Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 20. szám

86 És ezt annálinkább sürgetjük, minthogy a váltó fogság szükségességét jóformán az összes magyar journalistica elismeré. Sőt a par excellence municipalista lapunk, a minden részről felhozott jogi s nenizetgazdászati okok befolyása alatt ismét oly sebes haladási fordulatot tőn, mikép minnyájunkat túlszárnyalással fenyeget, azt nyilvánítván „hogy Széchényivel tökéletesen egyet ért abban, hogy az adósságot az adósnak bőrén is meglehessen venni, hogy a ki bőrére csinált adósságot, vegyék meg a bőrén is J) mig mi, a humanisniusra valamicskét még is advárj, bőrét lehuzatni senkinek sem akarjuk. De ezen radicalis túlszigor követelése épen nem gátolá, hogy ugyanazon czikkben, a kereskedők, uzsorások ellen, kiket nagyon hajlandó összekeverni, kikelvén, egyszersmind azt ne állítsa; ,ho gy vigyázzunk, nehogy valamikép nagyonhozzá szokjunk a pontos fisetéshez,' továbbá: ,hogy a földbirtokos hasznai, jövedelmei bizonytalanabbak, mint a kereskedőké stb. stb. mely egészen gyermekkori nézetekre, korunkban, müveit Európa közepén, válaszolni teljesen feleslegesnek véljük. 2) Igen örülünk — az ügy érdekében — hogy egyik Jegtekintélye-b pol. lapunk az, ,0rszág4 egy érdekes czikksorozatban (Tóth Lőrincztől : Napi kérdések V. mart. 11-ről) lapunk főbb nézeteivel összhangzását nyilvánítja; mi azonban nem gátol kimondásában annak, mikép több állításait nem érthetjük vagy nem indokolhatjuk. Nem érthetjük, hogy midőn a hitelnek leglényegesb kellékéül a t. czikkiró is, az igazságszolgáltatási szigort s ennek alkatrészét is az adósbörtönt jelöli ki; ugyanakkor arra nézve mégis az ingatlan hitelnél kivételt kíván tétetni. Azt hiszi, hogy a hitelnek különböző elemei vannak, a vagyon különbféleségeként? Vagy azt gondolja, hogy a hitel, az ingatlannál kevesb biztosítékot igényel mint az ingóknál? Azt véljük, erre elfogulatlanul gyakorlati szakértő igennel nehezen felelend. Ne feledjük, a tényleges viszonyok ugy állnak mindenütt, ha az ingatlanok a lehető legnagybb biztosítékokat nyújtják is, ha a telekkönyvi rendszer legtökéletesb is, hitelre nézve mégis az ingókkal a versenyt ki nem állJ) Pesti Hiruök f. é 51. sz. 5-ik hasáb. 2) Egyet azonban a ,,P. H."-nek még el nem hallgathatunk. Előre bocsátja az, mikép mi, és a pesti kereskedők a jelen kérdés eldöntésénél épen nem számítunk, mert mi votummal, a pesti kereskedők pedig uta sitással nem birnak, (ismeretes mikép e kettő a P. H i r n ö k állam doctrinájában eldöntő factorok) ezekután Széchényi hibás idézésérői, és tételei meg nem rágásáról vádol, azt állítva, mintha mi S z. Hitel müvéből a vagyon és személy lefoglaltathatását olvastuk volna ki. Felszólítjuk, bizonyítsa be, hol állítottuk mi: hogy Széchényi a vagyon és személy átadását javalta — midőn mi a P. H. saját idézése szerint is a Hitelből, a vagyon vagy személy lefoglaltathatását irtuk ki De ebben szükségkép benfoglaltatik az, mit mi állítottunk, t. i. hogy Széchényi nemcsak a vagyont hanem a személyt is végrehajtás alá kívánta vétetni; mert azon kötszó vagy ki nem zárja, sőt inkább feltételezi, hogy általa a személyi végrehajtás is elfogadtatott légyen, különben Sz. csak a vagyonrai végrehajtásról szólandott. Tehát bár mint csűrje o-^avarja a