Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 72. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 14. [r.]

3 06 elszökés stb. bűntettei mennyire elszaporodhattak, mutatja az, mikép a XV. században azokra már fej s jószág vesztés, nota infidelitatis szigorú büntetései rendeltettek. ') Ezen hősi szellem lankadás kifolyása lett, mikép az ősi állam rendszerünk alapjául szolgált személyes honvédelem s felkelés felette ritkává vált. A személyes felkelés, mely a bandériumokkal kapcsolatban az Árpád ház alatt uralkodó volt, 8) azután majd egészen a banderiális rendszerre szoritkozott, mig emez is később azu. n. portalis védrendszerré satnyult el. Utóbbi, mely a nemesség tunyasága folytán már a jobbágyságot vette igénybe, a XV. sz. elején 9) mutatkozik, de csak hamar oly terjemben, mikép e sz. közepén, már az összes jobbágyság átalános felkelése parancsoltatott, s e czélra népösszeirás rendeltetett. 10) E mellett a személyesinsurectio csak valódi szükség eseteire maradt; rendesen csak a törökök ellen, ha betörtek, rendeltetett, (p. o. 1459. szegedi or. gy. határ.) Az összes, átalános nemesi felkelés pedig már csak rendkívüli ritkasággá vált; (p. o. 1458: 2. cz. és Mátyás alatt), s még akkor is, bár nagy szúk ségnek kellé akkor fenforogni, oly hitványul teljesítetett, mikép biztosítékul a legszigorúbb büntetések szükségeltettek. J1) A nemzet ősi szelleme annyira elkorcsosodott, mikép e korban a személyes katonáskodástóli felmentetést jutalmul tekintette, s azt annyira kereste, mikép érette terhes adókat kész volt ajánlani. — Mátyás alatt a pozsonyi or. gyűlésen a nemesi felkelés 1 évre elengedtetett az adó megajánlás készségeért; 1470. a budai or. gy. ugyanez történt; mig 1478. a nemesség 5 évre felmentetett a személyes felkeléstől, öt évvé megajánlván az 1 arany adót. 12) E körülmények, melyek mint láttuk Európa többi államaival akkoriban közösek valának, s melyekhez nálunk is a fejedelmek azon törekvése is járult, hogy az akkor a nemzetet egyedül képviselő nemesség hatalma megtöressék, s helyébe a korona absolutismusa állitassék,13)mint ott ugy nálunk is szükségkép azt eredmény ezék, jött elő. Jul. 2. volt a megjelenés kitűzve, 3 24-én a király Budáról csak 3 ezerrel indulhatott. Zápolya és Frangepán meg sem jelentek, így jött a mohácsi vész — mindenünk sírja. 7) 1454: 13. cz. qui deexercitu furtive recedunt — nemesek javaikat, nemtelenek fejüket vesztik. 1523: 41. qui vocati venire neglexerint — minden javaiktól megfosztatnak Az 1552:12. szerint nemes, nem nemes egyaránt „q u í clam se ab exercitu subtraheret, capitis poenara 1 u a t." így 1659 :28. 1662 8. A Mátyás alatti szegedi or. gyűlésen hafárnztatott: Quicunque regnicolarum exercituantium nobilis et ignobilis de exercitu clandestine, vei aliter recesserit, talis omnia bona et Caput amittat eofacto."Es: Si aliqui baronum spiritualium vei saecul. nec non regnicolarum majorum vei minorum praemissa facere non vellet, notam perpetuae irifidelitis (csak örökösei mentesek) incurrat. Pray: Annales Regum. Kaprinainak Hung. diplom. kézirataiból. 6) L a k i c s: Jus publ. §. 268. 9) Zsigmond király V. dee. 1435. Kezdetben, minden 33-ik vagy 20-ik s csak 3 hóra. További példái II. László 1454: 3 ; II. Ullászló III 15. 1523: 19 E jobbágy katonák gentes n.'-v alatt jönnek elő. Fejér: codex diplomaticusVII. 10; VIII. 17. I. 2. cz. lu) 1459. 1463. 1526: 1. 2. Kovachich: Scriptores rerumHungaricarum minoresll. 