Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 69. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 13. [r.]

290 nő ág egyaránt örökölt, s a többi öröküdési rend is meg­változott. 3) Az örökjog hűbér-ősiségi alapelve ugyanazon VIII. Henrik, a bübéri hatalom legnagyobb ellensége ál­tal majd teljesen lerontatott, midőn a végrendelkezési sza­badságot a nemesi jószágok különbsége nélkül meghono­sitá; mi azonban szinte nem egyszerre, hanem több szá­zad változatai utján eszközöltetett. — II Henrik idejében a törvény, a javak ^-dáról engedé meg a végrendelkez­heté.-t, a kétharmad a gyermekekre s özvegyre jutván (rationabiles partes bonomra), nő nem létében pedig felé­ről. E jogszokás III. Ede alatt még átalános volt, de az­után lassanként mindinkább többre terjesztetett ki a vég­intézkedhetés; előbb a javak fele, s azután az egész vagyon­ra. VIII. Henrik alatt megengedtetett, hogy az ősi nern< si jószágok kéiharmada, s a többiek egészen végintézetileg idegenekre (egyházi testületek kivételével) ruházta!has­sanak. Mig utoljára azon korlát csak némely vidéken u. m. Yorkban, Londonban stb. maradt fenn. sőt végre III Vilmos, I. György korában a törvények ott is megszün­tették. Mert mint B1 a k s t o n e helyesen jegyzi meg, oly államban, mint Anglia, a forgalom érdekei, a rendelkezés szabadságát nélkülözhetlenné teszik, mig a jog rendszer egységének, azonosságának szükségessége is a mellett szól. Ily változásokat tőn a jogi törvényhozás Angliában, a vagyon ősiségi reudszerén, az örökődés és elidegenítés tekintetéből, ugyanakkor, midőn a középkor lefolytával a hűbéri katonai rendszer, s az állam összes hűbéri alkot­mánya átalakulásokat szenvedett. Az összefüggés közöttük tehát kézzel fogható. Hasonló volt e korban a magánjogi átalakulás mind Német-, mind Franczia- Olasz-országban.Mindenütt réstörések a hűbéri irányú ősiségi s családi jogrendszeren, melyek itt is már a XIV. században mutatkoztak, de a XV.-ben épen szembetünúek lettek, midőn a római jog ta­nulmányok íelvirágozása folytán a római jogintézmények Európa-zerte elterjedni kezdettek; és a mihez az állami jelentőségre emelkedett városok sajátságos jogszokásaik járultak, melyek t. i. a hűbéri vagyon s örök jog rend­szerrel ellentétesek. A római jog érvényre emelkedve majd­nem egyszerre az ősi hűbéri vagyon viszonyoknak két fő alapját, az ingat'an túlnyomóságát, és a vér rokonság kizá­rólagos öröküdési jogosultságát, megsemmisítette. *) F ra n cz i a-országban a hűbéri jogrendszer megin gatását, azonkívül, hogy az azzal ellentétes római jog déli részein (hibásan u. n. pays d. droit ecrit) majd kizáró­lagos érvényt nyert, nagy mértékben előmozditák északi tartományaiban (pays d. d. cou tu m ie r) azon codifi­catiók. melyek a fejdelem által a városok s tartományok jogszokásaira nézve a XV.—XVI. században eszközöltet­tek. A fejedelmek,5) hogy a jogrendszert saját érdeke­ikhez idomíthassák, biztosokat küldöttek a városokba s megyékbe kész tervekkel, melyek egészen a római jog alap elvei szerint készültek, hogy azok ott a rendek s elő­kelő birtokosoktól átnézve, s a parlamentek által megvizs­gálva, mint kész jog szokási codexek ") a király meg­*) Blackstone: Coment. on the laws of England. II. ch. 4. *) L. Zimmerle: Das deutsche Stamraguts System. Tübing. 1857. 159.1. 5) így VII. Károly (1453) VIII. Károly (1493. s 97-ben) XII. Lajos (IŐU5.) II. Henrik (1558 ) Hivatalosan Franczia-országban legelőször a két Burgund jogszokásai codilioaltattak, megerő­sítve 1459-ben K 1 im r ath : Etudes sur les cnutumes. Paris 1837. 