Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 15. szám

6Q setben foglalt követelés fölebb emelhető nem lévén, felperesek ez iránti követelésüktől elmozdilandók voltak. Kmf. (Vége következik.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A hétszemélyes táblán. 157. Gróf Nádasdy Lipót és neje Forray Júlia grófnőnek Strasser Lipót és Schöpher Jakab ellen 4474 frt 50 kr. iránti kártérítési perében Ítéltetett: A másodbiro ság ítélete az általa felhozott okoknál fogva jóváhagyatik, s a per további törvényszerű eljárás végett illetőségéhez leküldetik. (1861. decz. 20-án 2122. P. sz. a. Előadó: Nyeviczkey József ktb.) 158. Báró Mednyánszky Józsefnek Plathy Apollónia elleni zálogváltási perében határoztatott: A másod bíróság határozata az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik, és az iratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 20-kán 5043. P. sz. a. Előadó: Beke János ktáblabiró.) 159. Özvegy Kubinyi Lászlóné szül. Kubinyi Erzsébetnek hagyatéki ügyében határoztatott: A végrendelet iránt fenforgó kérdéseknek eldöntése magára a perre tartozván, és így jelenleg érintetlenül hagyatván, ily értelemben a másod bírósági határozat helybenhagyatik és az összes periratok további intézkedés védett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 20-án 918. P. sz. alatt. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 160. A pesti gyámbizottmánynak Kunhegyi Magdolna előbb Mayer Ferenczné és kiskorú gyermekei Mayer Frigyes, Mária és Amália ellen 1200 pftnyi végrehajtási ügyében határoztatott: Minthogy a végrehajtató pesti gyámbizottmány az 1860-ik évi május 10-én 2807. sz. a. kelt és a volt budai orsz. törvényszékhez intézett átiratának tartalma szerint a kérdéses háznak, az 1860-ik évi jan. 19-én, mint második határnapon leendő elárverezésétől, a hozott gyámhatósági határozat folytán önkényt elállott, annálfogva a két egybehangzó alsó bírósági végzéseknek megváltoztatása mellett a kérdéses háznak fenebbi határnapon helytelenül történt eladatása megsemmisíttetik, és az összet iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 20-án 309. P. sz. alatt. Előadó: Gáger Mihály ktb.) 161. Gróf Eszterházy Miklósnak gróf Eszterházy Móricz és Pál ellen indított hitbizományi perében határoztatott: Minthogy a kereseti hitbizományra nézve 1860. évi február 7-én hozott első bírósági Ítélet ugyanazon évi május 7-kén másodbiróságilag csak azért oldatott föl, hogy az akkor érvényben volt törvényekhez képest, a felek kihallgatása után, hitbizományi utód gondnok neveztessék, minthogy továbbá időközben azideigl. törvénykezési szabályok 3-ik §-a szerint a hitbizományi intézvény a hazai törvények értelmében érintetlenül hagyatott, és igy az alsó bírósági határozatokban az utógondnok kinevezése iránt foglalt intézkedés feleslegessé vált, ennél fogva a periratok a tekintetes kir. ítélő táblához a végett tétetnek által, hogy az ügy érdemében ítéletet hozzon. (1861. decz. 20-án 1979. P. szám alatt. Előadó: Kossalko János ktb.) A kir. ítélő táblán. 178 Zmály Aloyziának Gillek Simon elleni végrehajtási ügyében határoztatott: Az ideigl. törvény szabályok 30. §-a értelmében személyes keresetekben a bíróság illetőségét a perben álló alperes rendes lakkelye vagy állandó szállása szabályozván, s ezen szabály alól a 39. §. értelmében egyedül csak a valóságos hadi szolgálatban álló katonák alkotván kivételt, folyamodó mint budai lakosnak Buda városa illetékessége ellen benyújtott folyamodása mellőzésével az első bíróság eljárása helybenhagyatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1861. oct. 1-én 4342. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 179. Gorove Istvánnak Vrányi György elleni zárolási ügyében végeztetett: A fölterjesztett hivatalos iratokból, különösen a pesti volt orsz. törvszék 18G0-dik évi aug. 14-én 17,244 sz. a. kelt végzéséből az tűnvén ki, hogy a pesti nagy-hid utczai 673. sz. a ház jövedelmének Vrányi Györgyöt illető fele része nejére Derra Katalinra 30,000 pfrtnyi követelés törlesztéséig nemcsak átruháztatott, de ezen átruházás telekkönyvileg is bekebeleztetek, s hogy a kinevezett zárnok oda utasíttatott, miszerint a kezéhez fizetendő bérleti részleteket Derra Katalinnak szolgáltassa ki, sót a Gorove István részére elvileg elrendelt zárlat is csak a fentebbi követelés lerovása után határoztatott foganatosíttatni, — miután tovább:i panaszló folyamodásához */. alá rekesztett okirat szerint a kérdéses zárlat kezelését vagy önmagára, vagy Tóth Lőrincz h. ügyvédre kérvén ruháztatni, az ez iránti tárgyalás és intézkedés függőben maradt, következőleg annnk eldöntéséig a ház jövedelmeinek szedésére bíróilag jogosított folyamodónő kihallgatása nélkül a zár kezelés érdemére nézve érvényes határozat nem hozathatván, mindezeknél fogva a fólebbezett végzés megsemmisítése mellett a fölterjesztett iratok panaszló Derra Katalinnak a zárnoki jelentés iránti kihallgatása valamint, s a kifejtendő körülményekhez képest, ugy a függőben lévő zárkezelés kérdésére nézve is ujabb s egyetemleges határozat hozatala végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. november 6-kán 2055. P. szám alatt. Előadó: Barthos János ktb.) 180. Straszburger Mózesnek Zobel Ábrahám és nagykorú leánya Zobel Terézia ellen 1410 ftra menő jegyajándék visszadása iránti perében ítéltetett: Ámbár azon körülmény, hogy az 1858-ik évi decz. 13-án létrejött szerződés által, mely szerint Zobl Teréz felperesnek eljegyeztetett — a uői hozomány 2000 pfrtban akkép lett megalapítva, hogy ezen összeg felperesnek fizettessék, a perbeli iratokkal kétségtelenül igazoltatik. -— minthogy, azonban a kereset alapjául fölvett azon további körülmény, mintha az emiitett összeg mind Zobl Ábrahám, mind leánya Zobl Terézia által ez utóbbinak vagyonából köteleztetett, és kifizetése az összekelés előtt s napján teljesítendő lett volna, éppen a felperes részéről felhívott tanuknak, jelesen Feiglberg Joachimnak és Feiglberg Ignácznak hit alatt kivett, határozott és igy a felperes által megajánlott főesküveli bizonyítást kizáró vallomásaik által, melyek szerint a fentemiitett összegnek lefizetése nem Zobl Teréz által, s nem is ennek vagyonából, hanem csak Zobl Ábrahám részéről volt kötelezve, világosan megezáfoltátik, s e felett Feiglberg Ignácz, mint ki az eljegyzési szerződést szerkesztette és aláírásánál jelen volt, azt, hogy a fizetés ideje szerződé.-ileg megalapítva nem volt, határozottan tanúsítja, Feiglberg Joa-