Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 20. szám

8 7 Tárgyaláskor az alperes beismervén a kereset való- i diságát, felperestől 30 napi fizetési halasztást kért. Mire a személyesen megjelent felperes válaszában előadja, hogy a hátraléktőke nem 9 5 frt, hanem 195 frtot tesz ki, a mint ezt a kereseti váltó, melyen csak 450 frtnyi részletfizetés van leirva, továbbá alperesnek a tár­gyalási jegyzőkönyvhöz mellekelt levele bizonyítják, miből kiderül, bogy a keresetlevélbe csak tollhibából Íra­tott 95 frt, 195 frt helyett. Kéri tehát alperest ezen 195 frtnyi hátralék tőkében s járulékaiban, valamint a 11 frt 78 krra felszámított perköltségekben elmarasztaltatni. Alperes viszonválasziban tagadja, hogy felperes jo gában állana jelen perben 95 frt helyett 195 frtot köve­telni, miután a keresetlevél szabályozza a birót és fele­ket, és megszűnik a szabályszerű törvénykezés lehetősé­ge, ha az alperes a kérelmen túl sujtathatik, s az ítélet a keresetlevelén túl terjeszkedhetik. Kéri tehát a maraszta­lást csak 95 fiira kimondatni, s magának 15 frtnyi per­költséget megítéltetni. Mire az eljáró váltótörvszék 1863. évi feb. 3. 7025. sz. a. következő végzést hozott: ,,Alperes Bedekovich Vilmos, mint a keresetlevélhez eredetben csatolt 1862. évi mart. 18. kelt váltó elfogadója köteleztetik fel­peres részére a keresetbe vett 95 frtnyi tőkét, ennek 1862. szeptember 30-tól számítandó 6% kamatjait és költség s tekintve, hogy felperes személyesen lépett fel, mulasztás fejében 11 frt 78 krt, saját ügyvédjének pedig 8 frt 36 krnyi költség s munkadíjt 24 óra alatt különbeni végre­hajtás terhe mellett lefizetni. Az állítólagos elnézésből a keresetlevélből kimaradt 100 frtnyi hátraléktőkére s já­rulékaira nézve szabadságában állván felperesnek uj ke­resetlevelet beadni. Mert 1. A kereseti váltó minden törvény és kellék­kel el van látva. 2. Alperes a keresetbe vett 95. ftnyi tartozást ynjl­tán beismerte. 3. A keresetlevél alapja lévén a véghatározatnak, s felperesnek a per folyta alatt azon túl terjedő kérelme figyelembe nem vétethetvén, a kereseti váltó alapján még hátralévő 100 frtnyi összeg, habár az csak elnézés­ből maradt is volna ki a keresetlevélből, ez úttal meg nem ítéltethetett. 4. A perköltségek a vtk. II. r. 128. és 225. §§. sze­rint voltak megítélendők. Kúriai ítéletek. .Tlagánjogi ügyekben A kir. itélő. táblán. 228 Vinkler Andrásnő szül. Rózsa Erzsébetnek, Jé­key Ferencz, Cséke Pal hagyatéka részéről özv. Cséke Pálnő és Mártonffy János ellen néhai Kiss Anna hagya­tékának kiegészítése és illetőleg az abból elvont tárgyak visszaadása iránti perében itélteteit: A 3. sz. a. a benne körülirt, és Bórúzs Ferencz, Besenyődi Boldizsár, ugy szinte Szabó József tanuk bizonyításával is igazolt szol­gálatok alapján tett, és valóságos átadással is megerősí­tett érdemdijazás érvényességét azon körülmény, hogy az érdemdijazási javak ősiek voltak, azon oknál fogva, mert az átruházás csak meghatározott évekre s ilyképen ideiglenes joggal történt, el nem enyésztethetvén, sőt en­nek valódisága a 4. sz. a. elismervénynyel is, melynek koholt minősége annyival kevesebbé győzetett be, mint­hogy felperes jogelőde több rendbeli aláirásainak össze­hasonlításából ezen okiratra jegyzett név aláírás is ugyan­azon kéziratnak lenni tűnik lel, támogattatván; miután ezen körülményeknél fogva örökhagyó Kiss Anna a kere­seti és l-ső r. alperesre néhai Kiss