Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 69. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 13. [r.]

291 Olasz ország szétszaggatott részeiben a XVI sz. után hasonló kifejlődés látható a rnunicipaliiás és római jogbefolyása folytán, melynek hatálya alatt keletkezett genuai (1597.) velenczei (1595.) veronai (1588.) bolognai (1561.) nápolyi (1588.) stb. statutumi codexek mindenben kedveztek a rendelkezési szabadságnak, s örökjogi egyenlőségnek. — Német-országban, hol a római jog szabad elvű szabályaival épen igen nagy elterjedést nyert, ugyan ily kifejlődés nyilvánult; és pedig szinte a városok jogélete kifolyásában, melyeknek jogszokásaik (Stadtu. Dorf-Rechte) a XVI. századtól egészen a római jogelvek szerint alakitattak, vagy revideáltattak. n) Azértis ezután az ingó s ingatlan közti hézagok nem voltak többé oly tágasak; az ,erbe' ,haereditas' nem jelenté többé egyedül a nemesi ingatlant; és a városi házbirtok, bár nemesi telken, megszűnt .Zinsgut' lenni s valódi tulaj donná valt. iaj Ily szabadelvűén kezdett fejlődni a rendelkezési és öröködési jog is. Amaz előbb az élők közt lett szabaddá, s az ellenmondási jog megszűnt; mig a végrendelkezés ősiekről csak később nyilt meg. Azon emelkedés, melyet a kereskedés itt is nyert, oly jogszokásokat igényelt s teremtett, melyek a szabad rendelkezést íeltételezék. Ezzel a családtagok közti egyenlőség és a nőág egyenjogúsága is kifejlődött az öröködési rendszerben. — Ily változások történtek, főleg idegen jog befolyása alatt a Scandiuávés a S z 1 áv népiségek jogrendszerében is. Ezen egész Európán átszövődött jogi átalakulás kiindulási alapjaiul a városok szolgáltak ugyan; de uj jogszokásaik nem maradván szorítva körűletükre, vidékeikre s a nemesi birtokokra is kiáradoztak. 1 :i) Egy részt azon szoros érintkezés e korban már a városiak s. a nemesek közt forrásául szolgált a szokások átszivárgásának; más részt a legéletbevágóbb érdekek, az ekkor már magas fokon igényeit kölcsön s hitel szükségei, melyek szabad rendelkezés nélkül ki nem elégíthetők, sürgősen azutánozást, s az ősiség hitelt elfojtó békóinak tágítását, részben lerázását sürgeték. — E szabadabb jogszokások tényleges elterjedését mutatja az, mikép ez államokban a nemesség családját s vagyonát a jogegyenlőség ellen biztosítandó, családi intézkedésekhez, törvényekhez (Haus u. F a m i 1 i e n ge s e t z e, Ritterordnungen stb ) és hitbizom?inyokhoz kényszerült fordulni, hogy a családi vagyont a szétaprózástól, családi fényéts tekintélyét az eltűnéstől megóvja. J1) Mindezekből kitűnik, mikép a hűbéri öröködési s ősiségi jogrendszer, mely Európa államaiban is meg volt honositva, már a régibb századokban változásokat szenvedett. Ezek mint a nemzeti jogélet kifejlődésének önkény tes kifolyásai szinte nemzeti sajátságokká váltak, mint voltak az ősiségi intézmények. Az európai uj magán jogli) Warnkönig: Jurist. Encyclopedie 1853. §. 104. Walter: Rechtsgesch. Eichorn: Rechtsgeschichte. A római jogelvek elterjesztésére halottak a magánjogi corapillatiók is, u. n. Stadt- 3 Landrechtsbücher. ,2) W a 11 h e r: Rechsges. §. 488. 13) Igy Franczia-országban L y o n b ó 1 a római jogon alapult szoká«ok Bresse, Bugey, Dombes, Beaujolais vidékeire kiterjedtek; a híres párisi (1580.) Coutume számos vidéken elfogadtatott. LaferriérrerHist. d.droitfr. — Német-országban p. o. a freiburgi átszármazott Wiirtembergbe. Warnkönig: Encyclop. 