Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 99. szám

422 1168. Hász Mátyásnénak Ilumer Ferencz elleni számadási perében Ítéltetett: Noha ugyan alperes az 1852-ik évi jan, 19-én 193. sz. a. benyújtott kereset ellenében, melyben felperes néhai férje és az alperes által egyetemleges kötelezés mellett bérben tartott zimándi pusztának külön kezelt jövedelmeit, a kir. kincstár által követelt és időközben 34,460 pfrt és 11 krban bíróilag megállapított összeg lefaragására fordítani kívánta, azt vetné ellen, miszerint ő ezen pusztát kizárólag nem kezel te, hanem abba a felperes férje mint haszonbérleti társ szinte befolyt, ottan rendelkezett, a jövedelmek beszedésébe avatkozott, s azon pusztában legeltetett; minthogy azonban a VI. és VII. a. tanúvallomásokból kiderül, hogy alperes 183G. és 1837. években a kezelést csakugyan maga vitte, s ő az ellenkezőt begyőzni nemcsak nem bírja, sőt az általa felmutatott VI $ I.Q II R III. & IV.Q alatti jegyzetek, melyekkel Hász Mátyás befolyását igazolni akarta, a DD. és EE. a. nyugtákkal a mennyiben felperes most nevezett férje, az általa felvett bérleti jövedelmet alperesnek nyugtatvány mellett beszolgáltatta, megczáfolva is lennének, ennélfogva a II. és III a. szerződésekből is kifolyó kölcsönös számolási kötelezettség kimondásával 1854. szept. 6-án 2795. sz. a. hozott végzés ellen alperes részéről közbevetett s a főügy eldöntéséig elutasított felfolyamodásnak hely nem adatik. Ennek k>> vétkezésében az alperesi számadást vizsgálat alá venni kelletvén, a mi illeti a számadás alapjául szolgáló bevételi összeget, miután felperes 1858. mart. 18-án 2473. sz. a. beadott keresvényében a bevételi összeget az 1838. és 1837. vagyis azon évekre, metyekre maga alperes is számtételében szorítkozik, s melyre nézve ellenbeszédében úgy nyilatkozik, hogy csak ezen általa vitt kezelési évekről köteleztethetik számolni, 96.1 G2 frt. 19 kért megállapittatni, és csakugyan az A A. 12/ X. és C. C. alatti mutatványok is ezt igazolnák, a mennyiben a 12-/. X. alattit, alperes a kiadások igazolására mellékelvén, ugyanazt a bevételekre is annál inkább alapul kellene venni, mivel azon ellenvetés, mintha alperes az általa vezetett kezelési években beszedendő 34,243 ftnyi összegből csak 14,736 frt és 23 krt. szedett volna be, — Szilágyi Istvántól pedig csak 39,976 frt, 51 krt. vett volna kezéhez, — birói figyelmet nem érdemel, miután sem azt ki nem mutatta, hogy azon évek alatt a pusztát valami kár érvén, a jövedelem elenyészett, sem azt nem igazolta, kinek kezeinél maradt volna a hátraléki vagy be nem szedhető összeg, sem pedig, hogy azon összeget beszedés végett a kezelésben ölet követett Herr János átvette; hogy a bejöveteli összeghez még 18,903 váltó forint, mint tiszta nyereség hozzászámittassék, mint mivel sem igazolt és a II. és III. alatti szerződéseknek a 12*/. X. alatti okirattali egybevetése szerint helyt nem fogható követelés bíróilag szinte elvetendő volt, mindezeknél fogva az eljáró bíróság Ítéletének e részbeni megváltoztatásával a bejöveteli összegei 96,162 frt. 19 kr. kellett megállapítani. — Mi már illeti az AA. alatti alperesi számadásban foglalt kiadási tételeket; a kiadási rovatban: 4-ik pont alatti 68,246 frt. 22 kr. v. cz. alperes javára elfogadtatik, mert jóllehet ezekből 15,250 frt. már 1837-ik nov. holnap után fizettetett a kir. kincstárba haszonbér fejébe, az mindazáltal, hogy ezen fizetés az 1838. évi jövedelemből teljesíttetett volna, begyózve nem találtatik, annál kevésbé, minél ezen fizetések benfoglalvák a 12'/. X. alatti jegyzékben is, mely hogy egész terjedelmében felperes férjének irása,sehol tagadásba nem vétetett; hasonlóképen: az 5-ik pontban foglalt 2000 v. frt alperes javára felveendő volt részint