István mint tulajdonos által érdemdijazasképen jogosan átruházott fehér gyar­mati és Mészárfalvai ingatlan javak iránt felp°res részére végrendeletileg jogszerűen nem intézkedhetett; ugyan­azért az e. b. ítélete Jékey Ferencz elsó r. alperest illető­leg megváltoztatik, s felperes ezen alperes elleni kerese­tétől elmozdittatik, a költségek azonban részint a kétbiró­sági ítéletek különbözésénél, részint annál fogva is, mert felperes a hagyatéki eljárás folytán ezen perre utasítta­tott, kölcsönösen megszüntetnek. — Ilyképen az e. b. Ítélete Jékey Ferencz első r. alperest illetőleg megváltoz­tatván, másod- és harmadrendű alperesekre vonatkozólag pedig a jelen per másodbiróságilag már érdemlegesen el­intézve lévén, a periratok további sat. (1863. jan. 30. 2305. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 229. Kesztenb iura Móricznak Veisz Mózes ellen 100 frt iránti perében Ítéltetett : Az 1. sz. a valódisága tekin­tetében meg nem támadott csatolmány, alperes által a Hadház városi magiárban tartott szénájának felperes ré­szére történt eltdását ugyanazon város által kiállított 2. sz. a. nyugta pedig a kereseti 100 forintnak azon magtár több idő óta fizetetlen maradott, és azon magtárbeli szé­nának lezárolásával is biztosított haszonbér fejeben, felpe­res által lett kifizetését igazolván, ezeknek összefoglalt tartalmából tehát az, hogy a felperes által Hadház váro­sának kifizetett tartozás, melynek biztosításául alperes szénája volt lezáróivá, csakugyan alperes tartozása volt, melyet felperesnek , ki a lezáróit szénát alperesnek maga által sem tagadottan kifizette, es hogy ezen tartozás be­tudásba jött volna, alperes még nem is állította, csak­ugyan alperes helyett kellett kifizetni, tisztán kinyilvá­nulván, az eljáró városi törvszék ítéletének megváltozta­tásival, alperes a kere«eti 100 frtnak, és a perkezdetétói számítandó száztól 6-tos kamatnak , valamint 7 frt 23 krra mérsékelt perköltségnek, felperes részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt kifizetésében elma­rasztaltatik, s a per további sat. (1863. jan. 29. 635. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József itélőmester ) 230. Özv. Busán Teréznek mintkisk. Natália leánya term. és törv. gyámannyán.jk sPust Sebestyén gyámtársnak özv. Duffand Teréz és többek elleni telekkönyv kiigazítási pe­rében ítéltetett: Alperesek a kereseti földekhezi tulajdoni jogigényeiket, főleg a 2. sz. a. érdemdijazási okmányra, s a 4. sz. illetőleg V. a. egyezségre alapítván; miután a 2. sz a. okirat alapján indított tulajdoni keresetükkel a cs. kir. legfőbb törvszék Z. a. ítélete szerint föltétlenül eluta­sitattak. s Illés Ferencznek a V. a. egyesség aláírására Busán Sámuel részéről állítólag történt különös meghatal­mazása, e per folytán nem bizonyittatott, ellenben néhai Busán Sámuel tulajdoni jogezime a 2. sz. a. érdemdija­zással teljesen igazoltatnék, következőleg felperesnő, ille­tőleg Busán Sámuel hagyatéka, a jelen esetben alkalma­zandó áptk. 372. §-a értelmében igazi tulajdonosnak lenne tekintendő, az eljáró bíróságnak a kereseti 136 láncz föld nyilvánkönyvi átíratására vonatkozó ítélete helybenha­gyatik. Ellenben az érintett birtok tettleges átadatása, s az időközi haszonvételek iránti birói intézkedés a tkönyvi hatóság törvényes jogköréhez nem tartozván; s az 1855. évi decz. 15-ki kelt telekkönyvi rendelet 24. §-a szerint

Next

/
Thumbnails
Contents