Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 12. szám

Pest, kedd 1862. február II. 12. szám. Negyedik é?fblyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Zálogváltó-jogeset.. — Kúriai Ítéletek! magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. Zálogváltó-jogeset. Néhai Rákóczy Ferencz testvére Rákóczy Julianna herczegnő és í'érje gróf Aspermont Ferdinánd Góbert Borsodmegyében fekvő Sajó-Szentpéter községének egyik felét, ugy a kisfaludi pusztát és Kaznicz községben egy telket még 1694 évben Dőry Andrásnak elzálogosítván, később pedig ezen zálogos javak a gróf Szirmay család birtokába jővén: az elzálogosító gróf Aspermont Ferdinánd és neje Rákóczy Juliannának unokája gróf Aspermont János Góbéi t még 1783-ik évben gróf Szirmay József Tamás ellen Borsodmegye alispáni bírósaga előtt a fentnevezett javak iránt zálogvaltási pert kezdett, s ezt le is folytatván: alperes gróf Szirmay József Tamás az első biróság által 1789. jul. 13 án hozott ítéletben a zálogöszszeg és a javitasok árának felperes gróf általi lefizetése után, a zálogos birtok kibocsátására köteleztetett, mely Ítélet alperes fölebbezése folytán később 1796-ban a kir. itélő és Hétszemélyes tábla által is helybenhagyatott. Ezen jogérvényes ítéletek alapján a bírói végrehajtás 1800. évi aug. 7-én a helyszínén megkezdetvén, az legnag\obb részben foganatosíttatott is, azonban alperes Szirmay József Tamás Szentpéter községe fele részéhez tartozó némely telkeket már a per folyama alatt elidegenített, úgyszintén néhány szőllőt, mint a zálogos birtok tartozékát, az illető birtokosok által a 9 ed dézsma alól megváltatni engedte, ezenfelül ugyancsak a zálogbirtok kiegészítő részéből az ottani R. cath. templomnak mint kegyúr ajándékozásokat tévén, de sőt a refor. eklézsia, valamint a várossal lett egyességek alapján ezeknek is juttatott egy részt a zálogos javakból. Minthogy ezekre, valamint egyéb az alperes kezén már nem levő telkekre nézve a végrehajtás nem foganatosíttathatott, felperes gróf az executio alkalmával alperes gróffal kötött egyesség szerint fentartotta magának ezen részletek iránt az alperes elleni külön perutat. Mely fentartás következtében grof Aspermont János G-óbert az időközben meghalálozott gróf Szirmay József fia és örökössé gróf Szirmay János Tamás ellen ismét Borsod megye alispáni bírósága előtt a fentérintett részleteknek zálogos kiadása, avagy a körülményekhez képest azok becsértékének kész pénzbeni kifizetése iránt ad reintegrationem pignoris pert kezdett, mely perbe alperes grófon kivül mindazokat is be idézte, kik akkor az alperes gróf attya által elidegenített részleteknek birtokában voltak. Ezen perben alperesek kiválóau az ügy utat ostramolván, azt a magyar törvények szerint meg nem állhatónak nyilvánították, mig végre az eljáró biróság által a 11. a. csatolt Decisió nyomán az ügy ut megalapítása után felperesi részről az ügy erdeme is részletesen kifejtetett, alperesek mégis erre mit sem feleltek, s az ügy érdemileg el nem ítéltetett, hanem alperes gróf és ennek neje időközben elhalálozván, 1838ban az A. a. csatolt eredeti per tanúsága szerint gróf Szirmay István pótolólag e perbe megidéztetett, azonban a perben érdemleges dolgozat nem történt. Gróf Aspermont János Góbert időközben szintén elhalván s anűak egyetlen leánya és örökössé gróf Aspermont Mária gróf Erdődy Györgyhöz menvén férjhez, ennek fia gróf Erdődy István a kérdéses jószágrészeket az 1852-dik évi jun. 4-én kelt örök eladási szerződés alapján Pilta János Ádám és Miklós testvéreknek, minden azokból eredhető jogigényekkel örök örök áron eladt, és ezen eladás Borsod megye törvényszéke előtt ünnepélyesitve is lőn. Ennek következtében Pilla testvérek mint vevők a kérdéses és befejezetlenül maradt zálog kiegészítési pert az 1854. év april 25-én a miskolczi volt cs. k. m. törvényszék előtt az ősiségi nyilt parancs által kitűzött egy évi határidő alatt gróf Szirmay István ur ellen folyamatba tévén, hibás szerkezetű kereset levelök végzésileg visszautasittatott, melyet is kijavítva 1854. nov. 21 én ismételve benyújtván, ebben a tényállás előadása után kérelmöket következőkben öszpontositják: 1. Az A. per mellett 4. sz. a. olvasható végrehajtási bizonyítványban felperesek birtok előzőjét gróf Aspermontot illetőleg bíróilag kimondott, s a G. H. J. K. alatti okmányok szerint az alperes gróf birtokában levő, SzentPéter város határában helyezett, úgynevezett Sallay-féle két telek fele részét, az L. szerinti haszonvételekkel 2. Ugyanazon executionalis szerint a nyögő patak és Sajó folyama közt létező majorsági szilváskert fele részét az M. a. haszenvételekkel. 3. Az N. szerint alperes gróf néhai édes attya által a közös zálogból a szentpéteri Egyháznak elidegenített, Losonczy Károly ur házához foglalt, úgynevezett Csermák fundus és virágos kert lOOOít. eladási árából 500 ftot tevő fele részt az 1784 ik év november 23-tól számítandó kamataival. 4. A szentpéteri rom. cath. paroehia részére a P. Q. R. S. és T. a. okiratok szerint 49,083% • öl szőllő és 4320 öl szilvás, s a Z. alatt hiteles kimutatás szerinti szántóföldek és rétek felerészét, valamint az L. és J. a. szerint ezek után járó haszonvételeket. 5. A V. és W. a. okiratok szerint Szent-Péter városa elöljáróinak elidegenített és az executionalis biróság által jelen perre utasított 15 hold föld hasoníele részét a haszonvételekkel. 6. Az A. alatti per mellett NB. NB. felszabadított szőllő 700 frt árának felét, vagyis 350 frtot, és ennek az 1801. deczember 20-tól, mint az executio napjától számítandó kamatait. Mai számhoz negyedív mellékletet adtunk a kur. ítéletek gyorsabb közöllietéseéri