Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 85. szám

Pest, kedd 1862. Octóber 4. 85. szám, Negyedik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szerződési jogeset. — Legfelsőbb rendelet. Vége.— Kúriai Ítéletek: magánjogi, büntető és úrbéri ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Szerződési jogeset. Közli Jakab fa lvay Gyula ur. Az alább olvasható szerződési jogeset több szemponton kivül, különösen azon — ez ideig még eldöntetlen — jogelvi kérdésre vonatkozólag érdemel figyelmet: váljon az örökhagyónak a jogorvoslatokróli kótelezvényszerű lemondása kötelezheti-e az örökösöket? H. József Pesten 1853. jan 16-án keh kötelezvénye szerint S. Francziskának 10.000 pfrtal oly kötelezettség mellett lett adóssává, hogy a tőkét magánál tartván, attól haláláig évenként 6% kamatot fizetend, halála után pedig örökösei, hagyományossai 3 havi felmondásra a tőkét is kifizetni kötelesek legyenek. Nem fizetés esetére H. József alávetette magát s örököseit bár mely szabadon választandó bíróság előtti szóbeli sommás eljárásnak, s lemondott,minden perorvoslalról, s különösen a felebbvitelról. H. József ezen kötelezvényét 1853. jan. 17. a Pest Teréz külvárosi cs. kir. járásbíróság előtt hitelesítette; — 1853. febr. 17-én pedig e kötelezvény Heves — Szolnokmegye törvszékén betábláztatott, s az ekként szerzett zálogjog a szolnoki cs. kir. megyetörvszék telekkönyvi tanácsának 1858. jul. 10. 1731. sz. a. kelt végzése folytán, az uj telekkönyvben adós H. Józsefnek a kenderesi 100. sz. a. tjkönyvben foglalt birtokára átkebeleztetett. H. József a 10,000 pfrt tőke kamatait 1860. évben történt elhalálozásáig rendesen fizette, akkor azonban örökösei, a kötelezvény értelmébeni felmondás daczára mind a tőke, mind a kamatok fizetését megtagadták; miért is felperes S. Francziska sz. kir. Pest városa törvszéke előtt 1861. máj. 12. 1375. sz. a. szóbeli sommás keresetet indított H. Ida. H. Paula és özv. H. Józsefné, szül. G. Erzsébet mint néhai H. József örökösei és hagyományosai ellen, kérvén nevezett alpereseket, a 10,000 pfnyi tőke követelése, ennek 1860 decz. 10-től hátralevő 6\ kamatai s perköltségek megfizetésében elmarasztaltatni. Ezen keresetre, az annak alapul szolgáló kötelezvény értelmében sommás szóbeli tárgyalás rendeltetvén, alperesek ezen rövid utú eljárást ellenezték, s a per a 1861. 9596. sz. a. kelt végzés által írásbeli nyilatkozatok utján (libellatice) leendő tárgyalásra utasíttatott. Alperesek ellenbeszédileg kifogást tettek Pest városa törvényszékének birói illetősége ellen, mert a bíróság szabad választhatási joga — szerintök — csupán a bírósági terület egyes bíróságai közti szabadon választhatásra, nem pedig az ország egész területére értendő; továbbá kifogást emeltek a sommás szóbeli eljárás ellen, az ügy érdemére vonatkozólag pedig azt adták elő, hogy a kereset alapjául szolgáló kötelezvényben a jogalap hiányozván, — ezen az oszt. pprtás éleibe lépte után keletkezett okirat azon prtás 127. §-a szerint a követelés igazolására alapul nem szolgálhat; továbbá, hogy felperesnő, néhai H. Józseffel — ajánlott tanubizonyiték által kiderítendő tiltott viszonyban élvén, az ezen viszony tartama alatt keletkezett kötelezvény érvényességgel nem bir. Ezekre felperesi részről válaszként^ elGadatotfitlniszerint a kérdéses kötelezvényben H. Józsei^ödfeJ^örököseit bármely szabadon választandó bíróság erátti sommás szóbeli eljárásnak alávetvén, felperes az alpereseket Pest varos törvényszéke elé jogosan idézhette s ellenük szóbeli sommás eljárást kérhetett; egyébbiránt az utóbbira nézve a panaszrai ok megszűnt az által, hogy a per írásbeli nyilatkozatok utján tárgyaltatik. — Az ügy érdemét illetőleg : e perben, mely a magyar törvények isméti hatályba lépte után kezdetett, s ezek szerint tárgyaltatik, az oszt. pprtás nem alkalmazható, — a kereset alapjául szolgáló •/. a. kötelezvény pedig 1853. jan. 16., tehát az oszt. polgári törvénykönyv behozatala előtt keletkezvén, az a magyar törvények szerint bírálandó meg, azokszerint pedig e kötelezvény a követelés igazolására teljes erővel bir, mert H. József által íratott, törvényszéki hitelesítéssel, betáblázással, s az 5 •/. és 6 •/. a. okmányokkal megerősíttetett. H. József hagyatéka a 4 •/. alatti leltár (melyben a 10,000 pfrtnyi tartozás is felvétetett) alapján tárgyaltatott s adatott át alpereseknek. Az alperesek által felhozott tiltott viszony felperesnő által tagadásba vonatik, s a minden kellékekkel ellátott kötelezvény ellenében ajánlott — tanubizonyiték mellőzendőnek vitattatik. Rendelet a hitbizományi ügyekben. 55. §. A hitbizományi birtokosnak hitelezői irányábani jogi viszonyai nem a hitbizományi adósságok lassankinti törlesztése iránti szabályok szerint, hanem az önmaga vagy elődei által kiadott adóslevél tartalma s az átalános jogelvek szerint Ítélendő meg. Neki szabadságában áll, a mennyiben ő a hitbizomány irányában az adósság törlesztésére még nem köteleztethetik, a fizetést uj kölcsönök által teljesitni. 56. §. A hitbizományi jószág terméseire csupán a birtokosnak életfogytáig biztosított adósságok a hitbizományi harmadrész felszámításánál számba nem veendők. Ha azonban ezen adósságok a hitbizományi adósság kamatolását s kiszabott lassankénti visszafizetését gátolnák, a hitbizomány elzálogitásának csak annyiban van helye, a mennyiben a hitbizományi adósság szabályszerű visszaGzetése, s a kamatok fizetése iránt biztositás nyujtatik. Egyszersmind a pénzbeli hitbizománybóli harmadrész felvételénél az évenkinti visszafizetések a más kétharmadrész kamataira zálogjog által biztositandók. 85