Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 19. szám

77 inán a kifejlendőkhöz képesti ujabb ítélet hozatalára utasíttatván, az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. január 22-dikén 2069. P. szám alatt. Előadó Huszár Ferencz ktb.) 218. Tóth István és neje Nevéry Teréziának Szelényi Antal ellen haszonbér átadás vagy 2100 írt előpéuz megkettőzése iránti perében Ítéltetett: A kereset alapjául felvett felperesi állítás, miszerint a formaszerinti alhaszobéri szerződés aláiiását és érvényesítését alperes az A. a. pontozattól eltérő ujabb feltételek által tette légyen lehetetlenné, alperes részéről a 2-ik sz. a. levéllel, nem különben a C. a. szerződési tervezette], mely okiratból kitűnik, hogy felperes maga is az A. a. eredeti pontozatban foglalt feltételektől eltérve, alperessel ujabb egyezkedé sekbe bocsátkozott, s hogy a C. a. tervezetet, mint az utólagos egyezkedés állítólagos eredményét, ám bár annak feltételei, nevezetesen a gazdasági épületeknek az 5 haszonbéri év alatt leendő kijavítása és fentartására nézve az eredeti szerződési pontozatoktól lényegesen eltérnek, kívánta alperessel elfogadtatni és aláíratni,elegendően megczáfolva vagyon. Ennélfogva alperes sem a C. a. szerződési terveiét alapján megállapítandó feltételek elfogadására kötelezhető, sem mint a szerződés nem sikeresitésének egyedüli okozója a felpénz kétszeregében elmarasztalható nem volt. Minthogy azonban felperes sem tekintethetik, miután a 2. sz. a. irat szerint az ujabb alkudozásokra alkalmat szolgáltatott, a szerződés létrejöttének kizárólagos gátlójául, de senki másnak kárával nem gyarapodhatnék, alperes tartozik az A. a. pontozatok aláírása alkalmával felperes által neki lefizetett 1000 pfrt előpénzt, az A. pontozatok aláírása napjától, azaz 1859.szept. 28-tól számítandó 6% kamatokkal együtt visszaadni. Mind a két bírósági költségek pedig egymás irányában feloldatnak E szerint az alsó bírósági ítélet megváltoztatván, a periratok további eljárás végett maga illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. nov. 22. 4396. P. sz. alatt. Előadó : Sarlay Lajos ktb ) 219. Özv. B. Horváth Imréné szül. Thassy Becz Máriának B. Horváth Imre örökössei ellen telekkönyvi kiigazítás iránti perében végeztetelt: Tekintetbe vétetvén, hogy Horváth Máriának 3106. sz. a. halasztási kérvénye folytán a telekkönyvi tanács a kitűzött első határidőtől maga elállván, ezt 1861. évi jun 10-ig meghosszabitotta, mely végzés felperesnőnek csak jan. 12-én kézbesittetett, hogy továbbá a keresetlevél ugyanazon napon és az ellenfél kiiörlési kérvénye előtt nyújtatott be, s így hivatalból mint elkésett visszautasítható nem volt, az első bírósági végzés megváltoztatásával az iratok a keresetlevél törvényszerű elintézése végett illettőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 22-kén 4263. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 220. A pozsonyi cs. kir. pénzügyészségnek gróf Nyáry János ellen 2000 frt 57 kr. iránti perében végeztetett: Az ideigl. törv. szabályok 145. §-a által hatályban íentartott telekkönyvi rendelet 93. és 102. §§-ai értelmében jelen esetben a kincstár követelése a posta ügyekben illetékes cs. kir. pénzügyi minisztériumnak 1861. évi jan. 12-én 58 698. sz. a. kelt határozata alapján igazolva lévén, és gróf Nyáry Jánosnak mint posta tulajdonosnak Langer volt postai hivatalnoka ellen kártérítési keresete fen maradván, az első bírósági végzés megváltoztatásával a 2000 frtnyi 57 krnyi követelésre nézve, ide nem értvén az elengedett 300 ftra menő vizsgálati költségeket, az előjegyzés igazoltnak kimondatik, s ennek a nevezett grófnak nagy surányi 158, sz. telekjegyzőkönyvbe bejegyzett fekvőségére és pedig az 1-ső sz. a mint fő, 2-tól 11 számig mint mellék jelzálogra való bekebelezése megengedtetik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jan. 22. 4507. P. sz. a. Előadó: Raisz Szilárd ktb.) 221. Naro.-chny János és Máriának Mirsch Venczel ellen örökösödés megalapítása iránti perében Ítéltetett: Mirsch Venczelnó szül. Naroschny Terézia, ki után felperesek által az örökösödés kerestetik, halálának ideje kimutatva nem lévén, miután ennek tudása jelen ügy megbírálásánál szükséges lenne, ennek a felek által hiteles anyakönyvi kivonattali igazolása és a kifejlendő körülmények szerinti ujabb itélet hozatala végett a per az első bírósághoz visszaküldetik. (1862. jan. 23. 1582. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) Büntető jogi ügyekben A hétszemélyes táblán. 232. Rablás, emberölés és rablásbani részesüléssel vádolt P'ábis Imre és társai elleni bünperben Ítéltetett: A tok. kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik, és a bűnvádi iratok foganatszerzés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. nov. 29-én 703. b. sz. a) 233. Lopással vádolt Varga Sándor és özv. Csengeri Katalin elleni bűnügyben ítéltetett; A tekintetes kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. (1861. decz. 4-kén 1053. b. sz. a.) 234. Rablás és lopással vádolt Bukovszky Mihály, Gsetgáts Takács Mihály és Frittmann Imre elleni fenyítő ügyben ítéltetett: A másodbiróságnak Ítélete azzal, hogy Bukovszky Mihály büntetése a fenforgó enyhitő körülményeknél fogva befogatásától számítandó három évre leszállittatik, helybenhagyatván, a per foganatszerzés végett illetőségéhez viszzaküldetik. (1861. deczember 17-kén 693. b. szám alatt.) 235. Csalási vétséggel és bukási bünténynyel vádolt Brüll Lipót és Freund Zsigmond elleni bünperben ítéltetett : A másodbirósági itélet helybenhagyatik, és az öszszes iratok foganatszerzés végett illetőségűkhez vissza küldetnek. (1861. deczember 18 kán 1057. b. szám alatt.) A kir. itélő táblán. 436. Milutin János elleni több rendbeli lopás miatti bűnügyben Ítéltetett: A vádlottra szabott másfélévi börtönbüntetés tartama, az első bírósági itélet kihirdetése napjától lévén számítandó; ily megjegyzéssel a fenállott országos törvényszék ítélete érdemileg helybenhagyatik, és a büniratok illetőségükhöz foganatszerzés végett visszaküldetnek. (1861. deczember hó 18-kán 769. b. szám alatt.) 437. Buska Györgye, Vank Juon s többek elleni 25 darab sertés ellopása miatti bünperben Ítéltetett: Ezen bűnügy egyedül felebbező Sztanyeszk Mitru vádlottra nézve vétetvén vizsgálat alá, az abban hozott megyei törvényszéki itélet helybenhagyatik, és a büniratok foganatszerzés végett oda visszaküldetnek. Egyébiránt megjegyeztetik, hogy jelen nagyobb jelentőségű bűnügyben annálfogva is, hogy abban több alperesek részint mint főtettesek, részint mint bűnrészesek vád alá helyeztettek, a sommás eljárás helyett, a rendes útú tárgyalás alkalmazandó lett volna, (1861. deczember 18 kán 979. b. szám alatt.)