Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 85. szám

363 kezeslevél valódiságát nemcsak meg nem támadta, sőt nyilván is beismerte, az által továbbá, hogy alperes azon különben sem igazolt mentségét, mintha ezen kezeslevél más kölcsön biztosítására lett volna szánva és annak kielégítése után ezen kezeslevelet néhai Pilip Jánosnál csak feledékenységből hagyta volna, bár ez, mint alperes saját mulasztása még ennek valósága esetében sem szolgálhatna felperes hátrányául, alperes saját 4-ik sz. a. levelével, hol általa ezen kezességi kötelezettség felperes irányában lett beismerve, teljesen megdöntötte, az által végre hogy közvetlen adós néhai Pilip János ellen felperes által a végrerehajtás, a3-ik sz. végrehajtási jelentés szerint, alperes által tagadottan — kielégítés nyerése nélkül — sikeretlenül lett megkísértve, kellőleg kimutatva levén; a másod birósági ítélet megváltoztatásával, az e. b. (alperest marasztaló) ítélet hagyatik helyben, s a per további törvszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. szept. 5. 1049. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey Józsefitélő mester.) 270. Ágoston Pálnak Si!; lóssy Lnjos ellen szerződés betöltése iránti perében határoztatott: Mielőtt jelen perben érdemleges ítélet hozattathatcék, azon körülménynek, hogy felperes a szerződésnek mennyiben nem tett eleget, a lakház kiigazitásrai alperesi megbízás, nem különben az ölfának alperes kezén állítólagos elprédálása és a gazdaságnak pusztulásrai juttatásának felderítése szükségesnek találtatván, a szakértők ugy a felek által felhozott tanuknak kihallgatása, valamint ujabb tárgyalás és a kifej lendőkhöz képest ujabb Ítélet hozás végett az összes periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. szept. 6. 647. P. sz. a Előndó : Zsömböry György ktb.) 271. Gajdos Pálnak Lepsánszky János és Katalin elleni tulajdoni perében ítéltetett : A másodbiróság ítélete érdemre nézve helybenhagyatik, az igénybe vett, de kellőleg fel nem számitott baruházásokra nézve pedig akkép megváltoztatik, hogv mielőtt a keresetbeli ingatlanok felperesnek által adatnának, a vételár és alperesek részéről tett netaláni beruházások felszámítása végett tárgyalás rendelendő, és csak az ekképen megalapítandó beruházási összeg letétele mellett tartozzanak alperesek a szimai 149 sz. Mekjegyzőkönyvben bejegyzett birtokot felperes nejének tulajdonába átbocsátani. Ehhezképest alpereseknek a beruházások felszámítására 30 n;»pi határidő szab-unió. mi végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (186J. szept. 16. 189. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 272. Hunyady Andrásnak Króh János elleni haszonbéri tartozás iránti perében ítéltetett : Alperes azon ténykörülményre nézve, hogy a keresetbeli tartozás 1859. év január havában közte és felperes között történt ö-sz"3zámolás alapján kiegyenlittetett, a tanupróban kívül felperest a főesküvel is szabályszerűen megkínálván, miután ez utób bi az eskü visszakinálá=a iránt határozottan nem nyilatkozott és igy az eskü a megkínált félnek lenne megítélendő, ugyanazon alperes a 288 o. ért. ff. és 75 kr. haszonbéri hátrálék, ennek 1858. évi oct. 1 tői járó 4"0 kamatai és 21 o. ért. ftnyi kötbér megfizetésében csak azon esetre raarasztaltatik el, ha felperes arra teendi le a föesküt, „hogy ő 1859. évi jan. hóban tartott összeszámoláskor nem ismerte el, hegy az alperes által fizetett adó, patikai árjegyzék, Kru József követelése, valamint a felperesnek adott 7 véka repeze és kész pénz értéke összesen 547 pfra ment, hogy ebből nem számíttatott le a