Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 86. szám

Pest, péntek 1862. November 7. 86. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szerződési jogeset. Vége. — Kúriai Ítéletek: magánjogi, és úrbéri ügyekben. Hivatalos tudnivalók. Szerződési jogeset. (Vége.) Közli Jakab fa lvay Gyula ur. A tárgyalás befejezte után sz. kir. Pest város törvszéke 1861. oct. 5. 16,051. sz. a. következőleg ítélt: „Alperesek mint néhai H. Józsefnek örökösei, illetőleg hagyományosai tartoznak a keresetbe vett 10,000 pfrt azaz 10,500 o. é. frt tőke összeget, ennek 1860. decz. 10-ikétől számítandó kamatait, s 50 írtra mérsékelt perköltséget, jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt felperesnónek különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Mely itélet a felek képviselőivel közlendő." Okok: „Az eljáró törvszék birói illetősége alperesek e részbeni kifogásának félrevetésével megállapítandó volt, mert a kereset alapjául szolgáló kötelezvényben a bíróság szabad választhatása nyilván kiköttetett, s ezen kikötés alapján felperesnő fennálló törvényeink értelmében keresetét valamint bár mely hazai adóssági bíróság, ugy ezen törvszék mint ilyen előtt is iietékesen indíthatta , s azon korlátolt alperesi értelmezés, mintha a bíróság szabad választhatása csak az egyes terület bíróságaira volna szorítható, sem a törvényben, sem a törvényes gyakorlatban támogatást nem talál. A sommás eljárás ellen tett alperesi kifogás is annál inkább figyelmen kivül hagyandó volt, mert bár •/. szerint a sommás szóbeli perut határozottan kiköttetett,mindazáltal jelen ügy az ideigl. törv. szab. hatályba lépte előtt is ezen törvényszéknél gyakorlatban volt libellaticus uton tárgyaltatván, alpereseknek elég ideje s alkalma volt írásbeli nyilatkozatok utján minden lehető védveiket kifejthetni. Az ügy érdemét illetőleg alperesek az osztr. pprtás 127. §ra támaszkodva azt vitatják, miszerint az •/. a. kötelezvény mint oly okmány, mely állítólag jogezim nélkül szűkölködik, birói elmarasztalás alapjául nem szolgálhat. Továbbá azt állitják, hogy alperesek boldogult atyja, illetőleg férje, felperesnővel tiltott viszonyban élvén, az ezen viszony folyama alatt keletkezett •/. a. kötelezvény érvényességgel nem birna. Tekintve azonban, miszerint az-/, alatti, bíróság előttkiadott s betáblázott kötelezvény 1853. jan. 17. keletkezett, s így az valamint alakszerűsége, ugy belérvényességére nézve is, az akkor fennállott s jelenleg ismét hatályba lépett honi törvényeink szerint ítélendő meg, ezek szerint pedig az /. a. kötelezvény mindazon kellékekkel el van látva, melyek egy birói elmarasztalás alapjául szolgálható okmányban megkívántatnak ; tekintve továbbá, miszerint az oszt. pprtás jelen ügyben, mely f. é. május 12-én honi törvényeink értelmében, s ezen városi törvszéknél divatozott törvénykezési gyakorlat nyomán indíttatott s tárgyaltatott, alkalmazást nem találhat, s különben is a prtás csak az előbbi törvénykezés szabályait képezvén, — az anyagi jogok szerzésének megítélésénél zsinórmértékül nem szolgálhatna; tekintve végre, miszerint az egy részről alperesek néhai édes atyja illetőleg férje, más részről felperesnő között állítólag létezett tiltott viszony, s az imént nevezettek magán életének bélyegezésére vonatkozólag alperesek által alkalmaztatni kivánt tanubizonyitásnak, ezen ügyben az -/.a. minden kellékekkel ellátott kötvény ellenében, mely semmi tilos jogezimet magában-nem foglal, — hely nem adathatnék : — ezen okokból alperesek érdemleges kifogásainak félrevetésével, s ugy alperesek mint felperes által felhivott, de az ügy érdemére nem tartozó tanuk kihallgatásának elmellőzésével az •/. a. néhai H. József által szabad rendelkezhetési jogánál fogva kiadott, halála napjáig valódinak s kötelező erejűnek ismert, kamatfizetésekkel s az 5-/. s 6/ a. később kiállított okmányokkal ismételve megerősített, s haláláután a hagyatéki terhek közzé felvett kötelezvény alapján, alpereseket, mint néhai H. József örökhagyó örököseit, illetőleg hagyományosát, kik, hogy nevezett örökhagyó után a kereseti követelést jóval meghaladó vagyonban örökösödtek légyen, maguk is beismerik, miegyébiránt a 4 •/. a. leltár s 3 •/. a. átadási okirattal teljesen igazoltatik — a kereseti 10,500 o. é. frt tőkeösszeg ennek hátralékos kamatjai, s mint pervesztett feleket a bíróilag mérsékelt perköltségeknek megtérítésében, különbeni végrehajtás terhe mellett itéletileg elmarasztalni kellett." Ezen itélet ellen alperesek 1861. nov. 12. a perben kifejtett érveikre fektetett felebbezvényt nyújtottak be, mely felperessel észrevételeinek megtétele végett közöltetvén, ez utóbbi a felebbvitelt megtagadtatni kérte azon okból, mivel H. József a kereset alapját képező •/. a. kötelezvényben minden perorvoslatról, különösen a felebbvitelről is lemondott. Ennek következtében alperesek fellebbezvénye az eljáró törvszék által visszautasittatott; mely visszautasító végzés ellen alperesek felfolyamodást nyújtottak be, minek folytán az ügy a kir. ítélő Tábla elébe felterjesztetvén, — ott 1862. évi máj. 7-én 363. sz. a. következő „itélet" hozatott : „Alperesek felebbezési joga, az örökhagyónak e részben az •/• a- kötelezvényben tett lemondása által nem kor»látoztathatván; — az első bíróságnak az alperesi felebbezés visszautasítása iránt hozott határozata megváltoztatásával, jelen per érdemleges vizsgálat alá vétetvén, s ennek folytán ugyan az első bíróságnak Ítélete, mind a birói illetőséget, mind a kereset érdemét illetőleg az ottan felhozott okoknál fogva helyben hagyatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Ezen ítéletet alperesek a kir Hétszemélyes-Táblára felebbezték, melynek e jogügyben hozandó Ítéletét annak idején közlendjük. 86