Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 69. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 13. [r.]

290 nő ág egyaránt örökölt, s a többi öröküdési rend is megváltozott. 3) Az örökjog hűbér-ősiségi alapelve ugyanazon VIII. Henrik, a bübéri hatalom legnagyobb ellensége által majd teljesen lerontatott, midőn a végrendelkezési szabadságot a nemesi jószágok különbsége nélkül meghonositá; mi azonban szinte nem egyszerre, hanem több század változatai utján eszközöltetett. — II Henrik idejében a törvény, a javak ^-dáról engedé meg a végrendelkezheté.-t, a kétharmad a gyermekekre s özvegyre jutván (rationabiles partes bonomra), nő nem létében pedig feléről. E jogszokás III. Ede alatt még átalános volt, de azután lassanként mindinkább többre terjesztetett ki a végintézkedhetés; előbb a javak fele, s azután az egész vagyonra. VIII. Henrik alatt megengedtetett, hogy az ősi nern< si jószágok kéiharmada, s a többiek egészen végintézetileg idegenekre (egyházi testületek kivételével) ruházta!hassanak. Mig utoljára azon korlát csak némely vidéken u. m. Yorkban, Londonban stb. maradt fenn. sőt végre III Vilmos, I. György korában a törvények ott is megszüntették. Mert mint B1 a k s t o n e helyesen jegyzi meg, oly államban, mint Anglia, a forgalom érdekei, a rendelkezés szabadságát nélkülözhetlenné teszik, mig a jog rendszer egységének, azonosságának szükségessége is a mellett szól. Ily változásokat tőn a jogi törvényhozás Angliában, a vagyon ősiségi reudszerén, az örökődés és elidegenítés tekintetéből, ugyanakkor, midőn a középkor lefolytával a hűbéri katonai rendszer, s az állam összes hűbéri alkotmánya átalakulásokat szenvedett. Az összefüggés közöttük tehát kézzel fogható. Hasonló volt e korban a magánjogi átalakulás mind Német-, mind Franczia- Olasz-országban.Mindenütt réstörések a hűbéri irányú ősiségi s családi jogrendszeren, melyek itt is már a XIV. században mutatkoztak, de a XV.-ben épen szembetünúek lettek, midőn a római jog tanulmányok íelvirágozása folytán a római jogintézmények Európa-zerte elterjedni kezdettek; és a mihez az állami jelentőségre emelkedett városok sajátságos jogszokásaik járultak, melyek t. i. a hűbéri vagyon s örök jog rendszerrel ellentétesek. A római jog érvényre emelkedve majdnem egyszerre az ősi hűbéri vagyon viszonyoknak két fő alapját, az ingat'an túlnyomóságát, és a vér rokonság kizárólagos öröküdési jogosultságát, megsemmisítette. *) F ra n cz i a-országban a hűbéri jogrendszer megin gatását, azonkívül, hogy az azzal ellentétes római jog déli részein (hibásan u. n. pays d. droit ecrit) majd kizárólagos érvényt nyert, nagy mértékben előmozditák északi tartományaiban (pays d. d. cou tu m ie r) azon codificatiók. melyek a fejdelem által a városok s tartományok jogszokásaira nézve a XV.—XVI. században eszközöltettek. A fejedelmek,5) hogy a jogrendszert saját érdekeikhez idomíthassák, biztosokat küldöttek a városokba s megyékbe kész tervekkel, melyek egészen a római jog alap elvei szerint készültek, hogy azok ott a rendek s előkelő birtokosoktól átnézve, s a parlamentek által megvizsgálva, mint kész jog szokási codexek ") a király meg*) Blackstone: Coment. on the laws of England. II. ch. 4. *) L. Zimmerle: Das deutsche Stamraguts System. Tübing. 1857. 159.1. 5) így VII. Károly (1453) VIII. Károly (1493. s 97-ben) XII. Lajos (IŐU5.) II. Henrik (1558 ) Hivatalosan Franczia-országban legelőször a két Burgund jogszokásai codilioaltattak, megerősítve 1459-ben K 1 im r ath : Etudes sur les cnutumes. Paris 1837. 