Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 19. szám

78 438. Zehetner Mihály, Böhm János és Kovács György ellen bántalmazás és erőszakoskodás miatti bűnügyben Ítéltetett: A vádlottak pénzbeli marasztalásának egyetemlegessége, csak a sértett félnek fizeterdő, — 10 írt o. é. lévén értetendő, ily módosítással az első bírósági Ítélet az ott íelho70tt irdokoknál fogva helybfcnhngyatik, a periratok, az Ítéletnek foganatosítása végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. deczember 18-kán 942. szám alatt.) 439. Tfsti sértés miatt Auliczky Henrik elleni büuperben ítéltetett: Vádlott által a szegények pénztárába fizetendő 2 írt büntetés gyanánt lévén értendő, ily módosítással az els5 bírósági Ítélet az ott felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. és a periratok foganatszerzés végett illetőségükhöz leküldetnek. (1861. decz. 18-kán 944. b. szám alatt.) 440. Edelsberg József*elleni szóbeli bántalmazás miatti bűnügyben ítéltetett: Az első bírósági Ítéletben emiitett körülményeknél fogva a vádbeli tény enyhébb beszámítás alá esvén, a vádlott ellen kimondott pénzbeli marasztalás 10 o. ért. forintra leszállittatik; az első bírósági ítélet e részben megváltoztatván, egyebekben az ott felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a bünper foganatosítás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. decz. 18-án 963. b. sz. a.) 441. Rablógyilkossággal vádolt Pásztor Gergely elleni bünperben ítéltetett : Vádlott ellen felhozott rablási bűntény rablási kísérletnek lévén tekintendő, ámbár ezen bűntény és az ezt követelt gyilkosságnak bűnténye jogszerüleg be lenne bizonyítva, minthogy mégis a vádbeli tények elkövetésének körülményei s Düh János, Böle József és Peck József tanuknak hit alatti vallomásaik, melyek szerint a vádlott a bűntény elkövetése napján délelőtti 9 órától délutáni 5 óráig hol egyik hol másik pinczében bőven borozott, arra mutatnak, hogy vádlott a tény elkövetésekor oly tiszta eszmélettel s teljes öntudattal nem birt, mikép ellene a halálos ítélet kimondatnék, vádlott Pásztor Gergely a halálos büntetés alól felmentetik, a fent említetteknél fogva enyhébb beszámítás alá eső bűntettéért jelen Ítélet kihirdetésétől számítandó hatévi vasban, közmunkán, a szeszes italoknak folytonos nélkülözésével töltendő, hetenkint egy napi böjttel súlyosított börtönre Ítéltetik, a vizsgálati és rabtartási költségekben, nemkülönben a megholtnak 40 frtnyi folyó pénzbeni vérdijában elmarasztaltatik. Az első bírósági Ítélet ekkép megváltoztatván, illetőleg kiegészíttetvén, a bünper ez ítéletnek foganatosítása végett illetőségéhez visszaküldetik. (1861. decz. 18-án 1001. b. sz. a) Váltójogi ítéletek. A váltófeltörvényszéken. 33. Sommer Istvánnak, Wagner Lipót ellen a pozsonyi e. b. váltótörvéuyszék előtt lefolytatott 33 frt iránti perében, alperes felebbezése és semmiségi panasza folytán végeztetett: A felebbezés illetőleg semmiségi panasznak helyt adva, az elsőbiróság eljárása és ítélete feloldatik, s az ügynek ujabb törvényszerű tárgyalása, s ennek alapján ujabbi ítéletnek hozatala elrendeltetik. Mert: Ezen ügynek tárgyalása alkalmával nem a fizetési meghagyást rendelő e. b. végzéssel terhelt váltóadós Wagner Salamon jelenvén meg, noha ez a kifogásokban felhozott azon állítást, hogy fia, a panaszlott Wagner Lipót kiskorú, s hogy ennek folytán ő mint atya panaszlott fiának a tárgyalásnáli képviseletére jogosítva lenne, mivel sem igazolta, azzal a tárgyalás a pprtás 42. §-a ellenére mégis megtartatott, a tárgyalás alkalmával pedig alperes mint jogtudatlan személy a tárgyalást vezető bírósági tag által, a törvénykezési eljárás elveiről, a bizonyítás terhéről és módjáról a ppts 46. §a ellenére nem értesitetvén, a törvénykezési rendtartás szabályai lényegileg annyira figyelmen kivül hagyattak, hogy e miatt az ügynek alapos megítélése és igazságos elintézése lehetetlenné vált, azért alperes semmiségi panaszának hely adandó s s az e bírósági eljárás és Ítéletnek feloldása mellett, az ügynek törvényszerű ujabb tárgyalása és ennek alapján ujabb ítélet hozatala elrendelendő volt. (1861. jan. 22 én 3028. sz. a.) 34. Türr Lajosnő szül. Radics Victoriának, özv. Fridrich Antalnő szül. Grünfelder Katalin, Fridrich Mihály, ifj. Fridrich János, Fridrich Ágnes és Julianna elleni váltóügyében felperesnő semmiségi pannszszal egybek; tött felfolyamodása folytán végeztetett: Felfolyamodó kérelmének hely adatván, 1861. szepten.ber 26-án 38,043. sz. a. hozott e. b. végzés feloldatik, s a pesti kir. váltótörvényszék utasitatik, hogy jelen másodbirósági végzésnek jogerőre lett emelkedése után, Türr Lajosnő szül. Radics Viktoriának semmiségi panaszszal egybekötött folyamodványát a periratokkal együtt felebbvizsgálás végett ide terjeszsze fel. Mert: Folyamodó által semmiségi panaszszal összekötött fe! folyamodvány át megtámadott 1861. szeptember 5-éa 31,386. sz. a. hozott végzésben, csak az alperesek i észéről felhivott tanuk kihallgatása rendeltetett el , a felperesi tanuk kihallgatása pedig egészen elmellőztetett, jól-lehet ez, a tagadásba vett elfogadási aláirás begyőzésére a bizonyitást D. és E. alatti tanúi által szabályszerűen megajánlotta. Igaz ugyan, hogy a ppts 319. §-a szerint oly végzések ellen, melyben tanúkihallgatás eugedtetik meg, nincs helye a felfolyamodványnak, a törvény rendelete azonban nem zárja ki a felfolyamodványt a tanúkihallgatást megengedő végzés azon része ellen, melyben az egyik vagy másik fél tanúinak kihallgatása megtagadtatott, vagy egészen elmellőztetett. Ugyanazért az elsőbirósági törvényszéknek, 31,386. sz. a. végzése ellen beadott felperesi folyamodványt visszautasító 38,040. sz. a. végzését feloldani, s a bíróságot fenebbi irányban szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1861. január 29-én 2931. szám alatt.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Szerkesztői szállás: Belváros, kalap-utcza 9-ik szám alatt. Pesten, 1862. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.