Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 98. szám

4.18 hoszabb időre terjedettvizsgálat alatti létének figyelembe vételével szigorúan roszaltatik. Ekkép megváltoztatván a másodbirósag határozata, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. nov. 25. 385. P. sz. a. Előadó : Urbanovszky Jusztin ktb.) 297. Luby szül. Stöszel Máriának és Bolza Grósznénak özv. Majthényi Pálnő elleni 20,000 frtnyi követelés iránti perében határoztatott: Jelen esetben egy régibb betáblázott követelésnek jelenlegi átkeblezése forogván kérdésben, ennélfogva mielőtt ezen kérdés iránt teljes megnyugvással határozat hozattatnék, az eddigi tárgyalások során elegendőképen meg nem fejtett azon körülménynek, mily borsodmegyei jószágok voltak az A. a. kötvénynek betáblázásakor néhai idősb Majthényi Károly birtokában, ugyszinte ezen birtokok a bejelentők által kijelölt birtoktestekkeli azonosságának, és az utóbbi birtoklási jogczimének kellő felderítése szükségesnek találtatván, ez okból mind a két bíróság határozatainak feloldásával az iratok oly végre küldetnek vissza illetőségükhöz, hogy ez ügynek a bejelentők valamint az illető telekjegyzőkönyvek tartalma szerint az átkeblezési kérdésnél érdeklett minden felek s ehezképest a Vrányiak által is fennkijelölt irányban való kellő megvitatása és a tárgyalásnak ekkénti kiigazítása után a kifejlendőkhöz képest ujabb határozatot hozzon. (1862. decz. 5. 4804. P. sz. a. Előadó : Monaszterly Sándor ktb.) A kir. itélő táblán. 1153. Valter Károlynak Stork Mózes elleni 122 frt haszonbéri hátralék s járulékai iránti perében Ítéltetett: Az A. a. szerződés alperes határozott tagadása ellenében annak bebizonyítására, hogy az 1857. évi haszonbérből 121 pfrt maradt fizetetlen, elégséges nem lévén, azon alperesi állítás bizonyítására pedig, hogy az 1857. évi haszonbér tökéletesen, az 1858. évi haszonbérből pedig egy negyed évre járó lefizettetett, a felperesnek oda kínált és vissza kinálás esetében elfogadottnak kijelentett főeskün kívül egyéb próba fel nem hozatván, a dolog ilyetén állásában, hol a felek részéről a törvény által megkívánt bizonyíték egy részről a kereset bebizonyítására, más részről annak megczáfolására elő nem állitatott, az alperes által felperesnek oda kínált főeskü általi bizonyítás arra nézve, hogy alperes 1858. Január havában 120 frtot 1857. évben pedig ismét 120 pftot nem fizetett, szükségesnek és apprt 259. és 260. §§-hoz alkalmazottnak találtatván, köteles felperes jelen Ítélet jogerőre emelkedése után három nap alatt a főeskü letételére határnapot kérni s azon megjelenvén, a főesküt arra, hogy alperes az 1857. évben 120 frt, 1858. évi jan. havában ismét 120 pfrt nem fizetett, letenni, mely esetre alperes a keresetbe vett 122 pfrt 1857. évi haszonbéri hátralék és ennek 1858. jan. l-től járó 4% késedelmi kamatait 14 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetni köteles;ellenkező esetre, ha t. i. felperes a főeskül a föntebbi mód szerint le nem tenné, alperes a 122 pfrt haszonbéri hátralék fizetése terhe alól főimentetik. Az épületek, és kerti fákban tett károkat illetőleg jólehet a 859 ik évi aug. hó 24-én teljesített bírói szemlében a tapasztalt károk és rongálások 190 frt 90 kra becsültetnek, de mivel felperes, I. Rsz. keresetlevélben ezen czim alatti követelését csak 144 frt 24 krra teszi, s alperest ezen összeg megtérítésére kívánta szoritatni, tekintve, hogy a pprtás 18. §. szerint felperes keresetét /ölebb nem emelheti, ezen oknál fogva, a károk és rongálások czime alatt megítéltetni kért összeg a kereset levélhez képest az e. bsági indokokból 144 frt 24 