Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 97. szám

Pest, péntek 1862. December 19. 97. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Örökösödési jogeset. (Folytat.) — Kúriai Ítéletek : magánjogi ügyekben. - Hivatalos tudnivalók. ÖrÖkÖSÖdési jogeset. (Folytatás.) Közli Jakabfalvay (íjala ur. Az összes felperesek és az első rendű alperesek által emelt rendkívüli fölül vizsgálati kérelem folytán a bécsi cs. kir. legfőbb törvszék, mindkét rendű alperesek igényeinek elvetés : mellett, oda változtatta a két alsó biró sági egyenlő Ítéletet, hogy a gyermektelen s végrendelet nélkül elhalálozott Kubinyi László hagyatékára nézve az oszt. ptk. szerinti toi vényes örökodésnek van helye, s Kubinyi Lászlónak tápió-sz.-mártoni és sornogymegyei hagyatéka az örökhagyó halálától számítandó haszonvételekkel együtt Kubinyi Zsuzsánna férj. Kubinyi Ádámné, továbbá Kubinyi Karolina férj. Záborszkiné, és Kubinyi Rozália férj. Sréterné utódainak mint felpereseknek ítéltetik. — Se legfőbb törvszéki ítélet egyebek közt azzal indokoltatik, hogy ha a kölcsönös örökösödés iránt kötött szerződés örök szerződésnek tekintethetnék is, annak érvényessége az 1852. nov. 29-iki legfelsőbb ősiségi ny. parancs 5. §-a értelmében már csak azért is elenyészett, mert az örökhagyó Kubinyi László, ki azon szerződést kötötte, 1853. év máj. 23 án, következőleg az oszt. ptk. hatályba lépte után halálozott el; s tekintetbe vévén, hogy az örökhagyó ugyanazon ny. parancs 5. §-a szerint a firokonok javára fennhagyott rendelkezési jogával nem élt, az 1853. év máj. 23 án gyermektelen és végrendelet nélkül elhalt Kubinyi László hagyatékára nézve oszt. plk. 727 §-a szerint a törvényes örökösödésnek van helye, melyre annak 730 § a értelmében mindenek elölt az örökhagyóhoz házassági leszármazás utján legközelebb ágbeli felperesi rokonok hivatvák. Bevégeztetvén ekkép az apai és anyai ágon álló követelők közös felperessége alatt a később jelentkezett két, rendű Kubinyiak elleni per, az anyai ágon igénylő Pukyak a pesti cs. kir. orsz. törvszékhez, a fennt említett 1855. évi 3959. sz. törvszéki végzéshez képest azért folyamodtak, hogy most már az apai ágon követelő Sréter László s érdektársai mint alperesek ellen az ő felperességük alatt lefolytatott per is, mely csak a később beavatkozott Kubinyiak igénye eldöntéséig függesztetett fel, vétessék ítélet alá. És e perben az eljáró pesti cs. kir orsz. törvszék az 1860. évi 1428. sz. a. következőleg itélt: „Néhai Kubinyi L. hagyatékához tartozó összes ingó és ingatlan javaknak fele része, valamint a néhai Kubinyi László halálától befolyt tiszta jövedelmeknek fele része felpereseknek oda Ítéltetvén, a költségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: „Az 1852. nov- 29-én kelt cs. ny. parancsnak 5 ik §-a szerint az oszt. ptk. hatályba lépte napjától kezdve, az öröklött és szerzett, az adományi és más vagyon, és a fi • s leányág közti különbség sem az élők közötti vagy a halál esetérei rendelkezhetési jogra, som pedig a törvényes örökösödésre befolyással nem bírván, s az oszt. átalános ptk. az örökösödést tárgyazó rendeletei a vagyon minden nemeire kiterjedvén, és néhai Kubinyi László 1859-iki máj. 23-án magtalanul és végrendelet nélkül meghalalozván, s ennélfogva a nevezett örökhagyó után maradt hagyatékra nézve az osztr. át. ptk. 727. §-hoz képest a törvényes örökösödésnek lévén helye : miután a ptk 735. -737. §§ ban érintett örökösök nem létezvén, a 731. §. 3. pontja és a 738. §. szerint az örökség az örökhagyó nagyszüléire, s ezeknek maradékaira szállandó lévén, egyik fele az atyja szüleit s azok utódait, a másik fele pjdig az anyja szüleit s azok utódait illeti, s miután felperesek az örökhagyó Kubinyi László édes anyjának néhai Puky Eszternek testvéreitőli leszármazását a NB. 2 NB. 3 NB. 4 NB. és 5 NB. alattiakkal igazolván, panaszlott alperesek sem a leszármazást, sem azon körülményt, hogy az örökhagyó a keresetbe vett javakat az oszt. át. ptk. hatályba léptekor is valósággal bírta, kétségbe nem vonták; ennélfogva felperesek részére a néhai Kubinyi László hagyatékához tartozó összes ingó és ingatlan javaknak, s az örökhagyó halálától számítandó tiszta jövedelmeknek fele részét oda Ítélni kellett. „Azon kifogás, hogy a törvények visszaható erővel nem birnak, s hogy néhai Puky Eszter még az 1829-ik évben halván el, s az azon időbeli törvények szerint a Kubinyiféle javakra nézve örökölési képességgel nem birván, s e szerint több jogokat másokra át nem ruházhatván, felperesek a Kubinyiféle javakb tn nem örökölhetnének, tekintetbe nem vétethetik; mert az oszt. át. ptk. bevezető pátens XII. czikknek 5. §-a szerint a II. czikkben említett korlátozások egyenesen az öröködésre is alkalmaztattak ; továbbá, mert a végrendelet nélküli törvényes örökségi képesség a ptk. szerint a folytonos vérségi összeköttetésen, nem pedig a fokozatos jogi élvezeten alapul; és mert Kubinyi László 1853. máj. 23. halván el, az ősiségi pátens 5. §-a szerint az oszt. át. ptk. örökösödést tárgyazó rendeletei a vagyon és személyek minden nemeire kiterjednek. Néhai Dacsó Teréziának B. a. végrendelete a felperesi keresetnek ellent nem állhat, mert a B. a. végrendelet 10. pontja szerint felállított hitbizományi helyettesítés csak néhai Dacsó Teréz gyermekeire vonatkozván, és az örökhagyó ifjabb Kubinyi László a sornogymegyei jószágokban, és a tápió-sz.-mártoni beruházványokban nem az érintett B. a. végrendelet alapján, hanem apja, néhai id. Kubinyi László után örökösödvén, — ezen vagyonra nézve is a törvényes örökösödés állott be." (Vége követ.) 97