Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 91. szám

difi 386 tasság hiányából keletkeznek. Azért a magas Kúria az e. b. ítéletek túlnyomó részét megsemmisíteni kénytelen, és pedig rendesen oly hibákért, melyek a legközönségesebb jogismeretek, legfőbb alapelvek, és legvilágosb jogi szabályok nem ismerésére, vagy mellőzésére mutatnak. Midőn ezt kiemeljük,korántsem akarunk a provisorium intézménye ellen felszólalni, mi behozatalának szükségét elismerjük. Nem is tulajdonítjuk a hibát azon jeles államférfiaknak, kik jelenben kormányzatunk élén állanak, a tévedések más körökből eredvén. Hanem felhozzuk ezeket, mert ismerve azon felvilágosodott szelle met, mely jelen Kanczellárunkat jellemzi, és azon ernyedhetlen buzgalmat, melyet ő a hiányok javítására fordit, hiszszük, mikép általa az előadottak is figyelemre érdemesittetnek. Nézetünk szerint a Jeglényegesb slegsürgősb segélyszer abban állana, hogy a megyékben s városokban a legtöbb birósági állomásokra képzettebb s tapasztaltabb egyének hivattassanak. Különös figyelmet kérnénk a bírói testületek elnökeire forditatni. Minden szakértő tudja, mikép az elnökség a bíráskodásnak mintegy lelkét képezi— mely abba életet önt, mely a szervezetet öszhangzásban tartja és a mely az egész test működését ellenőrzi. Azon bajok s hiányok, melyekre egy politikai lapunk, 2) nagy szakavatottsággal a kormány figyelmét felhívta, főleg az elnök hatáskörébe tartoznak, mely jelenleg az alsó forumokon felette hiányos annyira, mikép szorosan az elnökség nevét nem is igényelheti. Tehát a birósági rendszernek orsz. gyülésileg teendő codificálásáig, az ideiglenesség 3) számára következő segély reformok kínálkozhatnának. El ő s z ö r a városi s megyei törvényszékek elnökségeinek kizárólagos állandósítása — és pedig külön minden osztálynál. Mert e nélkül nem eszközölhető sem az ellenőrködés, mi főleg az ügy folyam gyorsítására, a pontosság biztosítására elkerülhetlen ; sem a törvszék vezetése s belügyeinek kellő kezelése. Az, hogy a rendes alispánokon kívül mások is elnökölhetnek, előbbi gyakorlatunk által igazolva van. Ha tehát a bűnvádi osztálynál a másod alispán maradhatna, a többi osztályhoz a legképesebb törvénytudók közül lennének az elnökök nagy gonddal, minden politikai speculátiót kizárva, kiszeme lendők, az első alispánok a pol. közigazgatást végezvén. Másodszor kimerítő utasítás a törvszék belügyei kezelésére szigorú felelőség mellett minden elnök számára. Erre mintául szolgálhatna azon igen kitűnő szakavatottságu munkálat, mely a kir. Kúria számára készíttetett, ha jó értesülénk, a kir tábla igen sok érdemű elnöke által. Az némi változtatás s átalakítással alkalmazható lenne — és a kellő munka felosztás, s a működés gyorsaságának s pontosságának biztosítására sokat tehetne. Harmadszor a szolgabiróságok szaporítása a jogszakra. Rendkívüli jótékonyságú lehetne, ha talán nem minden, de legalább azon vidékeken, hol szükségeltetnék, járásonként még egy szolgabíró s esküdt neveztetnék ki, ki kizárólag csak a törvénykezéssel foglalkoznék, még a birói nem peres ügyek 2) Pest.Lloyd. nov. 16. sz. 3) Es ez — ily értelemben — nem tarthat kevés ideig. Mert az or. gyűlés azonnal nem eszközölheti a birósági rendszer szervezését, mivel ez csak a törvénykezési eljárással kapcsolatban codificáltathatik, emez pedig hosszabb időt igényelend, ha nem akar foltozgatás vagy copirozá3 lenni. .<".* loduifjfoft .&<MI bb'jjf .f*')4 kizárásával is. Ez nemcsak valódilag tetemesen emelhetné a gyorsaságot, hanem a bíráskodási alaposságot is, főleg azzal, hogy igy legjobban orvosoltathatnék a fennt kiemelt hiányunk, alapos képzettségű, és tapasztalt bírák alkalmazása által a legalsó forumokon. És ez alkotmányos formáink és gyakorlatunk sértése nélkül történhetnék. Már 48 előtt is megengedtetett bizonyos szükségek folytán ez állomások szaporítása, és pedig elkülönzött szakokra. Negyedszer a törvszékek bíráinak is szaporítása, hogy folytonosan legalább 3—4 osztályban működhessenek. Ez lehetne az alkalom itt is arra, hogy az ülnökök mind valódi szakértő s tapasztalt törvénytudókból áljának. Még egynémely reform eszmét a jövő czikkben közlendünk. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. hétszemélyes táblán. 279. Éder Karolinnak Éder Károly elleni hozomány biztosítása iránti perében Ítéltetett : Felperesnó állítólag 14,745 frt 45 kr. vpénzben álló női hozományának férje kezére jutása iránt az alperesnek oda kínált főeskün kívül egyéb törvényes bizonyítékot fel nem hozván, a felperesi válaszban mintázott eskü alperesnek oda ítéltetik, ugyanazért alperes tartozik, a neki oda ítélt eskü letétele végett, jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt jelentkezni, s az esküt a kitűzendő határidőn annál bizonyosabban letenni, mert arra többé nem bocsájtatván, annak ellenkezője fog valónak vétetni, mint mire meg kellett volna esküdnie. — Az eskü letétele esetében tehát felperes keresetétől elutasittatván, a kieszkozlott zálogjogi bekebelezés előjegyzése nem igazoltnak — az eskü le nem tétele esetén pedig alperes a keresetbe vett 14,745 frt 45 kr. vpénzbeni női hozományt jelzálogilag biztosítani köteles lévén, — a felperes által 1859-ik évi febr. 15. 939. sz. a. kieszközlött zálogjogi bekebelezés előjegyzése igazoltnak kimondatik. — A perköltségek azonban mindkét esetben kölcsönösen megszüntetnek, és ekként mindkét bíróság ítélete megváltoztatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. oct. 30. 606 P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) A kir. itélő táblán. 1026. Özv. Kriszt Mária és gyermekeinek Kriszt György özvegye elleni osztoztató eljárás iránti kérelmük folytán végeztetett: Az e. birósági határozatok ellen közben tett felfolyamodás alapos vagy alaptalan voltának kimondása az ideigl. törv. szab. 100 §-a értelmében, a felettes bíróságot illetvén: ez okon az e. bíróságnak f. évi jun. 3-án 822. sz. a. kelt azon végzése, mely szerint felfolyamodó az őtet osztoztató bírák választására kötelező, ugyancsak ez évi jan. 30-án 1018. sz. a. kelt végzés ellen emelt felfolyamodasával visszautasittatott, a részére egyszersmind osztoztató birák is neveztettek, megsemmisíttetik — és ehhez képest emez utóbbi érintett végzés is vizsgálat alá vétetvén .-miután a kérdésben forgó osztoztató bíróság kirendelését kérelmező özvegy Kriszt Mária s gyermekei, 1018 sz. a. benyújtott az iránti kérvényükben panaszlottal azon rokoni összeköttetést, melyet az 183% 14. t. cz. 1. §. a sommás osztoztató eljárásra megkíván, ki nem bizonyították, és igy az idézett törv. czikk intézkedésének esete fenn nem forog : ugyanazért