Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 7. szám

26 1860. s 61-ben sokszor pengettünk, jelenleg tüzetesen értekezni nem volt feladatunk. Merültek fel még egyéb kételyek is, melyekről más alkalommal. Csőd-jogeset. (Folytatás.) Mivel ezek szerint panaszlott házastársak azt sem igazolták, hogy összes hitelezőiket kielégíteni képesek volnának. Ennélfogva panaszlott Sáary Károly és neje szül. Gombay Sarolta hol győri, hol bőnyi lakosok s földbirtokosok ellen a cscdrendt. 27-ik §-a értelmében a csőd mindennemű bárhol található ingó, és azon koronaországokban, melyekben az 1853-ik évi jul. 18-kán kibocsátott ideiglenes csődrendtartás hatályban van, fekvő ingatlan vagyonaikra megnyittatik, csődperügyelőnek s egyszersmind azon időközre, mig a csődrendt. 43-ik §-hoz képest az ideigl. tömeggondnoknak és csődválasztmánynak a helybeli ismeretes hitelezők általi választása megtörténend, ideigl. tömeggondnoknak Ziska József, helyettesének pedig Szűcs Lajos ügyvédek kineveztetnek, egyúttal a csődtöa.égnek szoros zár alá vétele és mennyiben a bőnyi ingóságok még összeirva és megbecsülve nem volnának, leltározása megrendeltetik, s ennek a csődr. 35— 39. §§. értelmében eszközlésbe vételével Rozsy Bálint megyetörvényszéki titkár ur, ki a leltárt annak idejében ide benyujtandja, megbizatik. A csőd alá esettek által a tárgyalásnál előadott cselekvő és szenvedő állapotjuk kimutatásának és annak, hogy vagyonukból semmit el nem hallgattak, adósságaik kózé semmi koholmányt nem iktattak, a csődr. 34. §-hoz képest eskü alatti elismerésére 1861-ik évi febr. hó 20 ik napja reggeli 9 óra határidőül kitüzetik, a mikor a csőd alá esettek személyesen, ugy a csődperügyelő, egyszersmind ideiglenes tömeggondnok és a helybeli ismeretes hitelezők jelenjenek meg. A követelések bejelentésére az időhatár az 1861. évi martius 20. napjáig kitüzetik, s az iránti hirdetmény, melyben mindazok, kik a csődületi vagyonhoz bárminémü igényt tartanak, felhivandók, hogy azt a fent kitett napig rendes,a perügyelő ellen intézendő kereseti alakban bejelentsék, mivel ellenkező esetben a csődr. 99., 100. és 101. §§-ai alapján a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni, -- a megyeház kapujára kifüggesztendő, ugy nem különben a budapesti hírlapba igtatandó, egyszersmind mivel a csődtömeghez ingatlan s a győri, pesti, zalaegerszegi és kecskeméti telekkönyvekben bejegyzett vagyon is tartozik, a csődnyitás napja azon telekkönyvekben a csődr. 33. §-a szerint feljegyeztetni rendeltetik. A perügyelő által a csődr. 43. §. értelmében benyújtandó kérvény folytán kitűzendő határidőben a helybeli ismeretes hitelezők által választandó ideiglenes tömeggondnok és csődületi választmány megerősítése, vagy másnak választása, egyszersmind azon elveknek, melyek a tömeg kezelésénél szem előtt tartandók lesznek, nem különben a mtöeggondnokra s a hitelező választmányra ruházandó jogok meghatározása végett az 1861. évi febr. 20-ik napja reggeli 9 óra határidőül kitüzetik, a mikor, ha a hitelezők ez érdemben határozottan nem nyilatkoznának, vagy közülök egy sem jelennék meg, e cs. kir. megyei tvk. az ő veszélyökre fogja az ideiglenes tömeggondnokot és hitelező választmányt kinevezni. Miről Rozsy Bálint vizsgáló biró a bünvizsgálat eszközlésbe vétele végett, továbbá a csődperügyelő, valamint az ösmeretes hitelezők képviselője Vörös Imre ügyvéd ur, mégis panaszlottak meghatalmazottja Terner Gáspár ügyvéd ur, végre a soproni kir. pénzügyigazgatóság s a kebelbéli, ugy a pesti, kecskeméti telekkönyvi tanácsok, és a zalaegerszegi megyetörvényszék hivatalos felzeteken értesitendők, a perügyelőnek és helyettesének pedig a szokott rendelvények kézbesítendők. Ezen végzés ellen Sáary Károly és neje felfolyamodással élvén, a soproni kerületi főtörvényszék határozata a győri megyei törvsznek 1861. évi mart. 26-án 577. sz. a. kelt értesitvénye szerint a következő: A soproni ker. főtörvényszék f. é. mart. 5-én 1880. 9250. é= 857. sz. a. kelt leiratával Sáary Károly és neje szül. Gombay Sarolta által Dorner Ede s több más hitelezők kérelmére mult évi nov. 30-án 3844. sz. a. kelt csődnyitási végzés ellen közbetett folyamodás és semmiségi panisz folvtán további intézkedés végett arról értesité e megyei törvényszéket, miszerint azon n. t. kerületi főtörvényszék figyelembe vévén : 1- ör: hogy a bőnyi birtok hibásan látszik megbecsültnek, s ki sem tűnik, váljon az adó azon becsübe beszámíttatott e? 2- or: hogy tisztába hozva nincsen, váljon a tulajdonkép nem gazdasági épületek a cselekvő összegbe beszámitattak és megbecsültettek-e? 3- or: hogy a 4 pontban b. alatt feljegyzett tökének % része csak hozzávetőleg számíttatott be a cselekvő öszszegbe, s igy ezen tőke is tisztába hozva nincs; 4 er: ki nem derül, váljon az alperesek által eladott hangácsi birtokrész a becsüben benfoglaltatik-e vagy nem; minek tudása nélkül a felett, váljon az eladásba bevett összegek, mint a vevőknek visszatérítendők, a cselekvő állapotból levonandók-e? alaposan ítélni nem lehet, 5- ör: hogy a 4-ik pontban d alatt foglalt nyuli szöllő becsüje hibásan vétetett számításba, végre 6- or: hogy a Domonkos-féle zálogban bírt javak kiváltásakor alpereseknek fizetendő részben a cselekvő állapotba felveendő zálogsomma tisztába nem hozatott, — az első bírósági végzést feloldandónak s az eljáró bíróságot odautasitandónak találta, hogy a fentebbi hiányokat kiegészitvén s illetőleg tisztába hozván, a kifejlendőkhöz képest ujabb határozatot hozzon." (Folytatása következik.") Kúriai ítéletek. Mágáiíjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 148. A pesti cs. kir. pénzügyészségnek Tóth Zsuzsanna férj. Klacsán Istvánné ellen 6 írt 20 y, kr. fizetetten százalék iránti perében végeztetett: Az"ideigl. törvénykezési szabályok 12-ik fejezete szeriut az 1855. évi