Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 86. szám

Pest, péntek 1862. November 7. 86. szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szerződési jogeset. Vége. — Kúriai Ítéletek: magánjogi, és úrbéri ügyekben. Hivatalos tudnivalók. Szerződési jogeset. (Vége.) Közli Jakab fa lvay Gyula ur. A tárgyalás befejezte után sz. kir. Pest város törv­széke 1861. oct. 5. 16,051. sz. a. következőleg ítélt: „Alperesek mint néhai H. Józsefnek örökösei, illető­leg hagyományosai tartoznak a keresetbe vett 10,000 pfrt azaz 10,500 o. é. frt tőke összeget, ennek 1860. decz. 10-ikétől számítandó kamatait, s 50 írtra mérsékelt per­költséget, jelen Ítélet kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt felperesnónek különbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Mely itélet a felek képviselőivel közlendő." Okok: „Az eljáró törvszék birói illetősége alperesek e rész­beni kifogásának félrevetésével megállapítandó volt, mert a kereset alapjául szolgáló kötelezvényben a bíróság sza­bad választhatása nyilván kiköttetett, s ezen kikötés alapján felperesnő fennálló törvényeink értelmében kere­setét valamint bár mely hazai adóssági bíróság, ugy ezen törvszék mint ilyen előtt is iietékesen indíthatta , s azon korlátolt alperesi értelmezés, mintha a bíróság sza­bad választhatása csak az egyes terület bíróságaira volna szorítható, sem a törvényben, sem a törvényes gyakorlat­ban támogatást nem talál. A sommás eljárás ellen tett alperesi kifogás is annál inkább figyelmen kivül hagyandó volt, mert bár •/. sze­rint a sommás szóbeli perut határozottan kiköttetett,mind­azáltal jelen ügy az ideigl. törv. szab. hatályba lépte előtt is ezen törvényszéknél gyakorlatban volt libellaticus uton tárgyaltatván, alpereseknek elég ideje s alkalma volt írás­beli nyilatkozatok utján minden lehető védveiket kifejt­hetni. Az ügy érdemét illetőleg alperesek az osztr. pprtás 127. §ra támaszkodva azt vitatják, miszerint az •/. a. kö­telezvény mint oly okmány, mely állítólag jogezim nél­kül szűkölködik, birói elmarasztalás alapjául nem szol­gálhat. Továbbá azt állitják, hogy alperesek boldogult atyja, illetőleg férje, felperesnővel tiltott viszonyban él­vén, az ezen viszony folyama alatt keletkezett •/. a. köte­lezvény érvényességgel nem birna. Tekintve azonban, miszerint az-/, alatti, bíróság előttkiadott s betáblázott köte­lezvény 1853. jan. 17. keletkezett, s így az valamint alakszerűsége, ugy belérvényességére nézve is, az akkor fennállott s jelenleg ismét hatályba lépett honi törvénye­ink szerint ítélendő meg, ezek szerint pedig az /. a. köte­lezvény mindazon kellékekkel el van látva, melyek egy birói elmarasztalás alapjául szolgálható okmányban meg­kívántatnak ; tekintve továbbá, miszerint az oszt. pprtás jelen ügyben, mely f. é. május 12-én honi törvényeink értelmében, s ezen városi törvszéknél divatozott törvény­kezési gyakorlat nyomán indíttatott s tárgyaltatott, al­kalmazást nem találhat, s különben is a prtás csak az előb­bi törvénykezés szabályait képezvén, — az anyagi jogok szerzésének megítélésénél zsinórmértékül nem szolgál­hatna; tekintve végre, miszerint az egy részről alperesek néhai édes atyja illetőleg férje, más részről felperesnő között állítólag létezett tiltott viszony, s az imént neve­zettek magán életének bélyegezésére vonatkozólag alpe­resek által alkalmaztatni kivánt tanubizonyitásnak, ezen ügyben az -/.a. minden kellékekkel ellátott kötvény el­lenében, mely semmi tilos jogezimet magában-nem fog­lal, — hely nem adathatnék : — ezen okokból alperesek érdemleges kifogásainak félrevetésével, s ugy alperesek mint felperes által felhivott, de az ügy érdemére nem tar­tozó tanuk kihallgatásának elmellőzésével az •/. a. néhai H. József által szabad rendelkezhetési jogánál fogva kia­dott, halála napjáig valódinak s kötelező erejűnek ismert, kamatfizetésekkel s az 5-/. s 6/ a. később kiállított ok­mányokkal ismételve megerősített, s haláláután a hagya­téki terhek közzé felvett kötelezvény alapján, alpereseket, mint néhai H. József örökhagyó örököseit, illetőleg ha­gyományosát, kik, hogy nevezett örökhagyó után a kere­seti követelést jóval meghaladó vagyonban örökösödtek légyen, maguk is beismerik, miegyébiránt a 4 •/. a. leltár s 3 •/. a. átadási okirattal teljesen igazoltatik — a kere­seti 10,500 o. é. frt tőkeösszeg ennek hátralékos kamat­jai, s mint pervesztett feleket a bíróilag mérsékelt per­költségeknek megtérítésében, különbeni végrehajtás terhe mellett itéletileg elmarasztalni kellett." Ezen itélet ellen alperesek 1861. nov. 12. a perben kifejtett érveikre fektetett felebbezvényt nyújtottak be, mely felperessel észrevételeinek megtétele végett közöl­tetvén, ez utóbbi a felebbvitelt megtagadtatni kérte azon okból, mivel H. József a kereset alapját képező •/. a. kö­telezvényben minden perorvoslatról, különösen a felebb­vitelről is lemondott. Ennek következtében alperesek fel­lebbezvénye az eljáró törvszék által visszautasittatott; mely visszautasító végzés ellen alperesek felfolyamodást nyújtottak be, minek folytán az ügy a kir. ítélő Tábla elébe felterjesztetvén, — ott 1862. évi máj. 7-én 363. sz. a. következő „itélet" hozatott : „Alperesek felebbezési joga, az örökha­gyónak e részben az •/• a- kötelezvényben tett lemondása által nem kor»látoztathat­ván; — az első bíróságnak az alperesi felebbezés vissza­utasítása iránt hozott határozata megváltoztatásával, jelen per érdemleges vizsgálat alá vétetvén, s ennek foly­tán ugyan az első bíróságnak Ítélete, mind a birói illető­séget, mind a kereset érdemét illetőleg az ottan felhozott okoknál fogva helyben hagyatván, a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." Ezen ítéletet alperesek a kir Hétszemélyes-Táblára felebbezték, melynek e jogügyben hozandó Ítéletét annak idején közlendjük. 86

Next

/
Thumbnails
Contents