Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 78. szám

330 Rövid utá sommás visszahelyezés. A kalocsai érseki uradalom részéről f. é. april 5. a hajósi (pestrnegyei)szolgabíróhoz kereset adatott be,panaszolva, mikép Spiczer Benó bajai és Pollák Adolf mohácsi lakosok az uradalomhoz tartozó felső alsó pandur-sziget, Porboly, Gyürüsalj és csertai erdőket az uradalom tudta, sőt világos tiltakozása s birói megintés ellenére önhatalmilag erőszakkal elfoglalván, töltéseket, építkezéseket tesznek^ fákat vágatják és gazdaságilag használják, s kérve, hogy az uradalom birtokába visszahelyeztessék. A május 12 re tűzött tárgyaláson felperes B. a. a kérdéses birtokoknak Furó Lajos részére bérbe adási szerződését, C. a. Furó Lajos által a szerződésnek Júsits ésPaukovics részérei engedményezését, D. a. a birtokok visszabocsájtása iránti birói intést. F. a. alperesnek a volt urad. igazgató Rezler Györgyei kötött bérleti szerződését mint lényegesb okmányokat mutatott be azon megjegyzéssel, hogy habár alperesek az I. a. szerződések szerint jutottak is a kérdéses birtokok használatába, miután az igazgató szerződés kötésekre jogositva nem volt, azt az uradalmi jövedelmi lajstromba be nem vezette: a szerződés semmisnek tekintendő, s e szerint alperesek birtoklási jogczimmel nem birván, az előre bocsátott birói megintés után erőszakos foglalóknak tekintendők. Alperesek ellenbeszédükben a felperes által bemutatott okmányok alapján is előadták, hogy ők a kérdéses birtokokat önhatalmilag el nem foglalták, azokat Rezler György volt urad. igazgatóval kötött F. a. szerződés szerint 1861. jul. 20. vévén bérbe, s az átvételkor urad. igazgató s még négy urad. tiszt által vezettetvén a birtokba, hol az építendő töltési vonal kijeleltetett, s a töltésbe eső fák megbilegeltettek; s e szerint 1802: 22 cz. 1-s és 1807: 13. cz. 1. és 2. §zai ugy a 930 sz. döntvény szerint megkívánt erőszakos foglalás esete fennt nem forog; de az 1802: 22. t. cz. 1. §. és a 931 és 934. sz. döntvényekben megkívánt s a per megindítását megelőzött egy év alatti birtoklást sem igazolhat az uradalom, mert a kérdéses birtokokat alperesek előtt Furó Lajos és annak engedményese bírván haszonbérbe 1859. mart. óta, kiknek szerződése 1864. évig terjedvén, a még le nem folyt időre a birtokot alperesek Furó és engedményeseitől vévén át, azon időre nézve az F. a. szerződés csak helybenhagyást tartalmaz, így alperesek jelen birtoklása Furó Lajosnak 1859. martiusban megkezdett bérletének folytatása lévén, felperes egy év előtti birtoklást nem igazolhat. Előadják alperesek az F. a. szerződés érvényességére, hogy R. igazgatása a. minden nemű, sőt örökös szerződéseket csak ő magá hagyott helyben, minden ily általa kötött szerződés foganatba is ment, sőt le is folyt, s az érsek semmiféle szerződést alá nem irt, minek igazolására több szerződéseket felhoznak, az urad. felhivá, mutasson fel azon időből ceak egyet is, melyet az érsek ratificáltvolna. Felhozatik nevezett igazgatónak egy gazdászati javaslata is, melyszerint a kérdéses határban lecsapolás stb. az érsek által nemcsak helyeseltetett, hanem létesítése meg is rendeltetett; végre az igazgató levele, melyben állítja, hogy ezen bérletre határozott szóbeli megbízása is volt. Ezek szerint birtokjogukat nem csak a visszahelyezési kérelem ellenében, de a szerződés érvénytelenítése esetére is igazolván, felperes elmozdítását kérik. Felperes a fentebbiek ismétlése után előadja, mikép az igazgató előterjesztésére adott utasítás az 1765: 28. és 1840: 23. t. cz. szerint