Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 76. szám

324 vonván, és hogy Szepessy Mária után örökösödött, nem tagadván, azt pedig, hogy a kereseti összegből az 1021 vtófrtnál még egyéb kövételése is volna levonandó, nem igazolván, ily értelemben az e. bíróságnak Ítélete jóvá hagyatik, s a periratok illetőségükhöz további intézkedés végett visszaküldetnek. (1862. jul. 1. 1973. P. sz. a. Előadó: Zsömböry György ktb.) 826. Langhammer Ignác/nak Deutsch Mái k ellen 137 fit 50 kr. haszonbér iránti sommás szóbeli perében (melyben a bajmóczi szolgabíró mint e. b. által alperesnek a bírói illetőség elleni kifogása elvttotvén, s a mondott szolgabiróság magát illetékesnek kijelentvén, a kereset érdemét illetőleg az A. a. haszonbéri szerződés megszüntetnek nyilvánítása mellett alperes a Janofalvi ingatlan birtokot a B a. leltárban megnevezett ingóságokkal együtt felperes Langhammer Ignácznak átadni köteleztetett, és 154 írt 5 kr. perköltség megfizetésében azért marasztal- j tátott, mert alperes magát áz A. a. bérszerződés 5-ikponi- , jában evenkint 1200 pfrt haszonbérnek félévi részletek- ! ben leendő előleges lefizetésére kötelezte, mindazonáltal a j felperes azon állításainak, hogy felperesnek az 1860. évi . szept. 10 én fizetni kelleit bérből 147 frttal adós maradt, hogy 1861. évi mart. hóban csak 600 frtot fizetvén a bérleti félévi ö?s7eg lerovására, a hátramaradásban maradt 86 frt megczáíolasára kellő nyugtákat nem mutatott elő, sőt a keresetlevél azon kitételének, hogy az 1861. évi szept. 20-én lejárt haszonbérletre semmit sem fizetett, valódiságát alperes világosan elismerte, s így a szerződés 5. pontjának nem teljesítése világos; mert e szerződés 13. pontjában alperes magát arra kötelezte, hogy a szerződés aláírásánál biztositékképen 10Ö0 pfrtot lefizetend, vagy erre egy betáblázandó kötvényt kiáUifand, mindazonáltal felperesi állítás ellenében sem az 1000 Irtot le nem tette, sem a kötvényt ki nem állitotta, magát alperes puszta tagadással védvén, a törvény elővéleménye szerint bebizonyult ellene az, hogy a szerződés ezen pontjának sem felelt meg, sat. Ezen alperest marasztaló ítélet ellen közbetett fölebbezés folytán Nyitramegye törvszékén végeztetett: Minthogy azon szóbeli perben melyet Langhammer Ignácz a bajmóczi szolgabíró előtt Deutsch Márk ellen 157 frt 50 kr. és járulékai iránt indított, tekintve azt, hogy a kereseti tárgy elitéléseül í'elhozoLt 1723: 47. és 1729: 35. t. cz. a szóbeli eljárás szerinti elmarasztalást nem ismerik, tekintve továbbá, hogy az 1836: 20. t. cz 2. §-a szerint bárminemű szerződés megszüntetése sommás szóbeli pernek tárgya nem lehet, itt pedig annál kevésbbé, minthogy a szerződő felek a szerződési pontok meg nem tartása esetére ezen uton fenn nem tartották, tekintve továbbá, hogy a per bírája a sommás szóbeli birósági eljárást csak a hátralévő haszon béri összegre, mely 200 frtot felül nem halad, mondotta ki, — miután a kérdéses haszonbéri szerződés 1859. mart. 10 én az aptkv. életbenlétekor keletkezett, annak értelmében a szerződés megszüntetése is eszközölhető lévén, minthogy a ptkv. 1118. §-a szerint csak megintés utan, bér nem fizetés esetére lehet rendes per uton a haszonbéri szerződés megszüntetését követelni, de egyébként az orbirói ért. 53. §-a értelmében a sommás pernek tárgyát csak a haszonbéri szerződések felmondásából eredő kérdések képezik, mindezeknél fogva a szolgabírói bíráskodásnak törvényellenes volta és illetéktelensége világos lévén, a felterjesztett Ítélet megsemmisíttetik a zárlat feloldásával a viszvégrehajtás azon utasítással, hogy a mennyiben az alperesnél létezett és a felperes kezébe jutott vagyon természetben, nem