Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 78. szám

Pest, péntek I8í>2. Octóber 10, 78, szám. Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI (NAK.VOk Tartalom M :r i.lvány l .l.lek s más nem m béri tartozísok megváltás inak szabályozása. — Rövid utu sommás visszahelyezés. — Kúriai ítéletek : magánjogi ügyekben. Maradváiívfoldck s más nem úrbéri tartozásuk megváltásának szabályozása. *) I. A jöbb.10 vvi-zonyok átalakítása és szabályozása, mint mindenütt Európában, agy hazánkban is, a hűbériség megszűnte által szükségelte jogrendszer reformnak egyik legkényesebly- mint legbonyolultabb kérdését képezé. A Mik, kik füár 48 előtt a szószék* vagy hírlapi vitákban iTs/tvettiink, viszemlékezhetünk, niikép nem egyszer a felforgatási törekvés vádját vontuk magunkra elleneinknél, mar maga a hűbéri kötelékek eltörlésének sürgetése miatt is. Es midőn a posonyi 18i7/4g or.gyülés azt nem csekély elharnarkodassal, mintegy gordiusi csomóként ketté vágta, a nehézségek, melyek a végmegoldásra PÚIyosodtak, távolról sem lőnek elhárítva. E nehézségek épen ugy nemzetgazdászat iak mint jogiak. Míg a vagyonosodás kifejtése szabad kezeket, szabad birtokot "igényel; a jogosság a magán tukíjdon szentségének megőrzését követeié, főleg azoknál, kik a gordiusi megoldás által oly váratlanul vagyonviszonyaikban gyökeresen megingathattak. Nemcsak a magán tulajdonnak az úrbéritől való szoros elkülönzése, hanem oly szabályok is szükségeltettek, melyek mig a birtok teljes szabaddá tételét lehetővé s könnyűvé teszik, egyszersmind az oly nagy veszteséget szenvedtek vagyoni érdekeinek minél kielégítőbb igazságot szolgáltassanak. Ezen elveknek keresztülvitele, főleg az oly heves összeütközésekre vezető legelő s erdő illetékek, irtvány és maradvány stb. földek kérdésénél annál nehezebb vo't, minthogy a 48-ki időszak, mint minden gyökeres átalakulás, a tulajdon körüli fogalmak * megzavarását, az enyém s tiéd közti válaszfalak megingatását eredményezé; mit tolóit is kiemelünk, mert annak nyomaira, és pedig tettlegességekig, októberi napjaink után is rátalálunk, tanúságául az éi intett birtok viszonyok jelenlegi szabályozása nehézségeinek is, mint. jeléül az államférfiúi tapintat s mély igazságérzeinek, mely arra, hogy kielégítsen, megkívántatott. E nehézségek azonban még a 48-ki rendkívüli korszakban sem riaszták vissza államférfiainkat a keresztülviteltől — jeléül itt is ama férfiú ritka bölcsességének s buzgalmának,ki 1848-ban a magyar igazságügy élén állt. Nem emlitve azon számos indítványokat, melyek a 48-ki képviselő házi an ezen birtok viszonyok rendezésére tétettek, nevezetesen a fenmaradt úrbéri viszonyok megszün*) Lásd a/, ez iránti legfels. hat. e lapok 76 sz. 324. oldalán. Krre nézve meg kell jegyeznünk mikép 2 pontjában azon sajtó hiba fordul elő, hogy 1818. év máj. 1. helyett 1833. máj. 1. van kinyomva. Tehát olvasandó: A kamatok 13-13 máj. 1-sft napjától járnak" tetésére (aug. 3.) a 48-ki 9. cz. foganatosifására(aug. 24.), regálék, és földbirtokosi viszonyok rendezésére (aug. 5.), szőllő dézstna tartozás iránt (szept. 13.), közlegelő elkülönítéséről (szept. 8.), — azonkívül a nagyfontosságú úrbéri kármentesítés mikép eszközléséről (szept. 15 ), de magának a kárpótlási összegnek (és pedig 700 — 300 frt fokozatok közt) megállapításáról is (decz. 22.) részletes törv. javaslatok készíttettek. Sőt az akkori igazságügy ministeriumunk által egy 77. §§-ból álló Törvény czikkely az 1848. 9. t. cz. folytán szükséges intézkedésekről terjesztetett elő; melyben az irtványok, maradék földek, foglalások, üres telkek, szőllő dézsma s más nem úrbéri tartozások és szerződések körüli kérdések iránt részletes szabályok foglaltattak. Ezen elvek és szabályok a későbbi ausztriai törvényhozásnak tetemesen előkésziték az utat, és kézre adák a legtöbb jogi megoldásokat az 1853-i úrbéri pátensek kidolgozásában. Mind a mellett, bár az békés állapot és hoszszas idő felett rendelkezhetett, mint tudjuk az 1853. urb. pátensekben be nem végezé e jogi szabályozást, a 14 §-ában a maradvány s más földektől s nem úrbéri tartozásoktól járó váltság mimódoni teljesítésének szabályozását későbbi rendeletekre hagyván fenn. Ezt a földlehermentesitési bizottmányok már 1853. sürgeték, s mégis csak 1857-ben vétetett, tárgyalás alá; de ekkor is eredménytelenül,mert bár még negyedfél évük volt 1860. októberig, a szabályozást meg nem alapiíák. így eldöntetlenül maradtak egészen a jelenlegi magyar kormány alakulásáig az n nagyfontosságú kérdések : váljon a megválthatóknak kijelölt fóldek, u. m. irtványok, maradékföldek, s más nem úrbéri tartozások váltság összegei mikép, mily határidő alatt s milv részletekben fizetendők, hogy a váltságösszegek után folyó kamatok mily %-ban s mily időtől f i z e t e n d ők ; hogy ezen fizetési kötelezettségek mikép biztositandók, és megtagadáskor mikép behajtandők. E kérdések — főleg a kamat Fizetés kérdésének idejére nézve — mint egy pillanatra is láthatni, a legnehezebbek s legkényesebbek közé tartoznak; nagy mérvben tartalmazván az ellenkező érdekek azon összeütközését, melyről lennt emlékezénk, s mely mint minden államban: nálunk is az úrbéri viszonyok rendezésétől ke7dettől fogva elválhatatlan volt. E nehézség eléggé megfejti azon késelmet, melyet abban az okt. előtti ausztriai törvényhozás tanusitott; de egyszersmind azon kitűnő dicséretes erélytis, melyet a jelen m. kormány annak megoldásában, mi már égető szükséggé vált, kifejtett, és pedig, hogy éppfi oly államférfiúi bölcsességgel mint igazságossággal, a következendő czikkben kifejten dj ük. &8