Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 85. szám

384 se, — ugy a 4. sz. ad XXVII. a. hivatkozott jelen állapoti telekkönyvnek, melyben az egész határbeli összes birto­kok u. m. a földesúri egyes részletek, a curialis zsellérek, a határbeli dűlők, utak, haszouvehetetlen, és egyéb té­rek • ölekben, és osztályozott holdakban ki nem tétet­tek, annak minden rovatai be nem töltettek, abban a dű­lők szerint felvett birtokosok névsorozati, és egvénen­kénti összes birtokuknak kivonati táblázatja, a birtokok rövid ismétlése bevéve, és mindezek egy testben össze­állítva nincsenek, — pótlólagos kiegészitése, végre az ösz­szehasonlitó okmánynak törvényszabta hiteles és szabály­szerű formábani kiállítása elrendeltetik , és ezeknek, az alsóbb bírósági Ítéletek feloldásával pótlólagos teljesíté­se és ujabb a legfelsőbb szabályok által ki,elölt sorrend szerinti ítélet hozás.i végett a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 31. 314. urb. sz. a. Hétsz. tabl.) 105. Báró Prónay Albertnek, Lucziny községben la­kó több zsellérek ellen, bizonyos majorsági külsőségek visszakövetelése végetti perében Ítéltetett; Habár a per­beli adatok nyomán, a felperes által keresetbe vett je­lenlfg alperes zsellérek kezén létező kültelki illetmények nem úrbéri természete kétségen tul helyezve lévén, — e tekintetben az alsóbb bíróságok Ítélete e helyütt szintén helyben hagyandó volt; — mennyiben azonban felperes részről, a felmutatott okiratok által csakis ezen földeknek majorsági természete, azoknak eredetileg alpresek kezére mily feltételek alatt lett átadásának ideje pedig legke­vésbbé sem igazoltatott, — sőt a felperesi 0. és P. a. ta­nuk, — midőn ezen kereseti külsőségeknek, meghatáro­zott napiszámok és heteddézsma teljesítésének kötelezett­sége mellett az alperesek általi folytonos használatát el­esmérik, ugyanakkor az ezek feletti felperes részről állí­tott uri szabad tetszéstől függő rendelkezhetést vagy az azoktól változó szerződések szerinti haszonbér fizetést épen nem győzték be; mindezeknél fogva, ezen kereseti külső­ségek az 1853. esztendei mart. 2-án kelt úrbéri szabályok 19-ik szakaszának rendelkezése alá esvén, — mint illye­nek alperes zselléreknél, az 1848-ik év előtti-szolgálmá­nyoknak, az idézett és ezzel kapcsolatban álló földteher­mentesitési szabályok 13-ik szakasza értelmében szabály szerűleg eszközlendő megváltása, — annak teljesítése idejéig pedig a szolgálmányok teljesitésének kötelezettsé­ge mellett, meghagyandók, — fenn maradván felperes­nek kereseti joga, az 1848-ik esztendő ólta ne talán elmu­lasztott e részbeni tartozásokat maga utján követelhetni. Az alsóbb bíróságok Ítélete ekképen módosíttatván, — a perfoganatszerzés végett illetőségéhez viss/.aküldetik. (1862. aug. 30. 128. urb. sz. a. Előadó: Gellén Józs. ktb. Hétsz. tábl.) Büntető jogi ügyekben. 553. Tolvaisággal súlyos testi sértés és erőszakos­kodási bűnténynyel vádolt Korcsa Juon, Pityik Györ­gye, Juon és Árva, Lázár Vladisláv, Szina Osián, Györ­gye Dobroj, Avram Pityik, s Nikola Kray e. Az, hogy gyújtogatás gyanujt miatt az 1857. évi oct. 26 án éjjelén a nép dühének áldozatul esett Vaszili Gáspár az e rész­beni vádlottak közül Pityik Györgye, Juon és Avram testvérek által, kik botokkal ellátva a bűntény színhelyén jelen voltak, szinte üttetett legyen, a hit alatt kihallgatott Trifuneskó Simon, Jentsa Jova, Sima Balika, Dega Simon, Majogan Cbristina, főleg pedig Majogan Györgye és Birtye Anna tanuk vallomásai által kellőlegbzbizonyitva lévén, ezekre nézve az eljáró bíróságnak csak a vádlottak által felebbezett ítélete azon hozzáadással, mikép a három első rendű alperes egyszersmind az agyonveretettnek 40 frtnyi vérdijában is egyetemlegesen elmarasztaltatik, az élelmezési költséget pedig kiki csak maga személyére nézve viselendi, helybenhagyatik. Karesa Jova vádlottat illetőleg azonban, miután a kihallgatott tanuk közül egyedül Majogán Györgye állítja azt, hogy Vaszili Gás­pár ütésében ez is tettleges részt vett, volna, egy tanúnak vallomása pedig vádlott tagadása ellenében annak elma­rasztalására nézve elegendő bizonyitékul nem szolgálhat; ugyanazért ezen alperes az emberölési bűnténynek vádja, és annak következményei alól az eljáró bíróság Ítéletének e részbeni megváltoztatásával bizonyítékok elégtelensé­géből felmentetik. Ellenben ugyanezen vádlott Popovics Pálnál elkövetett buzalopásra nézve az eljáró bíróság ítéletében felhozott okokból másodbiróságilag is bűnös­nek találtatván, ezért hat havi, az elsőbiróság által alkal­mazott súlyositással értendő börtönre Ítéltetik, és az elle­ne megállapított kár és költségek megtérítésére vonatko­zó Ítélet érintetlenül hagyatik. És ekként az első bíróság Íté­lete részinthelybenbagyatván, részint megváltoztatván, a felterjesztett bűniratok foganatszerzés végett azon meg­jegyzéssel küldetnek illetőségükhöz vissza, mikép azon mu­lasztás, hogy ezen a volt cs. kir. temesvári törvszék által Írásosan tárgyalt főbenjáró bűnügy az illető tiszti ügyész által ugyancsak Írásbelire át nem alakíttatott, és alpere 6ek kellő védelem nélkül rövid uton Ítéltettek el, helytele­nítetik (1862. mart. 8. 1157. b. sz. a.) Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir. Hétszemélyes-táblán nov. 4. s a következő na­pokon az alábbirt polgári perek fognak előadatni : Özv. Matya­sovszky szül. Bideskuty Terézia hagyatéki ügye. — Schuszter Ignácznak Schlesinger Sámuel ellen adóhátralék iránti pere — Vinkle Ferencznek Schlesinger Hermán elleni tartozási pere. Elő­adó : B e k e János ktb. — Özv. Ellenbogen Móricznénak Frank Dávid ellen 250 frt és járulékai iránti pere. Előadó : S z a 1 ay Zsig­mond ktb. — Steiner Bernhartnő sürgetési kérvénye. — Kotz Jakab és neje csődpere. — Gerzsu Izidornak örökségi üg:ye. — Telek Istvánnak szerződés s Ítélet megsemmisítését sürgető kérel­me. — Dengl testvérek kérvénye Raczki testvérek hagyatéka tár­gyában. Előadó : P ó p a György ktb Csődök. Pestváros törvszéke által Flesch Fülöp pesti ke­reskedő összes vagyonára a csőd megnyittatott. Bej. nov. 27. 28. 29. Perügyelő: Elischer Boldizsár h. ü. — Böhm és Kánya pesti bejegyzett kereskedői czég ellen. Bej. decz. 18. 19. 20. Perügyelő Barabás Dániel h ü. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, — félévr 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomaiolt Kozma Vazulnál (hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten, 1862.

Next

/
Thumbnails
Contents