6) U. n.Coutume de la province,dubaillage, de la ville. Ezeknek összes g)üjteménye is létezik Franc/.ia-orI erősítése alá terjesztessenek. így azok fő jogforrásokul I szolgálván, segélyükkel elterjedtek a hűbériséggel s ősiséggel ellentétes római jogszabályok, a melyek t. i. a szej melyiség- s jogegyenlőség elveiből indulnak ki, mind a í családtagok irányában, mind a vagyon viszonyokban. Nem lesz talán érdektelen ezen átmenetet néhány | példával Mustrálnunk") Lotharingia nagy részében mint Burgundban is a jogszokás nemcsak öröködési, : hanem vagyonátruházási jogot is adott a nőágnak; l Metzben pedig a vérrokonokat egyenlőn meghívta az | öröködésre a hűbérekben is; az oldalági ab intestato öroj ködést a rokonsági közelségre s nem a javak eredetére fekteté; a viszháromlási jogot, hacsak külön ki nem köttetett, eltörlötte; a végintézeti örökösök elsőségét érvényesité; és megengedé az ősi javak felett élőkközti rendelkezhetést. Elsasban egy 1697-kiedictum az ősijavak elidegenithetése tilalmát s a hűbéri öröködési rendet megszüntettnek rendelé. — Ly o n b a n, melynek rendkívüli municipalis kiváltságai szabadon választott consulok alatt önálló hatóságot, s polgári gyülekezetet, adóztatási jogot, saját őrséget s katonaságot s bíróságot biztosított, a jogszokái sok a nő- és fi ág öröködését egyenlősiték, a hűbéri igények alól kivették, szabad rendelkezést alapit >ttak, a hűbéri átszállás s elkobzási jog megszüntetésével. — Burgundban a Franche Comté példájára, nem csak az első szülöttség lett érvénytelen, hanem már a XIII. században a flág örökjogi elsőbbsége sem volt gyakorlatban az egyenes ágon. — Dauphinében XIV. sz után az öröködési képesség egyenlő s koz is lett, kizárva az első szülöttséget és fi elsőbbséget, a hűbéri s aristokratiai tulnyomóság lerontására. 8) Arles melynek nuncipiuma szinte hatalmas volt, a hűbéri intézvényeket annyira kizána, mikép statútumai codexjében y)v szigorúan tiltakozott minden kísérlet ellen a hűbériség visszaállítására. — Hasonlóan Aix s Ma rs ei 11 e városokban is a földtulajdon szabadsága érvényesítetett, szabad reudelkezhetéssel. Ezek folytán az ingatlanok elidegenítései, tekintet nélkül a jószág nemére, nagy mértékben kezdtek terjedni; a hűbériség kötelékei a XV. század után annyira meggyengülvén, mikép az átruházásoknál a hűbérnok megegyezése már tekintetbe nem vétetett, az bizonyos díjfizetéssel kielégitetvén. így a politikai hűbériség romjai fölé a pénzügyi emelkedett. Ezen átalakulás a vagyoni viszonyokban s főleg az elidegenítések terjedésében kitűnik abból is, mikép a XV. század után az átruházás formalitásai is változni kezdettek, az uj viszonyokban már terhesekké vált régi beigtatási s átadási ünnepélyességek egyszerűsitetvén, s a jószágbai puszta bemenet által felváltatván. '") szágban még 1724-ben B Richebourg által kiadva, minek a jogterténelenire rendkívüli fontossága világos. 7) Főleg Laferiérre:Hist. du droit Francais (V. VI. köt.) czimű jeles munkája adataiból. 8) Ainsi — mond La terriere — la Constitution réelle de la famille selon le droit féodal disparaissait — L'aristocratie territoriale n' avait point de base dés lors (XIV. sz ) dans les institutions civiles, et la féodalité ne pouvait vivre et se transmettre que par des di-ipositions particuliéres (p. o. családi szerződések s intézkedések, hirbizományok stb.) que l'esprit du moyen áge pouvait inspirerála liberté testamentaire du pere de famille " Hist. du droit Fr. 1859. VI. köt. 9) Statutasive leges raunicipales Arelatis. Ezek arról is nevezetesek,mikép a közhaszon tekintetéből már a XII. században a földbirtok expropriatiót s azért a kármentesítést megalapították. ,0) M. \ubepin: Origines et progrés en Francé d. droit Contum. feodal, sur la nature des ventes Revue Critiq. de Legislation. Paris 1860. XV. 401. 1.