302. I. '*) Azon reformokról, melyekkel az itt kifejtett változatok az állam s közjogi rendszerben (p o. a törvénykezésben, büntető hatalomnál, biróságokban, jobbágyságban stb.) összekapcsolva jelentek meg, egy későbbi czikkben íeend szó. rendszer tehát nem ellenkezik a nemzeti geniussal, mert bár ellentétes a középkori joggal, de öszhangzó a középkor utáni korszak szükségeivel s geniusával. De lássuk most hazai jogviszonyainkat. Szokolay István. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 736. Biró Albertnek Petrisi Salbeck Jakab elleni 2407 írt 20 kr. megvétele iránti perében Ítéltetett: Perlekedő feleknek a tárgyalás elhalasztásába kölcsönösen történt beleegyezése folytán 1861. évi nov. 26-ra bíróilag kitűzött ujabb tárgyalásnál alperes a kötelességében állott megjelenést elmulasztván, és így a semmiségi panasznak helye nem találtatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 17. 695. P. sz. a. Előadó: Zsömböry György ktb ) 737. Finta Teréznek férje Csermák Sándor elleni váló perében ítéltetett: Jelen mnlt 1862. jun. 26 án indított s igy az ideig. törv. szab. 174. § ánál fogva a fennállott osztr. pprtás szabályai szerint kezelendő és elintézendő váló perben az emiitett pprtás 662 és 670 §§-ai ellenére sem gondnok, sem hásaság védő hivatalból kirendelve nem lévén, de a tárgyalásnál és eljárásnál a hivatkozott pprtás is egészen mellőzve lévén, az eljáró törvényszék ítélete megsemmisíttetik, s igy az iratok szabályszerű eljárás és tárgyalás után ujabb Ítélet hozatala végett ugyanahhoz visszaküldetnek. (1862. jul. 9. 3214. P. sz a. Előadó: Huszár Ferencz orbirói itélőinester.) 738. Bodó Istvánnak özv. Jakab Jánosné ellen 40 frt iránti perében végeztetett: Miután a perbeli feleselések szerint alperesnő a kereseti kölcsön összegnek még 1855. évben felperesnek történt visszafizetését lő esküvel de sőt tanukkal is kívánta bebizonyítani, az eljáró e. b. azonban a jelen peres ügynek kezelésénél szabályul szolgáló osztr. pprtás 46. §-ában előszabott birói kötelességeket annyiban nem vette figyelembe, mennyiben a magát személyesen védett jogtudatlan alperesnőt sem arra nézve, hogy a perben használni kívánt tanuk neveinek kitudásául, s azoknak kihallgatás végetti megnevezhetéseül halasztást kérnie szabad, — sem pedig a fő esküveli bizonyításnak az idézett pprtás 250. 260. 265. s egyéb ide vágó §§ aiban előirt használhatás módjáról ki nem tanította; s miután továbbá eme jog ügy azon tekintetben is, hogy a kamatoknak, s ép ugy az aíperesileg állított tőke lefizetésének időpontja kellően megvitatva nem lévén — a tárgyalás oly annyira h ányos maradt, hogy a dolog ily helyzetében a per kérdésnek alapos megítélése teljes lehetetlen, az osztr. pprtás 343. nem különben az ideigl. törv. szab. 106. §-a alkalmazásával az e. b. Ítéletnek feloldása mellett a tárgyalásnak a fentikijelölt irányban való kiegészi tése,a bizonyítási eljárásnak kellő kiigazítása é^ ehhez képesti uj Ítélet hozatala végett a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 3. 271 l. P. sz a. Előadó: Mona^zterly Sándor ktb.) 739. Erős Pálnak Szilágyi Lajos ügyvéd mint Bartos Gábor árvái gondnoka elleni zálogváltási jogigény bejelentését, illetőleg telekkönyvi bekebelezést tárgyazó folyamodványa tárgyában végeztetett: Felperes a sástelki 60. sz. a. telekje^yzőkönyvben néhai Bartos Gábornak elzálogosított két úrbéri felek után jaró, állítólag 1/32 rész-