Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 12. szám

4b' 7. A Gr. X. és P. lajstromok szerint a zálogos birtok- j hoz tartozó dézmás szőllőkból többeknek megváltani en- I gedett 9-ed dézma értékét. 8. A reform, egyháznak a közös malom jogból elidegenített résznek a zálogos birtok tartozékát képező illetőségét: végre 9. A kisfaludi pusztára vonatkozó okiratok, különösen a határjárásról kelt bizonyítványnak kiadására alperes grófot köteleztetni és előadott igazaikat az alap követelésben felhívott okmányok alapján a H. T. K. 5. czime, | ugyanazon türv. k. I. r. 82-ik cz. és az 1635. 90. és 71. s több ide alkalmazható törvények, valamint az 1852. nov. 29-én kelt ősiségi pátens ide vonatkozó §§-ai értelmében azálogos sommának 1800-bani letételétől számítva, a letartóztatottjavak haszonvételeivel s okozott költségeikkel egyetemben megítéltetni kérik. Ezen keresetlevél folytán alperes gróf mellőzve az ügy érdemleges vitatását, felperesek kereseti jogát a B. a. örök eladási okmány alapján tagadta, és az ősiségi pátens értelméhez képest a pernek nem folytathatását vitatta, mit is az idézett pátens 33 §-a értelmében bíróilag kért eldönteni. Minek következtében a miskolczi cs. k. m. törvszék által 1858. évi nov. 3-kán 2856. sz. a. jelen per az ősiségi pátens alapján külön végzés által folytathatónak mondatván ki, alperes grófnak egyszersmind meghagyatott, hogy érdemleges ellenbeszédét 30 nap alatt adja be, mely közbeszóló végzés alperes fölebbezése folytán 1859. évi nov. 15-én 5345. sz. a. a volt pesti cs. kir. íőtörvszék által is helybenhagyatott. (Folytatása következik.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A hétszemélyes táblán. 150. G-ottvald József Gáspárnak Rozenthal József mint foglaltató és 1-sór., Jerzsabek Albert, mint foglalást szenvedő 2-od rendű alperes ellen lefoglalt 8 db. ökör iránti perében ítéltetett: Felperesi részről felhívott Mekli András mözsi bíró, Pápay István jegyző, Jáeger Mihály mészáros, Veszély József haszonbérlő, Varga Mihály és Varga János esküdtek, semmi kifogás alá nem eső tanuk határozott és öszhangzó vallomásaik által kellőleg begyőzetvén az, hogy Csapó Vilmostól megvásárolt 8 db. mustra ökreit, mint kétségtelen tulajdonát csupán hizlalás végett adta 2-od rendű alperes Jerzsabek Albertnek által, továbbá ezen 2 od rendű alperesnek a viszonválaszban foglalt határozott beismeréséből, melyet Veszély József tanúvallomása is támogat, kitetszvén, hogy az 1859-ik évi novemberi szegszárdi vásáron a kérdéses ökröket nem mint sajátját, hanem mint felperes tulajdonát árulta, mégis, hogy első rendű alperes által 1859. decz 15-kén 2-od rendű alperes ellen eszközlött foglalás alkalmával Döme János vallása szerint Jerzsabek Albertné elismeréséből, és Varga Mihály és Varga János esküdtek és a foglalásra meghívott bírósági tanuk vallása által kellőleg igazoltatván, végre, hogy 1-só rendű alperes részéről felperes által előadatni kivánt irás, 2-od r. alperes elismerése szerint egyedül hajtó levél, — ezen alperes neje által szinte felperestói, a helység házánál követelt pedig Klein Mátyás ós Sauber János vallásai szerint az élelmezési költségekről szóllott; ezen teljes próbák ellenében 1 ső r. alperes tanúinak Hollender Ferencznek és Krausz Emánuelnek vallásai, mivel ezek a tanú állitóvali közel sógorsági összeköttetésnél fogva aggályosak és érdekelttek, bírói figyelembe nem jöhetvén ; — mégis Döme János ügyvédnek vallása, ki szintén beismeri, hogy 2 od r. alperes neje határozottan kinyilatkoztatta azt, hogy a foglaláskor a kérdéses ökrök tulajdonosa felperes volt, és Engel W. Józsefnek, ki csak általában mondja, hogy a szegszárdi novemberi vásáron egy mözsi emberrel, ki 20 db. ökröt árult, azok fölött alkudott, ennélfogva tehát határozatlan és általános vallása a felperesi próbákat, legkevésbé sem gyengitvén meg, mindezeknél fogva az igénybe vett 8 db ökör tulajdonosául felperes bíróilag kimondatván, első rendű alperes által arra intézett foglalás és zálogolás ezennel megszüntetik, a perköltségeknek azonban helye nem találtatik, ekként az alsó bíróságok ítéletei megváltoztatván, a per illetőségéhez áttétetni rendeltetik. (1861. deczember 14-kén 555. P. szám alatt. Előadó: Perlaky János ktb.) A kir. itélő táblán. 166. Schleisz Józsefnek ör. Kuncz István nevére bejegyzett féltelek földnek tulajdon nevére leendő átíratása iránti felfolyamodására végeztetett: Az a. betű alatt eredetben bemutatott, s egyébkint bizonyerővel biró csereszerződés alapján kérelmező Schleisz Józsefnek tulajdoni joga azon oknál fogva, mert abban kitett több helyrajzi számok alatt feljegyzett térmennyiségek a telekkönyvi kivonatban kiszámított birtokmennyiséggel nem egyeznek össze, és mert a Kurucz István nevére bejegyzett birtokra bekebelezett hitelezőknek beleegyezése arra nézve, hogy a külső telek a belsőtől elszakitassék, nem igazoltatott, föltétlenül bekebelezhető nem lévén;miután egyébiránt a fentebb felhívott cserelevél tartalma szerint Schleisz József Kurucz István tulajdonához jogot szerzett, s ennek telekkönyvi bekebelezésébe Kurucz István maga is beleegyezett, ennélfogva az ideigl. törvénykezési szabályok 145. §-a által hatályában fentartott 1855-ik év decz. 15-ki telekkönyvi rendelet 87. és 88. §§-ai értelmében kérelmező tulajdoni jogának előjegyzése azon kötelezéssel, miszerint azt a jelen határozat kézbesítésétől számitandó 30 napok alatt igazolni tartozik, megengedtetik, s ilyképen megváltoztatván az eljáró megyei törvényszék végzése, az iratok foganatszerzés végett ahoz visszaküldetnek. (1861. nov. 27-én 4873. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 167. Selmeczy Julianna és Jánosnak édes annyok Fürge Ágnessel közösen birt telkek elárverezése tárgyában végeztetett: Az ideigl. törv. szabályok szerint az 1854-ik évi aug. 16-án a peres ügyeken kivüli eljárásra nézve kibocsátott cs. nyilt rendelet hatályon kívül tétetvén, és igy jelen folyamodvány érdeme birói eljárás és intézkedés tárgyát nem képezhetvén, az első bíróságnak az önkéntes árverést elrendelő végzése megszüntetik és az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1861. decz. 10-én 4783. P. sz. a. Előadó: Novak Ferencz ktb.) 168. Belházy Augusztának Burkart János és Katalin ellen 400 db. arany és járulékai iránti perében végeztetetett: Alperes felfolyamodása alaptalannak találtatván, az első bíróság végzés jóváhagyatik, s az iratok illetőségükhöz további eljárás végett áttétetnek. (1861. deczember 12-kén 2242. P. szám alatt. Előadó; Perlaky János ktb.) 169. Özvegy Baracs Annának, mint néhai Baracs