Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 16. szám

Pest, kedd 1862. február 25. 16. sz» '. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM ? Visszaállítható az osztrák váltótörvény ? — Zálogváltó-jogeaet. — Kúriai Ítéletek : magán és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudnivalók. Visszaállitható-e az osztrák váltó törvény? Meglepöleg hatott e napokban a kedélyekre azon a német lapokban s magán körökben terjesztett hir, mikép a magyar váltó törvény helyébe, részben, vagy egész ben, ismét az osztrák váltó codex fogna visszaállíttatni. Nem ismerjük azon hir titkos forrásait, nem azt, mi igaz abban, mi nem; de ki kell mondanunk, miszerint mi azon visszaállítást a jogélet tetemes hátrányai nélkül nem tartjuk lehetőnek. Nekünk az októberi napok után volt bátorságunk az igazságszolgáltatás legfőbb érdékében a törvénykezési jogrendszerbeni statusquo fentartása mellett küzdeni; mint később azt sürgetni, hogy a váltó jogrendszerben legalább azon két fő biztosíték: a személyi fogság és a betáblázhatás kelléke megtartassék ; most épen magának ezen igazságszolgáltatásnak érdekében kell a visszaállítás ellen nyilatkoznunk. Maga azon tény is elegendő érv lehetne a visszaállítás ellen, mikép az illető bizottmányi munkálatban a magyar váltó oodex isméti életbeléptetése maga a fejedelem által megerősitetett, mi a fősúlyt azonban, vagy épen azért is a senki által kétségbe nem vonható jogéleti érdekekre fektetjük. Mi az igazságszolgáltatásban legnagyobb veszélynek ismerjük a minduntalani változékonyságot s attól elválhatlan bizonytalanságot. Ugy hisszük, felesleges ezt a szakértők előtt bővebben fejtegetni, akár a bel- s nemzetközi hitel, akár átalában a jogbiztonság érdekeiből, melyek pedig főleg a váltó üzletben legnyomatékosb jogi elemek. Ennek kell tulajdonitanunk, mikép Angliában^bár váltójogi törvényeikben még sok a hiány, igen óvatosak azok codificálásában, ragaszkodva inkább a létező szabályok s gyakorlathoz, minthogy az ingadozás s változtatás hátrányait vonják üzletükre, mely mint tudjuk, azért mit sem veszt nagyszerűségéből. És még mily tetemes lenne az akkép hazánkban elő idézendő jogbizonytalanság. Másfél év előtt még az osztrák váltójog volt érvényben; azt csak alig fél év óta a magyar helyettesíti; és most ismét az osztrák lenne visszaállítandó És bírhatna talán ez tartóssággal ? korántsem ; és pedig már magában véve, az osztrák tartományokban sem. Mert az osztráktörvényhozás is az uj közönséges német váltó kereskedelmi jogot fogja elfogadni, mi a jelenlegit nevezetesen módositandja. De mi a íő, a fejedelem hivatkozva ősi közjogunk 1 elveire, hazánkban a jogi törvényhozást, codifioatiót nemzeti országgyűlésünknek tartotta fenn, még az októberi diplomákban is. Tehát a váltó codexjavitása, vagy ujjali felcserélése szinte saját törvényhozásunk feladata kell hogy légyen. És ez, ha Bécsben akarják, kevés idő alatt megtörténhetik. És igy megtörténhetik, hogy törvényhozásunk annak helyébe, mi most behozatnék, rövid idő alatt ismét egy más váltó codexet szerkesztene s érvényesiiene. Tehát most az osztrák váltó codex csak azért állíttatnék vissza, hogy nem sokára ismét egy mással cseréltessék fel. Lehetne-e ezen változékonyságot a hitel s forgalom, váltóüzlet érdekeivel , a biztosság igényeivel összeegyeztetni ? Zálogváltó-jogeset. (Vége.) Ezen ítélet ellen alperesnő részéről törvényes időben fölebbezés és semmiségi panasz nyújtatott be, melynek indokai következők: Előre bocsáttatik fölebbezók részéről az, mikép a jelen per csak 1861. mart. 7-én csornóztatván be, abban mar azon hó 26-án valóságos telegraficus gyorsasággal, még pedig az alperesi védelmi okok mellőzésével és csak a felperesi előadások tekintetbe vételével az eljáró bíróság által a fölebbezett, s alperesekre szerfelett sérelmes végső ítélet hozatott, mely egy oldalú ítélet fölebbezőket a felperesek iránti érdekelt ségről kétségtelenül meggyőzi. Megjegyzik fölebbezők, hogy noha a jelen per folytathatásának kérdése bíróilag már eldöntetett, azonban mégis figyelembe veendő itt azon körülmény, hogy ezen per az 1808-ban folyamatba tett pernek csak folytatása lévén, miután az anya perben gr. Szirmay János akkori alperesen kivül még többen is mint a követelt jószágrészek tettleges birtokossai megidézve voltak, ugyanazok vagy utódaik a jelen perbe is beidézendők lettek volna; mert ámbár ezen kérdés a felek közt a perfolytathatási kérdéssel már együtt megvitatva volt, a felett azonban az eljáró bíróság különösen semmit sem határozván, a pesti főtörvényszék pedig 1859. évi nov. 15-kén 5343. sz. a. ítéletében világosan kimondván, hogy ezen lényeges kérdésben az ügy érdemében hozandó itélet kimondása alkalmával kell érvényesen és döntőleg határozni, mindamellett az eljáró bíróság az érdemleges ítéletnél eire figyelemmel nem volt, hanem csak mellesleg az indokolásban émlitette meg pár szóval; minek folytán már csak ezen okból is kéri fölebbezónő ezen sérelmes, egyoldalú, s puszta önkényre fek16