mivel a 11/. X. szerint felperes férje 1835. évre ugyan azon czím alatt hasonló beszámítást tett, a számadási évekre pedig 12/. X. alatt ezen kiadást maga jegyezvén fel, azt beismertnek kell felvenni; a 6-ik pontra nézve, mely a a C. C. alatti csatolmány 23. lapján látható feljegyzés szerint váltó leveleken alapul, melyek, hogy behajtattak, s a kezelési pénztárba befizettettek volna, alperes által nem igazoltatott; hasonlóképen a 7-ik pont alatt kitett 364 ft 50 krra nézve ugyanazon okból, de még azért i-, mivel 1840. évről, és így nem a számadási korszakról vannak keltezve; nem különben a 8 ik kiadási tétel alatt kitett 2618 v. cz. ft. összegre nézve, a most előhozott indokból az eljáró bíróságnak ezen 6. 7. 8. kihagyását rendelő ítélete helybenhíigyatik. Ellenben: a 10-ik kiadási tételben foglalt 1962 ft. 30 kr. összeg alperes javára beszámittátik, mert felperes részéről a 11/. X. alatti csatolmány ellenére igazolva nincs, hogy ezen összeg az 1835. évi számvetéskor alperes javára felvétetett volna, a számadás 12. 13. és 15. kiadási tételei, miután a felperes részéről tett ellenvetéseket alperes ellenbeszédében hallgatással mellőzte, p. p. r. 22, és 148. §§, értelmében első bíróilag helyesen hagyattak ki; a kiadás 16. 17. és 18. tételeire nézve az eljáró biróság által történt kihagyás ; miután ali peres az ellene tett felperesi kifogásokat meg nem czáfolta, sőt hallgatással mellőzte, helybenhagyandónak találtatott. Mi már illeti a félperesnő terhére beszámíttatni kivánt és az alperesi A A. alatti számadás végén 1 — 8 ik tételig felj jegyzett ellenköveteléseket, ezekre nézve alperes első bi! i'óságilag helyesen lett elmozdítva, és pedig az 1. 2. 3. 4. | 5, tételekben kitett összegeket illetőleg azért, mert az el; bnbeszédhez 27. X. alatt csatolt nyugtákat néhai Hasz Mátyás és alperes együttemesen írván alá, azok bizony i! tékot szolgáltathatnak arra, hogy közűlök melyik vette ' légyen fel azon nyugtatványozott összegeket; a 2200 frt 24 krra nézve még az is fenforogván, miszerint azt alperes ' kezelése alatti tisztje Hasz Antal nyugtatványozta; idejárul továbbá még az, hogy a D. D. és E. E. alatti nyugták : szerint felperes férje alperesnek 5110 vforintot adott ál a beszedett pénzekből a nélkül, hogy a periratokból kitűnnék, mikép ezen összeg valahol beszámításba jött volna ; a beszámitatni kért 6 ik tételre vonatkozólag, miután az nem a kérdésben forgó 1836, és 1837. kezelési évekből származik, hanem a Hász Mátyás féle 1835-ik évi számvetésből követeltetik, ezen tételnek beszámítása jelen per tárgyát nem tehetvén, alperes netaláni külön kereshetőségi jogának e részbeni felhagyása mellett, ez úton mellőzendő ; volt. A 7-ik beszámítási tétel szinte az 1839-ik éviszámadási korszakra tartozván, s igy jelen per tárgyán kivül lévén, meg nem Ítéltethetett. — Végre a 8-ik beszámítási léteiben kitett 34,460 frt 11 kit, m lyre alperes az 5v. X. alapján azt állítja, hogy a zimándi alhaszonbérlők ezen Összeggel tartozásban maradván, az azok adósságáról szóló okmányok a kir. kincstárnak a felek közös hátralékának lefaragására átadattak; alperes javára elfogadhatóknak nem találtatik, miután ő maga is azt vitatja, hogy ezen albérlői tartozások 1836 tói kezdve egészen 1840-ig terjedtek, s igy az 1836. és 1837. kezelési évekre eső menynyiséget meg nem határozván, és még kevésbé igazolván, a kívánt beszámításnak a ptk. 1440. §-a értelmében helyt adni nem lehetett. Az előre bocsátottak szerint a bevételi összeg 96,162 frt 12 kr. v. cz. vagyis 10,060 frt 28% kr. oszt. értékben., és ezen utóbbi összegnek a per kezdete napjától v.igyis 1852-ik évi január 19-től 1853. május l-ig 6°0 - 1853. május 1-től 1861. július 23-ig 4% — és az utóbbi naptól a lefizetés napjáig ismét 6%