384. ]1) 1466-Ki budai or. gy. határzatai. Kovachich: Supplement: II. 176 Szalay L.Történet III 227 ,2) Kovachich: Supplem. II 196 S/ah,-. . III 250—290. lap. 13) Hazánkban különö-en e/.ekhez az idegen d^nasiiá uralkodása s uralgási rend-zi-re is j .ruit ineyna-y<" te m tes n hogy a fejedelmek a nemesség helyébe zsoldosokat fogadtak — rendesen külföldiekből, kik közt akkor is a csehek, szerbek, azután lengyelek s németek legszámosabbak. Előjönnek már II. István, IV. Béla korában; Lajos nekik (4 ezer németnek Volfard Konrád kapit. alatt) már dús zsoldot fizetett; Zsigmond cseh zsoldosokkal jött Budára. n) Ez alatt a XV. sz. elején e hadi rendszer már igen elterjedt, s ezután az átmenet a banderiális rendszerből a zsoldosba mindinkább szembetűnőbbé vált. E kifejlődésnek annál sebesebben kellé történni, minthogy a nemesi véderő hiányaihoz, a puskapor feltalálása folytán uj hadviselési rendszer állott elő, melyben nemeseink magokat kiképezni nem akarták; a magasb tanulás iránti ellenszenv már akkor nagyon kitűnt,15) s fájdalom korunkig felmaradt. És e kifejlődés Mátyás alatt egészen az állandó sereg eszméjéig emelkedett. Már Zsigmond, Albert korában az oligarchia hatalmaskodásai kiáll hatlan fokig emelkedvén, le) s a korlátozás szüksége igen érezhető lévén, Mátyás lángeszével kormány politikája irányául azt tűzte ki, hogy a korona hatalmát szilárdul megalapítsa, s a hűbériség túlnyomóságát megtörje. És e czélra alkalmas eszközül főleg oly katonai erő mutatkozott, mely egyedül a fejedelem rendelkezése alatt álljon. Mintául előtte VII. Károly és XI. Lajos f'r. királyok voltak, vele öszhangzó politikájukkal s kedvező sikerükkel egy állandó sereg szervezése és a nemesség legyőzése iránt. Mátyás mindent elkövetett az alárendelt katonai erő emelésére; a zsoldos csapatokat tetemesen erősité, ln) a bandériumokat rendezé. 18) Mindinkább tapasztalá azonban az ősi honvédi rendszer elégtelenségét, korszerűtlenségét; a törökök elleni kényszerült hadjáratok, főleg meggyőzték az ősi rendszer haszontalanságáról, és azon szükségről, hogy a hadi erő uj alapra fektettessék. Azért az állandó sereg alakítása lőn egyedüli eszménye, mit főleg a hires fe k e te - s e re g b e n (Stabilespixidani) igyekezett valósítani, melyet mintegy 30 ezerig szaporított; különös gondot fordítva a már akkor hires Schváicziak példája után az európai hadjáratban elkerülhetlenné vált gyalogság kellő szervezésére. 1<J) így tétettek le hazánkban — számos európai államot megelőzve, már a XV sz. az állandó rendes hadsereg az önkényétől függő idegen zsoldosokban mindig több biztosítékot lát, mint a hazáért küzdő nemzet fegyvereseiben »*) Fejér: Codex Diploraaticus Hungáriáé t. X. vol. VIII. 17. lap. 15) A nagy tudományú Fejér Gy. ősi katonai rendszerünk hiányait,, hanyatlása okait fejtegetvén, azok közt az elpuhulás, hanyagság s dacz mellett nagy súlyt helyez abban : hogy őseink az uj taktikát, haditant nem tanultak. C o d. d i p 1 o m X. vol. VIII. 16) Jellemző, mikép a prelátoknak, országbáróinak, főnemeseknek szigorú büntetés alatt kelletett meghagyni „ne spolia, direptiones re rum, etbouorum ablationes, sanquinis effusiones etc. etc. regnicolis inferre audeant" 1405: II 4 ir) Giskra magát megadván, legénysége nagyobb részét zsoldjába fogadta. Szalay L. M. or. tört III. 200. ,8) p o. az 1481. or. gy. a főpapi bandériumot, mi már felette | elhitványult. Nevezetes azon szervezete, mely az 1459-ki szegedi gtn conventus határzatában foglaltatik, kiterjeszkedve a kir. s főpapi stb. bandériumokra, nemesi s népfelkelésre stb. Összeírás rendezetett a katona kiállitás végett, mely szerint köteleztettek a jflbbagy nélküli vagy 10 jobbágyai nem biró nemesek is, a 10-zel birok s/emélyesen, a többi felkelésre csak akkor, ha a király is nieirv az or. báróival. Birtokosok 20 jobbágy után 1 lovast állítottak. Hu v év alatt csak 3 hóra köteleztettek stb. Pray: Annales Regül Kaprii ay után. ") Főleg cseh zsoldosokból Szalay L. M a g y. o r. Tört. III 204.