalmaíság mennyi költségbe s hatramaradas kba kerül az üzlet s pénz embereinek, hogy az által mennyi haszon- s nyereség veszteséget keli szenvedniük, minden szakértő könnyen beláihatja. Ez a hitel fogalmai s érdekei szerint minden jogbutosságot rneg>züntt-t. De kérdjük: segithetnee ezeken a visszaállítandó osztrák válió keresk. törvény? Legkevesebbé sem. Az o>ztrak törvények, mint tudatik, világosan rendel k, hogy a ker^-kedelmi törvszékek a végrehajtásokat csak kuiületükbe i 1 ei|e-ithetik, hogy ezen köruleten kivul arra a küzbitó-ágok megkeiesendők, és különösen, hogy az ingái anokra vezetett végrehajtás soha a keresk. tszék által, hanem mindig a közbiróságok által \ szendő (Jurisd. Norm. 9 — 11. §§.) míg az osztr. váltó elI 26. §. határozottan megalapította : hogy a váltójogi eljárásban is a köztörvény-kezési eljárás szabályai alkalmazandók, mindazon esetekben, melyekben a váltó eljárási szabályzat külön nem rendelkezett. Ez szerint a vábójog oktroyálása érintetlenül hagyna két jogintézményt, a bírósági szervezetet és törvénykezési eljárást. Pedig mindkettőnek lényeges befolyása a törvénykezés alaposságára s gyorsaságára, kétségbe vonhatlan. Meghagyatnék a bírósági szervezet jelen állapotjában, melyről egy más alkalommal vitattuk, mikép az, főkép betöltésére nézve, oly sok hiányt mutat fel, miszerint ha a legjobb, legtökéleteíb törvények hozatnának is be, az ezeknek kivánt sikerét s hasznaikat teljesen meghiúsítaná. — Az eljárásban pedig meghagyatnának azon szabályok, melyek a végrehajtásra, s főleg az ingatlani végrehajtásra vonatkoznak, tehát ugyanazok, m-lvek jelenben épen a legkiáltóbb bajokra s panaszokra nyújtanak alkalmat. Mig csak azon szabályok változtatnának meg. melyek legkevesebb hátrányt okoznak, t. i. az ítélet hozatalig terjedők, mely határig, köztudomásként, váltótörvényszékeink ellen — az osztrákok ellenében — nem igen lehet panaszkodni ; és még kevésbé lehetne, ha egy balul értelmezett államgazdászati irány azok személyzetének — jelen szükségeinknek megfelelő szaporítását folytonosan nem gátolná. Ily kép kétségtelen, mikép az osztrák váltó keresk. jog vissza oktroyálása a legkiválóbb bajok forrásait meghagyná, tehát a legérezhetőbb szükségeknek s kivánt czélnak meg nem felelne. Ha pedig ezek ellen is az oktroy mentőszere kerestetik, akkor már nemcsak a váltó, nem csak a csőd s büntető jogot, hanem mind a bírósági rendszert, mind az eljárási rendet is oktroyálni kellene. Idáigjutnánk el, ha az oktroy terére lépünk — jóformán az összes jelen jogrendszer oktroyalasara. Akarhatja e ezt a m. Kormány, kivanjak-e magok a kereskedők is? És mindezen teljesjogi felforgatás csak azért, hogy az talán fél, vagy egy év múlva or. gyűlésünkön ismét á t a 1 a k i t t a s s é k Nézetünk szerint tehát üdvösebb leend a létező törvényi korlá'ok közt keresni a segély eszközöket — melyek közt 18. sz. czikkünkben a csalások s csődök esetébeni intézkedésekre hivtuk fel a figyelmet. Ezeken kivül megernli'jük még különösen a v. t. II. r. 173. §-át, melyről u. o. röviden szinte megemlékezénk. Ezt különösen figyelembe ajánljuk, mint olyat, mely szigorú alkalmazás által a legégetőbb el árási bajokon segíthetne, és pedig mindenek fe ett az annyi panasz tárgyául szolgáló megyei végrebaj ásóknál. M dőn e törvény a szolgabirákat, a^spánokat, városi tanácsokat minden mu21