Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 90. szám

Pest, péntek 1862. November 21. 90. szám, Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Javaslatok a törvénykezés gyorsítására III. — Kúriai Ítéletek: magánjogi és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Javaslatok a törvénykezés gyorsítására. III. Aziránt, mikép eszközöltessék jelenleg hazánkban a nagy mértékben szükségelte törvénykezési gyorsaság, niikép orvoslandók számos jogkiszolgáltatási kirívó hiányaink, melyek közt meggyőződésünk szerint a bíráskodás alapossága s lekiisméretességének kívánalmai nagy helyet foglalnak el, ujabban még több más reform javaslatok is merültek fel, melyeket érintetlenül hagynunk nem lehet. Ilyenek : Az osztrák törvények v is sz a hoz a t a 1 a ; Szak bíróságok megszüntetése: Megytörvényszékek helyett járásbíróságok szervezése. Ezek iránt nyilatkoznunk kell nem csak a jelenlegi igen súlyos, alig legyőzhető bajok tekintete miatt, hanem mert azok a jövő eodificatióra is jelentékeny befolyással vannak. Az érintett reform javaslatok egyikét sem találjuk üdvösnek, és czélhozvezetőnek. Az elsőt nem, mert míg az nézetünk szerint jelen törvénykezési bajainkra gyökeres orvoslásul nem szolgálhatna; másrészt közjogi szempontból mint súlyos alkotmány sérelem elfogadható nem lenne. Mi t. i. kétségtelennek tartjuk, mikép azon rosszak, melyek a gyakori s főlegideiglenes ogrendszerváltozásokkal,az azoktól elválhatlan jogbizonytalanság, ingadozás, s határozatlanság miatt, szükségkép összekapcsolvák, s melyek az az által ismét változás alá kerülő törvénykezési rendszerünktől sem maradnának el, e rosszak jóval nagyobbak, mint azon hiányok s bajok, melyekben jelen törvénykezésünk miatt szenvedünk. És mily törvények javaltatnak orvosszerül ? Olyanok, melyek magok is csak ideigleneseknek tekinthetők ; mert az osztrák jogrendszernek egy ága sincs, mely roppant hiányai és korszerűtlensége miatt gyökeres reform alá vétetni nem terveztetnék, vagy már is az alá nem vétetett volna. Tehát ideiglenesség ideiglenességgel tetéztetnék, mitől kedvező sikert senkisem várhatna. Még fontosabb azonban a közjogi szempont. Egy állam sem mutat reá példát, hogy az alkotmány hívei a törvénykezési vagy más egyéb bajok orvoslását sürgetnék, ha az csak a nemzet alkotmányos jogainak rovására történhetnék. Es nagy fontosságot kell helyeznünk az alkotmányos gyakorlat megóvására, épen a jelen időkben, midőn egy hatalmas párt által magok alkotmányunk alapjai támadtatnak meg, s vonatnak kétségbe. De azt hisszük, aziránt, elosztva komolyabb aggodalmainkat, nyugodtak lehetünk. Mert nem csak sarkalatos törvényeink biztosítják jogi törvényhozásunk önállását, hanem azt az oct. diploma is elismerte. És azóta a Fejdelmünknek mindazon határozatai, melyek a m. Kancellária utján némely igazságszolgáltatási pót intézkedések tételére megjelentek, világosan tartalmazzák azon záradékot: ,mig a törvényhozás kellő módon s uton intézkedhetend.' Ez teljes biztosíték lehet arra, hogy a jelen jogrendszer or.gyülésen kívül, oktroy utján fel nem fog az osztrákkal cseréltetni. Mert nem hiszszük, hogy legyen minister, ki a Fejdelemnek szavát s határzatait játék tárgyáva tenni merészelhetné. Aziránt, lehetséges e, mikép az annyi jeles európai munkálatok közül az osztrák törvények vétessenek a codificatio mintájául — más alkalommal kifejtendjük nézeteinket. Egy másik vélemény *) az által akar törvényke zési bajainkon segíteni, hogy a váltójogi bíráskodás a rendes bíróságokra ruháztassék, mi által a jogtéren oly sok érdemet szerzett váltóbiroságaink megszüntetnének. Tudjuk ugyan, mikép a kereskedelmi bírósági rendszernek, ugy mint létezik, nem csak Német , hanem még F r a n c z i a-országban is számos hiányai vannak, nevezetesen az,'hogy e törvényszékek igen számosak (Fr. országban 221), s azért a szakférfiak hiánya miatt kellően be nem tölthetők. E tekintetből a franczia juristák és más szakemberek rég óta sürgetik a szükségelt reformot, főleg azt, hogy ker. bíróságok csak az élénkebb, terjedtebb forgalom s üzlet helyein létezzenek. Arra azonban nincs példa Európában, hogy a már szervezett ker. törvszékek megszüntettek volna; sőt ellenkezőleg azok mindig több és több államban terjednek el. így Angliában is ujabb időkben erélyesen sürgettetik bevitelük, és pedig a franczia rendszer mintájára. És ezen elterjedés eléggé indokolt is. Mert a szakbiróságok nem csak a bíráskodás nagyobb gyorsasága, hanem az által is kitűnnek, mikép a szak- s gyakorlati ismeretek felhasználása s az egynemű eljárás folytonossága által nagyobb alaposságot fejtenek ki, mint a sok különféle ügyekkel elhalmozott rendes bíróságok. Még az által is üdvösöknek mutatkoznak, mert a jogkiszolgáltatást a szorosan vett 1 egisták köréből átviszik a nép körébe is, mi a jogkifejlödésre felette jótékony befolyású. Váltó tszékeink eltörlését tehát felette károsnak tartanok, habár azok reformját mi is korszerűnek tar tj uk. A harmadik indítvány megyénként 50—60-ezer lakosra, egy-egy 3 tagú törvszéket véleményez állíttatni! 2) Ezek a régi osztrák járás-biróságok lennének, melyek az összes ausztriai jogrendszer leghiányosb intézetét kópezék ; mert mig azok tényleg társas bíróságokat nem képeztek, egyszersmind az egyes bíróságok felelőségével sem birtak *) Sürgöny : 208. számban. J) Sürgöny: 231—233 szban. Vlád A. volt képviselő. 90