Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 8. szám

Pest, kedd 1862. január 28. 8. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM: Csödjngeset. - Kúriai Ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Váltójogi Ítéletek. - Hivatalos tudnivalók. Csőd-jogeset. (Folytatás.) Ezen főtörvényszéki határozat ellen Dorner Ede és érdektársai 1861. évi april 18-án 732. sz. a. felfolyamodást nyújtottak ugyan be a győri megyei törvényszékhez, azonban ez a törvényszéknek feloszlatásáig el nem intéztetett. Dorner Ede s érdektársai most már az alkotmányos Győr megyei tvszékhez fordultak s folyamodásukban a fenébb emiitett felfolyamodásukat visszavonva, a csődnyitási ügyben érdemleges határozatot hozatni, s alperesek ellen a csődöt azonnal megnyittatni kérik, előadván, hogy a hazai tőrvények ismét hatályba lépvén, a jelen ügy azok szerint megbirálandó; már pedig az 1840. XXII. t. cz. 5. §-a b. pontja rendeletének kérelmezők eleget tettek. A mi a soproni főtörvényszék határozatában felhozott 6 pontot, melyek pótlandók volnának, illeti, azok a perben felvilágosítva vannak, s azok közül egyik sem áll. Az 1-ső nem, mivel a látszatra birói határozatot alapítani nem lehet, s mert a bönyi becsű 8-ik lapján s annak végén világosan ki van téve, hogy az adók tőkéi levonattak; a 2-ik nem, mivel a becsű lÖ-ik lapján világosan kimondatik, hogy a dohányszáritókon kivül nincs oly épület, mely a földbirtok tartozékát ne képezné, minélfogva az épületek a ppr. 229. § a szerint a cselekvő állapotba be sem számittattak ; a 3 ik nem, mert ha a közjövedelem nem 1/i részben, hanem egészben vétetnék is fel Sáaryék javára, annak tőkéje még nem pótolná a 13,354 frt 2 krnyi hiányt; egyébiránt a minden évben változó közjövedelmet határozott számmal kifejezni nem is lehet; — a 4—ik nem, mert nagyon természetes, hogy az eladott hangácsi birtokokat a becsübe felvenni nem lehetett, az alperesek állal felvett vételárt azonban a szenvedő állapotba felvenni kellett, minthogy az eladott birtokok adósságokkal túlterhelve lévén, a vevőknek a csődtömeg ellen követelésük leend; — az 5-ik nem, mert azon csekély elnézés, hogy 506 frt 76 kr. tiszta érték helyett 293 frt 34 kr. Íratott, döntő befolyást bizonynyal nem gyakorolhat; — a 6-ik nem, mert a Domonkosléle zálogsomma nem képezhet oly alapot, melyből a hitelezők azonnali kielégítést várhatnának, minthogy ez a felek közti ellenkövetelések felszámításától íügg. így ítélt a váltóíeltörvényszék 1842. évi jul. 25-én 435. sz. a., s a hétszemélyes tábla 1843 ik évi jan. 7 én 77. sz. a. (A. és B. szerint) kijelentvén, hogy csak a meglevő vagyon, nem pedig a perektől függő remény keresetek is jöhetnek tekintetbe, s a vagyon fogyatkozásnak szoros kiszámítása a csődnek nem is okvetlen megkivántatósága. Szinte a váltófeltsz. 1843. febr. 9-én 204. sz. a.,a hétszemélyes tábla pedig szept 5-én 10. sz. a. kimondotta azt, hogy midőn adósságok nevezetes mennyisége mellett több hitelezők csődöt kérnek, s az adós ellen több végrehajtások kívántatnak intéztetni, habár a vagyonhiány világosan ki nem tűnnék is, a csőd elrendelésének helye vagyon ; már pedig a becsatolt irományokon kivül maga a volt megyetörvsz. is végzésében elismerte, hogy alperesek még a végrehajtási foganatosításokat is felebbezik (ilyeneknek tehát történni kellett), s a C. és D. alatti mellékletekből kiderül, hogy alperesek ellen árverés is volt folyamatban, mely csak a közbejött változatok miatt nem foganatosíttatott. Ezekhez járul még, hogy az első csődnyitási végzésben csak a tárgyaláskor kimutatott, a tőkéhez hasonlítva 4 évinek megfelelő kamathátralékok vétettek számításba, azóta pedig majd két év múlván el, a kamathátralék ismét 12,000 frttal növekedettnek lenni látszik. A főtörvsz. határozat E. szerint kézbesítve lévén, annak uj kihirdetésére szükség nincsen. Sáary Károly és neje a győri megyei törvszhez benyújtott folyamodásukban az ellenök kért csődnyitási ügyben a határozat hozatala előtt ujabbi meghallgattatásukat kérik, minthogy a jogviszonyok s a történt fizetések által a vagyoni viszony is változott. Huszár Kálmán pedig időközben elhalván, annak javaiban mint ősiekben a folyamodók örökösödnek, mely örökösödésnek a Huszár Kálmán által tett végrendelet sem áll útjában. Dorner Ede és érdektársai az erre beadott folyamodásukban Sáary Károly és nejének ujabbi meghallgatását mellőztetni kérték ugyan, mindazáltal a csődnyitási kérvény Sáary Károly és nejével észrevételeik beadása végett közöltetett, kik 206. sz. a. észrevételeikben következőket adnak elő: 1. A győrmegyei törvényszéket ez ügyben nem illeti a bíráskodás, mivel alperesek ellen az 1848. XXIII. t. cz. 2-ik §-a, ugy az országbirói értekezlet IV. fejezet 1. §-a 6. pontja szerint a győri városi tanácsot illeti a csődbiráskodás, minthogy alperesek győri lakosok, s az eredeti csődnyitási folyamodásban is mint ilyenek idéztetnek. 2. Felperesek a soproni főtörvényszéki határozat elleni felfolyamodásukat visszavonván, az jogerőre emelkedett, s így mindenek előtt az abban meghagyottak teljesitendők az illetékes bíróság által, s csak azután lehetend uj Ítéletet hozni. 3. Felperesek ujabbi folyamodványukban semmi oly adatot felmutatni nem képesek, mely az ügy érdemére változást idézhetne elő; a felhozott döntvények nem jól alkalmaztattak, minthogy az A. és B. alatti ügyben Edelspacher Zsigmond a csődnyitás ellen nem felebbezvén, az itélvénynyé vált, mi jelen esetben nem történt, s a váltóleltörvényszéknek 1845-ik évi szept 20 kán 1304. sz. alatti döntvénye szerint a csődnyitás ellen birtokon belül feljebb vitelnek helye van. 8