P. H., áll az, mikép Sz"éhenyi már 30 év előtt sürgette a személyi végrehajtást. — Azt pedig hogy a ,Hi tel' többi részeit kellően nem olvasgattuk volna, nem különösen azon sorait, melyekben a külföldiek követésére int — eléggé megczáfolták eddigiczikkjeink, melyekben hatják. Ez elvitázhatlan tény. Ha tehát az ingatlan még kevesb biztosítékot nyújt mint az ingó, akkor hitel helyezetét még rosszabbá teendi. Ha tehát a t. czikkiró szellemeben akár az or. gyűlés, akár az or. birói tanácskozmány a j°gi szigorra nézve az ingatlannál kivételt tenne, ez csak annak hitele rovására foghat történni, szükségkép azt eredményezvén, hogy a kölcsön részére nehezülni, tehát drágulni fog. A földhitel bankokra túlságosan sokat ne építsünk, mert mig azok kifejlődése is a hiteltől függ, egyszersmind tény, mikép azok a magánosok összes köles' n szükségeit s üzleteit nem képviselhetik. — Nem értjük t. czikkirónak az uzsoráróli tanait sem; mert átalános tapasztalatként, az uzsorát épen az növeszti, mi a szigort, a hitel biztosítékait fogyasztja, minthogy az által annál nagyobbá válik a risico, melynek a kölcsöntőke tétetik ki. Ha már törvény tudóink s publicistáink oly szoros kapcsolatba hozzák az uzsorát a váltó fogság lételével, mondják meg nekünk, mi okozta hazánkban az uzsorát már a 15. 16-ik században? Ott van p. o. Verbőczi olvassák: „Quod scilicet — mond — 50 florenos interdum a foeneratore quis accepit, et 100 aut 200 florenos coram capitulo se accepisse stúdiósé fatetur." (1.60.) Voltakkor váltó fogság, volt osztrák törvény? Ok ezt tanaik szerint nem képesek megfejteni, mig nekünk ez könnyű dolog.— Még kevésbé érthetjük, midőn a t. czikkiró azt mondván: „a hitelnek legelső, leglényegesb feltétele a szigor az igazságszolgáltatásban, melynek alkatrésze: az adósbörtön" — közvetlenül reá azt állítja: tagadom, hogy a törvény szigorúsága s az adósbörtön hitelt teremtene." Ez oly világos ellenmondás, melyet nem szükség czáfolnunk. A ,H ónnak' mely tagadja S c h v e i cz b a n a váltó törvények léteiét, ad notam Hirnök (különös találkozás) mely múltkor az angol vtörvények lételét tagadta; és a Constit. Oest. Zeitungnak, mely jelen kérdéseknél alkotmányos érzelmeinket (pedig neve Gonstitutionelle) roszalja, máskor íelelendünk. Váltójogi eset. Közli K ü 11 e y Ede tszéki ülnök ur. Váljon a keresetlevélbe becsúszott lényeges tollhiba a per folyta alatt kijavítható <• ] váljon a személyesen fellépő félnek mulasztás vagy mankadij cziine alatt perköltség megitélhető-e ? E kérdések eldöntésére szolgáltatott alkalmat s következő vjogi eset. Grünwald Róbert pesti ügyvéd Bedekovics Vilmos hevesmegyei földbirtokos ellen 1862-ik évi decemb. 20-án 90703. sz. a. a pesti kir. e. b. váltótörvényszékhez saját i neve alatt kei esetlevelet adott be, melyben egy 645 i ftról kiállított váltó alapján melyre már 450 ftnyi j részletfizetés tétetett, alperesen még 95 ftnyi hátraléktőj két járulékaival együtt követel. j épen Széchényi bölcs tanácsain okulva, fejtegettük, hogy szem | előtt tartva a kül viszonyok igényeit a kül törvényeket, s intézj ményeket vegyük főleg a kereskedelmi jogterén alapul, s ne ellenezzük s vessük meg az idegen intézményeket, mint azt a P. H. hirdeti — tehát itt is az ő maga által idézett Széchényi tanai • ellenére.