B. a. csatolmányra vonatkozó 125 frt., a C. a. követelésre tartozó 275 írt, és az 1858. szt Mihály napi időszakra fizetni kellett s e perrel keresetbe vett 275 frt, és hogy e szerint a végrehajtás alatt álló pernek költségével együtt, összesen mintegy 150 pfrtig még fedezetlenül maradt hátralékát nem engedte el alperesnek ellenkövetelései tekintetéből és azon szándékból, mikép alperestől végkép megszabadulhasson." Tartozik tehát felperes az eskületétele végett ezen itélet kézbesítésétől számítandó 15 napi határidő alatt jelentkezni, mit ha elmulasztana, azon esetre keresetétől elmozdittatik. Ekkép megváltoztatván a másodbiróság ítélete, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. szept. 16. 50. P. sz. a. Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 273. Krausz Jakabnak Freund Sámuel ellen végrendelet érvénytelenítési perében ítéltetett. : A periratok alapján bizonyos lévén az, hogy Krausz Netti az érvénytelenitetni kívánt végrendeletet mindhárom végrendeleti tanú együttes jelenlétében irta alá, bizonyom lévén tovább Bergler Hermann és Schenk Jakab tanuk vallomásai szerint, hogy a Bergler Hermán tanú által felmutatott és végrendeletnek kijelentett okiratot Krausz Netti az aláirás előtt maga elolvasta s helybenhagyta, és e szerint arról hogy a végrendelet a végrendelkező akaratának valóságos kifejezése, kétség nem is lehetvén, másrészről a kiskorú Krausz Izidor irányában a köteles rész tékintetébeni keresetnek annyival kevésbbé lévén helye, mivel az az alperesnek a hagvoraányróli lemondása folytán az egész hagyatéknak lett örökösévé, és igy a köteles rész megcsonkításáról szó sem lehet, mindkétbirósági ítéletnek megváltoztatásával a kereseti végrendelet érvényesnek nyilvánittatik, s felperes keresetétől mindhárom bírósági perköltség kölcsönös megszüntetése mellett elmozdittatik és a periratok illetőségükhöz visszaküldetnek, (1862. szept. 12. 1545. P. sz. a. Előadó: Szerényi Ferencz ktb.) A kir. itélő táblán. 961 Todoror Johannának Grosz Ábrahám ellen 79 for. 46 kr. iránti perében végeztetett: A tárgyalási határidőrei meg nem jelenés alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak az ideig. törv. szab. 95. és az 1840. t. cz. II. Rész 134. §-ának e) pontja értelmében helye nem levén , az alperes részről közbenvetett fölebbezés helyesebben felfolyamodás visszautasítása mellett az ügyiratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz átküldet| nek. (1862. szept. 10. 1877. P. sz.a. Előadó: Monaszterly • Sándor ktb ). Úrbéri ügyekben. 104. Gál István volt földesúr felperessége alatt a bűssűi volt jobbágy-ág mint alperesek elleni úrbéri perében ítéltetett: Az elkülönítendő urbériség helyiségének megállapítására az alsóbb bíróságok által alapul vett 5. sz. ad XXVII. a. összesítési tervezet térképe nem vétetI hetvén oly biztos alap gyanánt, melyre egész bírói megI gyöződéssel, és teljes megnyugvással ítéletet lehetne fek| tetni, — e helyütt pedig az úrbéri helyiség, az erre voI natkozó világos adatok fel nem mutatása és a helybeli körülmények nem ismerése miatt, ki nem jelöltethetvén, de a felperes részről bemutatott mérnöki terv, sem a tagosítás gazdászati szempontbóli eszméjének, sem a felek kérelmének megfelelni nem láttatván; — ennek újbóli tervezése, — valamint szintén az egész határt ábrázoló rendezési tervnek az 1832/fi évi X. t. cz. 6-ik §. g) pontja, és az erre vonatkozó legfelsőbb szabályok tartalmai szerinti szabályosabb az úrbéri helyiségnek fordulókrai felosztását, és a különböző természetű birtoknak, külön szinekkeli megkülönböztetését kitűntető alakbani készité-