Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 8. szám

30 4. Alperesek jogviszonyai s birtokjogai 1859-ik év óta tetemesen javultak, mert Huszár Kálmán, kinek min­den javai a 7 ./• szerint ősiek voltak, elhalván, javai a tör­vényes örökösödés utján Sáary Károlyt illetik, ki a 8 ./• szerint azokat tettleg birtokába is vette. 5. A felperesek által felhívott döntvényeknek ellene állanak a későbbi 1845. febr. 14-én 115G sz. és 1846-ik febr. 14-én 4. sz. alatti feltörvényszéki döntvények, me­lyek szerint a csődöt kérő hitelezők apanaszlott vagyon- j talanságát kimutatni tartoznak. Ezen elvet most annál in- i kább kell követni, mert minden adósság betáblázás által biztosítva van, s ennél nagyobb biztosítékot a csőd sem nyújthat. Mindezeknél fogva folyamodók kérik, hogy felpere­sek ak illető bírósághoz, s a jelen ügyben hozott főtör­vényszéki meghagyás teljesítésére utasitassanak, s Hu­szár Kálmán neve közülök kihagyassék. Erre a győruiegyei törvényszék által 1861-dik évi jul. 25-én 206. sz. a. következő itélét hozatott: „Dorner Edének, Zmeskál Istvánnak, Zmeskál Sán­dornak stb. mint hitelezőknek Sáary Károly és neje Gom­bay Sarolta bőnyi birtokosok mint adós felek ellen csőd­nyitás végett a volt győri cs. k. megyei törvszék előtt 1859-ik évi jun. 30-kán kezdett, ugyanazon tvszéknek 1860. évi novemb. 30-án 3844. sz. a. végzése szerint a csődnek elrendeléséig haladt ügye, miután a soproni ke­rületi volt főtvszék 1861. évi marcz. 5-én 9250. és 857. sz. alatti rendeletével a csődnyitási végzést a birói becslés ellen tett észrevételek indokából feloldotta, s az ügyet ujabb határozás végett visszaküldötte volna, ezen íőtvszéki végzés ellen beadott felülvizsgálati folyamod­ványukat pedig, melynek a hatályba lépett hazai törvé­nyek szerint különben sem lenne helye, a nevezett felpe­resek ezen törvényszékhez benyújtott s a csődnek újbóli elrendelését kérő folyamodványukban határozottan visz­szavonták volna, az időközben hatályba lépett hazai tör­vények, jelesen az 1840. XXII. t. czikkben kifejtett elvek i nyomán lévén elintézendő, de különben is a soproni fő­törvényszéki ítéletben pótoltatni rendelt hiányok magok­nak a már beperesitett irományoknak szigorúbb átvizs­gáltatá,sa által magoktól elenyésznének, nevezetesen: A bőnyi birtoknak a főtvszki ítélet első pontjában minden indokolás nélkül pusztán látszatból hibásnak mon­dott becsüje részint a jobbról és balról szomszédos birto­koknak XL. és XLI. sz. a. beperesitett adásvevési, legin­kább pedig azon körülmény által, hogy az alpereseknek a 72. sz. a. aláhúzott és vetések nélkül önmagok által 75,480 pftra becsültetett birtokrésze a XXXI. szerint végrehajtás utján vetésestől is csak 24,196 pfrt 21 kron, azaz a becsárnak alig harmadán adathatott el, a cs. kir. megyei tvszék által 148. számú végzés folytán foganato­sított becsű ellen alapos kifogás azért sem tétethetik, mi­vel a becsértékből valósággal levont 24,320 frt 11 kr. adótőkéjének be nem számítása iránti nehézség annyival inkább elenyészik, a mennyiben a felvett esetben alpe­resek activ állapota még inkább leolvadna, s a csőd any­nyival sürgősbnek bizonyulna. Miután továbbá a bőnvi birtokon lévő összes épüle­tek a birói hites becsüsök nyilvánítása szerint a gazda­ság tartozandóságai