kr. megítéltetik. A 13% gabona és egy köböl tisztabuza vetés iránti követelést illetőleg, mivel annak megtérítése csak a szerződés megszűnte és a bérleti jószág visszabocsájtatása esetére köteleztetett, a per iratokból pedig kitetszik, hogy alperes nem csak a kereset megindításakor, hanem még azután is egész 1858-ik év folyama alatt a bérleti jószág birtokában maradt, azon pontbeli követelés nyilván idő előtt támasztatván, felperes e pontbeli követelésétől ez úttal elmozdittatik. Ily értelemben az e. b. ítélete megváltoztatván, részben módosíttatván, a költségekre nézve pedig helybehagyatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldeinek. (1862. nov. 26. 2314. P. sz. a. Előadó: Németh János ktb.) 1154. Malosevics Jánosnak Bedesz Terézia, Szenté Márknő elleni 2/5 telki állomány iránti perében Ítéltetett: A III. R. sz. a. anyakönyvi kivonat szerint felperes édestekintetőleg nagyatyja Malosevics Illés 1830-ik évben elhalálozván, mivel az akkor kiskorúságban lévő felperesek az atyai egy egész jobbágy telek müvelésére, és az azzal járó uriszolgáltatások teljesítésére alkalmatlanok valának, a telki állomány a nevezett atya özvegyére Petrekanecz Máriára szállott, ki azt első házasságából származott fia a jelenlegi alperes férjével Szenté Markóval a földes uraság beleegyezésével vette birtokba, mivelte, s a telektől járó szolgálatokat teljesítette; ezen állapotban az 1832/e-ik t;ir" vények bekövetkezvén, mivel azok a jobbágy telek birtokában felperesek édes anyját Petrekanecz Máriát, és ennek fiát Szenté Márkot találták, azok ezen jobbágy telki állománynak, melyre nézve előbb a jobbágyoknak még a haszonvételi joga is korlátozva volt, tulajdoni jogát megszerezték oly formán, hogy az 1832/6. 4-ik t. cz. 6-ik, s 9-ik t. cz. 9 ik §-a szerint a jobbágyi állomány haszonvételéről szab. don rendelkezhettek,— mivel pedig a II. R. számú 1835-ik és oct. 12-én kelt, és uradalmi hozzájárulással létesült eladás és egyesség szerint a felperesek édes anyja és az alperes férje Szenté Márkó akként egyeztek meg, hogy a Malosevics Illésféle egész telki állományból 2/t Szenté Márkónak, 2/4 pedig első helyen nevezett felperes Malosevics Jánosnak adatott, ezen utóbbinak része azonban ugyanazon egyezség erejével uradalmi beleegyezéssel Vidi Józsefnek 750 frton eladatott, a ház és ingók vételárából pedig 134 ft a féltelek árához számítva nevezett Malesevics János részére gyámkezelés alá adatott, — tekintetbe véve, hogy Malesevics János ezen egyezségnél fogva reá jutott telki állomány árát saját beösmerése szerint nagykorúsága elértével fölvette, ós tekintetb i véve, hogy a másik két felperes Malesevics Verona és Ágnes tagadásba nem veszik, miszerint az édes anyja által kiházasittattak, az ekkori viszonyok között pedig a leány gyermekek a telki állományban más módon nem is részesittettek, ily módon felperesek az apai ház és jobbágytelki állományból, az akkori törvény ós szokáshoz képest kielégíttetvén; mivel az alap kereset levélben hivatkozott 1840-ik 8-ik t.cz. ezen már azelőtt megnyílt és osztálylyal befejezett örökségre nem alkalmaztathatik, felperes az alperes birtokába férje Szenté Márkó után jutott, az által már 1836-ik év óta t-u lajdoni joggal birtokolt, minden ellenmondás nélkül telekkönyvileg nevére írott ház és % telek irántikeresetektől elmozdittatik; — ekkép az e. bság ítélete megváltoztatván, a perköltségekre nézve pedig helybehagyatván, a periratok illetőségükhöz leküldetnek. (1862. nov. 27. 3369. P. sz. a. Előadó: Németh János ktb.) 1155 Meti^z Márton és neje szül. Raczkó Annának Kohn L>pót és Rutkay Dániel és neje Anna ellen, szerző-