6) U. n.Coutume de la province,dubaillage, de la ville. Ezeknek összes g)üjteménye is létezik Franc/.ia-or­I erősítése alá terjesztessenek. így azok fő jogforrásokul I szolgálván, segélyükkel elterjedtek a hűbériséggel s ősi­séggel ellentétes római jogszabályok, a melyek t. i. a sze­j melyiség- s jogegyenlőség elveiből indulnak ki, mind a í családtagok irányában, mind a vagyon viszonyokban. Nem lesz talán érdektelen ezen átmenetet néhány | példával Mustrálnunk") Lotharingia nagy részében mint Burgundban is a jogszokás nemcsak öröködési, : hanem vagyonátruházási jogot is adott a nőágnak; l Metzben pedig a vérrokonokat egyenlőn meghívta az | öröködésre a hűbérekben is; az oldalági ab intestato öro­j ködést a rokonsági közelségre s nem a javak eredetére fek­teté; a viszháromlási jogot, hacsak külön ki nem köttetett, eltörlötte; a végintézeti örökösök elsőségét érvényesité; és megengedé az ősi javak felett élőkközti rendelkezhetést. Elsasban egy 1697-kiedictum az ősijavak elidegenithe­tése tilalmát s a hűbéri öröködési rendet megszüntettnek rendelé. — Ly o n b a n, melynek rendkívüli municipalis kiváltságai szabadon választott consulok alatt önálló ha­tóságot, s polgári gyülekezetet, adóztatási jogot, saját őrséget s katonaságot s bíróságot biztosított, a jogszoká­i sok a nő- és fi ág öröködését egyenlősiték, a hűbéri igé­nyek alól kivették, szabad rendelkezést alapit >ttak, a hű­béri átszállás s elkobzási jog megszüntetésével. — Bur­gundban a Franche Comté példájára, nem csak az első szülöttség lett érvénytelen, hanem már a XIII. században a flág örökjogi elsőbbsége sem volt gyakorlatban az egye­nes ágon. — Dauphinében XIV. sz után az öröködé­si képesség egyenlő s koz is lett, kizárva az első szülött­séget és fi elsőbbséget, a hűbéri s aristokratiai tulnyomó­ság lerontására. 8) Arles melynek nuncipiuma szinte hatalmas volt, a hűbéri intézvényeket annyira kizána, mikép statútumai codexjében y)v szigorúan tiltakozott minden kísérlet ellen a hűbériség visszaállítására. — Ha­sonlóan Aix s Ma rs ei 11 e városokban is a földtulaj­don szabadsága érvényesítetett, szabad reudelkezhetéssel. Ezek folytán az ingatlanok elidegenítései, tekintet nélkül a jószág nemére, nagy mértékben kezdtek terjedni; a hűbériség kötelékei a XV. század után annyira meg­gyengülvén, mikép az átruházásoknál a hűbérnok meg­egyezése már tekintetbe nem vétetett, az bizonyos díjfize­téssel kielégitetvén. így a politikai hűbériség romjai fölé a pénzügyi emelkedett. Ezen átalakulás a vagyoni viszo­nyokban s főleg az elidegenítések terjedésében kitűnik abból is, mikép a XV. század után az átruházás formali­tásai is változni kezdettek, az uj viszonyokban már ter­hesekké vált régi beigtatási s átadási ünnepélyességek egyszerűsitetvén, s a jószágbai puszta bemenet által fel­váltatván. '") szágban még 1724-ben B Richebourg által kiadva, minek a jogterténelenire rendkívüli fontossága világos. 7) Főleg Laferiérre:Hist. du droit Francais (V. VI. köt.) czimű jeles munkája adataiból. 8) Ainsi — mond La terriere — la Constitution réelle de la famille selon le droit féodal disparaissait — L'aristocratie terri­toriale n' avait point de base dés lors (XIV. sz ) dans les instituti­ons civiles, et la féodalité ne pouvait vivre et se transmettre que par des di-ipositions particuliéres (p. o. családi szerződések s intéz­kedések, hirbizományok stb.) que l'esprit du moyen áge pouvait inspirerála liberté testamentaire du pere de famille " Hist. du droit Fr. 1859. VI. köt. 9) Statutasive leges raunicipales Arelatis. Ezek arról is nevezetesek,mikép a közhaszon tekintetéből már a XII. században a földbirtok expropriatiót s azért a kármentesítést megalapították. ,0) M. \ubepin: Origines et progrés en Francé d. droit Contum. feodal, sur la nature des ventes Revue Critiq. de Legis­lation. Paris 1860. XV. 401. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents