Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 92. szám

390 a megyei bíróságok, melyeknek ügy halmozottsága, különösen a bíráskodás s közigazgatásnak egy más tó li el nem különözöttsége folytán — törvénykezésünk lassúságának s más gyöngéinek fofbrrásául szolgál. Nagy nyereség lenne belőle, mikép a megyei bitóságok az által képessittetnének a többi jogi ügyekben gyorsabban és alaposabban eljárhatni. De még íbntosabb eredménye lenne az, miszerint a volt földesurak s úrbéresek közti viszályok hamarabb elintéztethetnének, a birtok viszonyok előbb tisztára hozathatnának, mire nemcsak nemzet-gazdászati, hanem politikai szempontból is rendkívüli szükség lenne, igen károsan hatván az ily viszályok tova húzódása, midőn különösen a lassú hosszas folyam alatt könnyebben merülnek fel különbféle alkalmak s ürügyök is az ellentégeskedésekre, ellenszegülésekre, bujtogatásokra stb. Nézetünk mellett szól az is, mikép a birói illetőség megváltoztatásában maga az or. bir. bizottmány előment példával, midőn épen a gyorsabb eljárás czélszerüsége végett az alispánoktól némely ügyeket a szolgabirák hatáskörébe tette át. Tehát ugyanez tehető jelenben a ker. táblák irányában. Ezenkívül még hasznosnak mutatkoznék : hogy a kézbesítéseknek megyékben a községi hites személyekjegyzők általi eszközöl teté se átalánosan érvényesít tessék. Ezt nem csak a gyorsítás érdeke sürgeti, hanem az is, mert igy a szbiró-esküdtek ügy halmaza kevesednék, és a szükségesb teendőkre több idő maradna. Azon kézbesítési mód törvényességét a magas Kúria határozottan kimondotta; de az a megyékben, tudomásunk szerint, ritkán alkalmaztatik, mert az illetők a dús jövedelmi forrást nem akarják elveszteni. Szükséges lenne tehát, hogy a m.' Kanczellária rendeletet bocsásson ki a megyékhez, mely azon kézbesítési mód alkalmazását szigorúan meghagyja. Továbbá: hogy a megye törvszékek száma, a nagyobb területű s népességű megyékben s kerületekben szaporittassék — igen káros ano malia lévén az, hogy nagy területen szétszórt 100—200 e. lakosú megyéknek épen ugy csak 1 törvszéke legyen, mint 10 — 20 e. lakosú városoknak. Ily szaporítás teljes öszhangzásban van mind régibb joggyakorlatunkkal, mind 48 i törvényeinkkel (1848: XI. t. cz. 3. §.) és a munka osztály értékesítésen kivül azáltal is ajánlható, mert legkedvezőbb alkalom lenne a jelesb szakértőket kiszemelhetni a törvszékekhez, melyek azokban szinte nagy hiányt szenvednek. Szükségtelen talán megjegyeznünk, mikép az előadottak, melyek a tárgyat távolról sem merítik ki, csak figyelem ébresztésül közöltetnek. Gyökeres reformokról az ideiglenes átmenetben szó sem lehet; az anyagi jog s az eljárás hiányait pedig nem akartuk most érinteni. Knriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 1035. Majos János és többeknek Uray Bálint ellen birtok felosztása iránti perükben végeztetett: A jelen ügy tárgyalásakor hatályosságban volt pprtás 98-ik §-ban foglalt rendelkezéssel megegyezőleg, felpereseknek a válasz beadása határidejének meghosszabitása végeit beadott kérvényére hozott 1861. 245. sz. tagadó végzéssel a halasztási kérelem beadása napján még le nem járt két napi idő megadatván, s ezen a halasztást megtagadó végzés után ujabban benyújtott halasztási kérvényre töb! é már a felhívott szakasz szabálya alkalmazható nem lévén, miután felperesek a kitűzött határidőn válaszukat beadni elmulasztották, s ennek folytán alperes kérelmére a becsomozása 61. §. alapján jogszerűen rendeltetett el: a felfolyamodásnak és semmiségi panasznak hely nem adatván, az e. birósági végzés jóváhagyatik, és az ügyiratok további, illetőleg az ideigl. törv. szab. 176. §. értelmében eszközlendő eljárás végett a tiszántúli kir. táblához viszszaküldetni rendeltetnek. (1862. oct. 29. 2555. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 1036. Stepli Anna Ruda Ferencznőnek Zonda János elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Az árverést rendelő bíróság, a másodszori árverési határnap kitűzése ellen a végrehajtandó alperes által közbetett felfolyamodás másodbirósági elintézésének tudtul adásakor ujabb határnapot kitűzni elmulasztván, — de az eljáró szolgabírónak 1862. évi aug. 1-én 1184. sz. a. kelt azon határozata is: miszerint a felfolyamodás sikertelen maradása következtében, a már korábban 1862. aug. 4-kére kitűzve volt határnapra rendelte az árverés megtartását; a végrehajtandó alperesnek, és eszerint a venni szándékozóknak is — későn esvén tudomásukra, — mely okból az 1862. évi aug. 4 iki árverésbe sem a folyamodó alperes be nem folyhatott, sem pedig arra felperesuő meghatalmazottján kivül, más venni szándékozó nem jelentkezett; és igy az elárverezett ház jóval a becsáron alúl a végrehajtó felperesnőn — mint egyedüli árverelőn maradt. — Mindezeknél fogva, az érdeklett 1862. évi aug. 4-iki árverés ellen közbetett semmiségi panaszs/al egybekötött felfolyamodásnak hely adatván, — azon, a folyamodó alperesre káros és sérelmesnek talált végrehajtási árverés megszüntetik, — és az ügyiratok visszaküldése mellett, az e. bíróság törvényszabta eljárásra utasittatik. (1862. octob. 30. 5785. P. sz. a. Előadó: Valkovics Antal ktb.) 1037. Szőllősy Ferencznének, Benedikty Róbertné ellen egy háznak áruba bocsájtása iránti perében végeztetett: A 232/e1. sz. a végzés folytán bejegyzett óvástétel érvényesítésére kitűzött tárgyalás — illetőleg az e felett hozandó jogérvényes birói határozat előtt, — a felfolyamodó kitörlési kérelmének hely nem adathatván: ennyiben az eljáró bíróság végzése jóváhagyatik, miután azonban a felfolyamodott végzésben, az igénylő kérelmén túl terjeszkedve, egyszersmind zárlat iránt intézkedés történik; ennyiben megsemmisíttetik, s a felterjesztett iratok további eljárás véget illetőségükhöz leküldetnek. (1862. nov. 12. 5292. P. sz. a. Előadó: Szalay Zsigmond ktb.) 1038. Özv. Szathmáry Szabó Istvánnénak Tranhoffer János elleni 5000 frt vételár visszaadása és 1737 frt 56 kr. beruházás megtérítése iránti perében Ítéltetett: Az A. a. bárha ideiglenesnek czimzett adás-vevési szerződés felperesre nézve a megvett vagyon tettleges birtokábani vétele, s vételárának teljes kifizetése által véglegesen megkötötté válván, az át. polg. törv. k. 919. § a szerint tehát annak csak pontos teljesítése,nem pedig megszüntetése követeltethetvén: ez okon az e. birósági érdeklett felperest keresetétől elmozdító és alperesi költségben marasztaló ítélet helybenhagyatik, és az ügyiratok kellő további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 28. 4285. P. sz. a. Előadó: Blaskovics Kálmán ktb.) 1039. Özv. Gróf Erdődy Györgynőnek Bideskuty