találtatnék, annak értéke folyó ár szerint lészen megállapítandó;) végeztetett: A megye törvszéki végzés által e perben illetéktelen sommás szóbeli eljárás megsemmisíttetvén, miért is ezen végzés íelebbezhetönek és megvizsgálhatónak találtatván, miután a szerződés megszünteté-e iránt keresetileg felvett kérdés az 1836. évi 20. t. cz. 2. §-a szerinti sommás szóbeli per tárgyát nem képezhetné, de arra az ideigl. törv. szab. 53. | át sem lehetne alkalmazni, ezek alapján a mtörvszéki végzés helybenhagyatik, és e periratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. július 7-kén. 3180. P. szám a. Előadó: Matulay Frigyes ktb. 827. Vajda Pongrácznak Zichy Antónia, Antal, István, Mihály elleni tulajdoni igény iránti perében ítéltetett: Felperes beismeréséből, de a B. és C. a. beperesitett okiratokból is világos lévén, miként a 16666 frt 40 kr. és 2000 frt v. cz. néhai Zichy Paulina és a jelenleg is életben lévő Zichy Antónia alperesnek h-.jadoni jogon járó friétményeik fejében lettek ataladva, s igy az ezen összegek helyett nekik hatóságilag kihasított ingatlan birtokot s volt jobbágyi telkeket is hajadoni jogon bírták, minthogy tehát felperesi részről ezen hajadoni jog iránti igény az ősiségi pátens 11. § a rendelete szerint kellő időben be nem jelentetett, s nem érvényesíttetett, és ekként az ezek iránti igények elenyésznek; a követelés többi részei pedig nevezett hajadonoknak törvényes tulajdonát tennék, ezeknél fogva az e. b. ítéletének részbeni megváltoztatása mellett alperesek az egész felperesi kereset alól lölmentetnek és a per további intézkedés védett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. aug. 13. 1212. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 828. A nagyváradi p. ü. ügyészségnek Domahidy Kálmán elleni adós-ági perében végeztetett : Semmiségi panasznak helye nem lévén, minthogy jelen ügy az 1840. évi XV. t. cz. II. R. 118. § b) pontja szerint végzés által lett volna eldöntendő, ilynemű végzések ellen pedig ugyanazon t. cz. 134 §. szerint felfolyamodásnak helye nincsen, a félebbezés felülvizsgálhatatlannak nyilvánittatik, és az ügyiratok illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. aug. 7. 2887. P. sz. a. Előadó: Szerényí Ferencz.) 829. Tóth Józsefnek Szél János irányában ennek részére leendő ház átiratási ügyében végeztetett: Tekintve azt, hogy a telekkönyvi rendelvény 120. § a értelmében a telekkönyvi kérvények vagy megengedőleg elintézendők vagy elutasitandók, hogy tehát az elintézésnek végzés általi elhalasztása s illetőleg fellüggesztése helyt nem foghat, tekintve továbbá azt is, hegy jelen esetben Bünc^ök Mihály keresete egy nappal az átiratási kérvény után adatott be, az e. b. végzés léloldatik, s az átiratási kérvény az arra vonatkozó összes iratukkal együtt szabályszerű elintézés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. aug. 12 én 3504. sz. a Előadó : Raisz Szilárd ktb.) 830. Zábráczky Jánosnak Zábráczky István elleni osztály és számadási perében ítéltetett: Tekintve, hogy a végrendelkező néhai Szadai Zábráczky József 1809. évi jun. 4. kelt s a perhez II. 5. sz. a. mellékelt végintézete 11-ik pontjában közelebbi rokonainak kötvényekben hagyott 60,000 rénes forint tőkepénznek örök időkre fel nem oszthatását rendelte el, és igy ebbeli végintézetileg nyilvánított akarata a család iianyában kötelező erejű lenne — a felperesek által igénybe vett tőke pénzek kiadásának, illetőleg felosztásának hely nem adatik. A kereset azon részére vonatkozólag pedig, mely szerint a tőkepénzeket kezelő Zábráczky István és Vratarics József alperesek, ez utóbbi úgyis, mint atyja Vratarics József örököse a bíróság előtti számadástételre köteleztetni ké-