meghatalmazásnak nem tekintendő, miután ő csak gazdaság vezetésére bízatván meg, szerződés kötésekre kiterjesztve nem volt. Az érsek ezen szerződésről mit sem tudott; az F. a. szerződés érvénytelen azért is, mert Furó B. a. szerződésében az albérlet az uradalom jóváhagyásának tartatott fenn; Furó pedig azt, a C. a. engedmény szerint ily jóváhagyás nélkül ada bérbe. Az egy év előtti birtok igazolására a tagadásba nem vont tulajdoni jog, és azon körülmény hozatott fel. hogy a birtokot alperesek az uradalomtól állítják átvettnek, s hogy állítólag uradalmi személyek által vezettettek a birtokba. Alperesi viszonválaszban mondatik, hogy azon körülmény, váljon Rezlernek vo't-e meghatalmazása vagy sem s így jogszerütlen-e az F. a. szerződés nem rövid utu visszahelyezés, henem szerződés semmisitési per tárgyát képezi, erőszakosságnak nem állitathatván az, midőn alperesek az előbbi urad. igazgatótól kibérelt birtokokat az ujabb igazgató felhívására visszabocsájíani vonakodnak: továbbá, hogy a tulajdon még birtokot nem feltételez,itt birtok használatáról lévén szó, az nem az előtti egy évi időközben, hanem 1859. martiusban kezdődvén, szakadatlan folytattatik alperesek részéről; s az F. a. szerződés a még 3 évre érvényben volt B. a. szerződésnek alperesekre leendő átruházását hagyja helyben, azt 1870. évig kiterjesztvén. A május 13. hozott és ki hirdetett ítélet az uradalmat azért, mert a per megindítása előtti egy év és nap előtti birtokot nem igazol, s mert alperesek és azok jogengedményezői ünnepélyesen vezettettek a hirtokba, mely birtoklás 1830. óta folytattatik, kérelmétől elmozdítja, s a rendes peruijára utasítja. Az uradalom felebbezését azonnal szóval bejelentvén, indokolását, 2 hó után jul. 18-án uyujtá be, mely idő utáni, amúgy is figyelembe nem vehető beadványában, a per tárgyától eltérve, az uradalomnak alperesek bérlete altali károsítását vitatja. Pestmegye törvszéke mint felebbezési bíróság, azért, mert mind a B. a. Furó fél?, mind pedig alperesek F. a. szerződéseRezler Györgynek szezödhetési jogosulatlansága miatt érvénytelen, s mert az F. a. szerződés és az alperesek által vitatott birtokbai bevezetés által felperes uradalom tulajdoni és birtok joga igazoltatik, mert alperesek egy év előtti birtokot ki nem mutatnak, s végre mert az állítólagos bevezetés nem törvényes bizonyság által tortént, a kért visszahelyezésnek egyszerűen helyt adott. Ezen a rövid utú sommás visszahelyezés tárgyától eltérő és a szerződés jogi vitatásába bocsátkozó ítélet ellen alperesek a kir. táblához felülvizsgálattal éltek, az előadottakon kivül elótüntetvén azon károsításukat is, mely az ítélet végrehajtása által reájuk háromolnék, midőn ők uradalmi meghagyásból töltésezés, csatornázás és épitkezésbe 40 ezer frtot meghaladó összeget fektettek be, a visszahelyezést elrendelő Ítélet mit sem tartalmazván az iránt, váljon jóhiszemű befektetésükkel mi történjék; hivatkozván végül a szerződés által az uradalom netáni károsításánál az aust. polg. törv. 1029. és 1009. §§-aira, miután a szerződés annak uralma alatt keletkezvén, a szerint ítélendő meg. Alperes bérlők, kik az 1729. évi 29. t. cz. 4. §-a ellenére az Ítélet végrehajtásával s ez által vagyoni megsemmisítésükkel fenyegettetnek, szorult kebellel várják a kir. Tábla igazságos Ítéletét, mely érdekes leend mind azon számtalan bérlőkre nézve is, kik főtisztjük által intézkedtetni szokott f auraink birtokaiban bérleteket birnak anélkül, hogy az illetö főtisztek meghatalmazás birtokában lennének. Nyers Lajos.