Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 92. szám

Pest, péntek 1862. November 28. 92. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Javaslatok a törvénykezés gyorsítására V. — Kúriai Ítéletek : magánjog büntetőügyekben. - Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. V. Azokon kivül, miket előbbi czikkünkben ideigle­nesen törvénykezési bajaink némi orvosolhatására fel­hoztunk; különösen a kerületi táblák illetősé­gének kiterjesztését*) ajánlanánk figyelembe, a mennyiben t. i. ez is az alkotmányos formák lényeges sérelme nélkül eszközölhető. A bírói teendőknek azon csekély összege, mely jelen­ben a ker. táblák hatáskörét megkülönbözteti; szembe­tűnő ellentétben áll azon roppant ügy halmazzal, mely most rendkivülileg a többi mind egyes bíróságokra, mind a töivszékekre nehezedik. Ez épen oly káros a munka osztály elvének mellőzése, mint a létéző erők nem kellően hasznosítása által. Es ez, mint a ker. táblák története tanúsítja, azok keletkezte ó'a folytonosan szőnyegen forgott panasz volt; minek orvoslására kellő reformok által már őseink is törekedtek. Keletkezésük után csakhamar kitűnt, mikép azon teendők , melyek az országot bejáró, s hol itt, hol ott bíráskodó protonotárok hatásköréből jutottak reájok, csekélyebbek, minthogy azokért számosbb személyzettel ellátott törvszéket fentartani czélszerű lehetne. Azért azon számos és fontos rendeleteken kivül, melyeket később mind III. Károly, mind M. Terézia a törvénykezés gyorsítására a ker. táblákhoz menesztettek, különösen a későbbi or. gyűléseink már tetemesen kiterjeszték hatáskörüket és szaporiták teendőiket. (1729. 35; 1807: 9. t. cz. stb.) A szabadelvű II. József e tárgynál is legtisztább belátást, s tevékeny roform buzgalmat nyilvánított, midőn a ker. táblák illetőségét ujabb ügyekkel annyira terjeszté, mikép azokat majd a kir. ítélő tábla méltóságára emelte, mi azonban többi reformjaival együtt elhunyta után szinte megszűnt. Őseink azonban nem hagytak fel a re­form sürgetésével. Azon törvényhozói gondosságnak mely az 1790-i or. gyűlésen a törvszékek szervezésére fordítta­tott, egyik tárgyát a ker. táblák is képezék. Az irány eszmék azok körül főleg abban központosultak, hogy ha­táskörük kiterjesztessék, vagy az által, hogy a kereske­delmi törvszékek helyét pótolják ; vagy, hogy a kir. tábla mint 1-ső fórumra tartozó ügyek a ker. táblákon kezdes­senek meg; vagy, hogy a megye tszékektől fölebbezett ügyek 3-ik s utolsó fórumát a ker. táblák képezzék. Őseinknek ugyanezen törekvésével, mely a ker. táb­lák hatáskörének kiterjesztésében nyilvánult, szoros ösz­hangzásban van azon nem rég közzétett legf. határozat, *) Azonban elvonatkozva azon kérdéstől, váljon a j b­v6 állandó codifikatio meghagyja- vagy eltö­rölje-e a [kerül, táblákat — mit máskor tüzetesen meg vitatandunk. mely a hitbizományi ügyeket a ker. táblák elébe uta­ia. Ily összhangzásban vélnők mi állani azon szerény óhajtást is, hogy a törvényes illetőségN^éliigffimélkül több más ügyek is a ker. táblákra bizatnánalTTNevezetes­sen azt hisszük, helyes és czélszerű lenne, hogy az úrbéri, birtokszabályozási ügyek is a ker. táblák­ra bizattassanak. Míg ennek a törvénykezés gyorsítására kétségtele­nül nagy befolyása lenne: másrészt abban lényeges köz­jogi sérelem sem mutatkozik. Mert nincs szó uj bíróság alapításáról, hanem csík arról, hogy egy törvényesen lé­tfző hatóság hatásköre kiterjesztessék. És ez szorosan vé­ve az illetőség szempontjából sem képez lényeges s valódi újítást. A kérdéses ügyek egy része ugyanis előbb az uri­székek és helytartó tanács hatáskörébe tartoztak; azok pedig az 1848-i törv. által megszüntettek, miért azok hatásköre az átruházás által sérelmet többé nem szenved­het. Az igaz, azok helyébe a 48-i törv. a megyei bírósá­gokat állították; de ezen később az úrbéri pátens és úr­béri törvszékek ismét változást tettek. Az úrbéri pátens különösen, mint tudjuk, a volt úr­béresek és földes urak közti birtok viszonyokat terjedel­mesen és kimeritőleg rendezvén, egészen uj viszonyokat s jogszabályokat alapított, melyek uj peres viszályokra és uj bíráskodásra vezettek. Ha tehát ily uj szabályok alkalmazására s uj ügyek elintézésére a ker. táblák bízatnának meg, a megyei bí­róságok régi illetősége lényegileg nem csorbittatnék. Nem, azért sem, mert azzal a megyei bíróságok hatáskörét is kapcsolatba lehetne hozni; a mennyiben az előmunkála­tok s végrehajtási intézkedések bízhatók lennének azon szolgabirákra, kik előbbi czikkünk javaslata szerint járá­sonként tisztán a közigazgatási ügyekre lennének alkal­mazandók — mig a ker. táblák csak a szorosan vett bí­ráskodással foglalkozhatnának. Ha az egészen uj jogszabályzat, az úrbéri pátens érvényben hagyatott, akkor szükségképi és elmaradhat­lan következése, hogy az uj szabályok folytáni bírásko­dásra, valami illetőség jelöltessék ki; és akkor nem képezhet sérelmet, ha a szükségessé vált uj hatáskörre nem állítatnak uj bíróságok, hanem az épen csak a régi bíróságainkra ruháztatik. Az legtermészetesb s legczélszerűbb leendett, ha az úrbéri pátens szerinti bíráskodásra az annak megfelelő úrbéri törvszékek meghagyatnak; mi a birtok viszonyok rendezését, tisztárahozatalát tetemesen gyorsitandotta. De ha ez, alig érthető okokból mellőztetett, akkor a hiány némileg helyrehozattathatnék, a ker. táblák megbízása által, miután azok szűkebb hatáskörük folytán gyor­sabban eljárhatnának, mindenesetre gyorsabban mint 92

Next

/
Thumbnails
Contents