Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 91. szám

Pest, kedd 1862. November 25. 91. szám, Negyedik évfolyam. • —^ — * TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Javaslatok a törvénykezés gyorsítására IV. — Kúriai Ítéletek: magánjogi és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. IV. Addig is, mig államunk jog- s politikai rendszere megállapittatván,a codificatio nagy munkájához alkotmányos uton, országgyülésileg hozzáfogni lehetne, találhatunk némely eszközöket, melyek ideiglenesen bajainknak ha nem is gyökeres orvoslására, legalább enyhítésükre vezethetnek, feltéve mindig, hogy alaptörvényeink s alkotmányos formáink valódi sérelmet ne szenvedjenek. Javaslatunk alapelve az lenne: hogy a törvénykezés terén a munka osztály helyesebben alkalmaztatnék; másrészt a munkaerők értékesítése, hasznosítása nagyobb mértékben érvényesíttetnék. És az erre szolgáló eszközök legnagyobb részét mi magokban a bíróságokban találjuk fel. Ezek mutatkoznak nézetünk szerint törvénykezési bajaink legnagyobb terjemben való enyhítésére iegalkalmasbaknak, a mint tapasztalatunk szerint azon bajok forrásai leginkább is bennök keresendők. A bíróságok, kivált az alsó fórumokon, mind megválasztatásuk, mind főleg benső szervezésük tekintetéből, hazánkban mint 48 előtt, ugy a jelen átalakulásban is, sokkal kevesb figyelemre érdemesittettek, mint igényelheté azon rendkívüli fontosság, melyet a bíróságok mindenütt az igazságszolgáltatás folyamára okvetlenül gyakorolnak. Az összes művelt államok jogélete tanúsítja, mikép azon hasznok s biztosítékok, melyeket a jó törvények nyújtanak, teljesen megsemmisíttethetnek azon roszak által, melyek a gyönge, képesség nélküli, hanyag, vagy lelkiismeretlen birák működésétől elválhatlanok. Mig viszont a törvények hiányai a jogbiztosság kielégítésével nagy mértékben pótoltathatnak a bölcs és derék birák által. Angliának jogélete e részben különösen tanúságos lehet reánk nézve. Nem állithatja senki, ha azt csak némileg ismeri is, hogy ott a jogi törvényhozás a mint létezik, az igazságszolgáltatásnak kedvező előnyöket, s a gyorsaság vagy más tekintetben kielégítő könnyebbséget nyújtana. Anglia legtöbb jogi intézvényei elavultak, régi századok maradványai. Törvényei a már ott is gyökereiben megingatott hűbériségnek, részint a korunk szellemével összenem férő középkori sötétségnek s balitéleteknek kifolyásai. Törvénykezési gyakorlatuk, a századokon átvonuló traditiók s változékony gyakorlat folytán, zavart, bonyolult, melyben a szakértők is alig igazodhatnak el. És mégis daczára ezen roppant törvényi s formalitási hiá]) Bár ez az utolsó 10 év alatt nagyszerű reformokat nyert, ugy az eljárásban mint a szervezetben. nyoknak, az elégültség Angliában az igazságszolgáltatással igen nagy, milyet Európa kevés államában találhatni. És ezt a szakférfiak öszhangzó véleménye szerint főleg a birák jelessége s kitűnő lelkiismeretessége okozza. Az angol birák bölcsessége, sokoldalú tapasztaltsága, és felvilágosult jártassága kipótolja a törvények hiányait, helyrehozza az intézmények hibáit, és összeegyezteti a régi kor balgaságait korunk szükségeivel — mindenütt a forgalom s hitel kielégítésére s a jog biztosság megnyugtatására. De Angliában nem is a politikai érdekek, nem a politikai hitvallások emelik az egyéneket a bíróság mindig tisztes állomásaira. Nem kerestetnek bennök a kormány rendszer oszlopai; kisebb-nagyobb számú alkalmazkodásuk nem használtatik tüntetésül, a kormánypárt s politika többségének, s győzelmének tanúságául. Nem kérdeztetik tőlük, s kineveztetésük után nem hirdettetik, mily felekezethez, mily osztályhoz, a függetlenség mily fokára tartoznak. Távol mindezen mellékes, az igazságszolgáltatás érdekeit komolyan veszélyeztethető tekintetektől, a birák kinevezésénél Angliában mindenekfelett a törvénykezés igényei az irányadók. És épen e bölcs tekintetek és szabályok mellőzése az, mi jelenleg nézetünk szerint törvénykezési bajaink, hátrányaink legfőbb forrásául tekintendő. Hogy a választások a birói személyekre nézve is hazánkban 48 előtt, és az alkotmányos intézmények részbeni visszaállításával 1861-ben az alsó fórumon tisztán politikai választások lévén, teljesen hiányosak voltak, mert politikai érdekek-s nézeteknek alárendeltettek, — ez természetes. — De épen nem volt szükség arra, hogy akkor, midőn a választási rendszert tisztán a kinevezések váltották fel, ezeknél ismét politikai tekintetek szolgáljanak kiindulási pontul. Nem volt szükséges, hogy az állomásokra az önállók, a függetlenek hajhásztassanak a képesség s jártasság rovására; mint nem arra, hogy jobb képességek dispositióban hagyattassanak — a pénzügy nagy terhére. A következés innen sanyarú gyümölcsöket érlelt meg az igazságszolgáltatás terén. Az ország minden részéből tudósításaink s adatjaink azt bizonyítják,hogy az alsó bírósági személyzet nagyobb része nem képesített állomásaik kellő betöltésére. Minden arra mutat, hogy törvénykezésünk lassúsága és botlásai, melyek a nemzeti hitelt s forgalom biztosságát már is nagy fokon veszély ezik, különösen a bíráskodó személyzet hiányaiban rejlenek. Elég lehet ennek kiderítésére a felsőbb bírósági Ítéletek átnézése. Láthatni azokból, mikép a legtöbb hibák nem a törvények hiányzásából, hanem azok nem tanulásából, nem ismeréséből; nem főleg jogi bonyodalmakból, hanem inkább a jogi gyakorlat és jár91