volnának, és igy mint külön álló üz­letre nem alkalmasok a gazdaságtól elszakítva nem is ér­tékesíttethetnének. A változékony jövedelmet hozó királyi haszonvéte­leknek megfelelő tőke is egy krajczárig kiszámítható, s hogy abból az alpereseket valóságos tulajdonuk után mennyi illesse, a birtoki jogoknak alperesek által össze­bonyolított jelen helyzetében egész tökélyei meghatároz­ható nem volna, s ezen haszonvételekre vonatkozó alapos kifogást alperesek még azon okból sem tehetnének, mivel azokat követelő állapotukba bemondani magok sem tar­tották érdemesnek. S mivel továbbá az eladott hangácsi javakat bírá­sukban lévőknek, és igy becsű alá vehetőknek magok az alperesek sem állítanák; a 2., 3. és 4. pontok alatti nehéz­ségek maguktól megszűnnek. A nyuli szőllő becsüjének a XI. számú becslési ira­ton az egymásfelé irt két sommának, u. m. 506 frt 76 kr. helyett 293 frt 34 krnak az Ítélet készítő által történt hibás elcserélése ily nagy tételek mellett aránylag igen csekély, a mérleget semmi esetre nem változtató hiba lé­vén, valamint ez, ugy A Domonkosféle javakon fekvő sommának a vagyo­ni állapotba bevétele birói tollal is könnyen kijavítható és igazitható lévén, a minthogy alább s a követelő álla­potba lett felvétele által már valósággal ki is igazíttatott, az 5. és 6-ik pontban tett nehézségek is megszűnnek. (Folytatása következik.) Kúriai íteletek. Hlaaránjoifi ügyekben. A kir. itélő táblán. 153. A pesti cs. kir. pénzügyészségnek Schachner Béla és Erzsébet elleni ügyében a vételár felosztására ho­zott s fölebbezett végzésre végeztetett: A rendkívüli fe­lülvizsgálatnak felfolyamodók általi használása az akkor hatályba volt perrendtartás 313. §-ban kijelölt azon kivé­teles esetek között, melyekben a végzések foganatosítása felfüggesztethetik, nemcsak nem foglaltatván, sót hogy ez a végrehajtást nem gátolhatja, azon perrendtartás 338. §-ába általában és nyilván is kifejezve lévén, a panaszlott első birósági végzés jóváhagyatik, sa felterjesztett végre­hajtási iratok további intézkedés véget illetőségükhöz le­küldetnek. (1861. decz. 10-én 1746. P. sz. a. Előadó: Nye­viczkey József ktb.) 154. A pesti cs. k. pénzügyészségnek Schachner Bé­la és Erzsébet elleni végrehajtási ügyében végeztetett: ! A rendkívüli felülvizsgálatnak folyamodók általi haszná­| lása az akkor hatályba volt perrendtartás 313. § ában ki­jelölt azon kivételes esetek között, melyekben a végzések foganatosítása felfüggesztethetik, nemcsak nem foglaltat­ván, sőt hogy ez a végrehajtást nem gátolhatja, azon pprtás 338. §-ába általában és nyilván kifejezve lévén, és igy a foglalási árverés megtörténtével a vevőnek kérel­méhez képest a megvett birtokba birói bevezetése, mint a végrehajtásnak kifolyása helyesen levén elrendelve, a panaszlott első birósági végzés jóváhagyatik, s a fólter­jesztett végrehajtási iratok további intézkedés végett ille­tőségükhöz leküldetnek. (1861. decz. 10-én 1747. P. sz. a. Nyeviczkey József ktb.) 155. Macsenka Máriának Mutso András ellen előbbi állapotbai visszahelyezési ügyében végeztetett: Felperes által kellő időben kért előbbi állapotbai visszahelyezés­nek hely adatván, és ennek következtében a felperesi ügyvéd a reá büntetésképpen rótt 10 frtnyi fizetés terhe

Next

/
Thumbnails
Contents