Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 66. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 11. [r.]

280 az uradalomnak viszont szolgálatokat is teljesített, ezen törvényes haszonélvezeti jogból tehát most a községet egyedül azért, mert ezen fajzási jogot nem a községbeli, hanem földes uri intézkedés folytán szomszéd határbeli erdőkben gyakorolta, jogszerűen kizárni nem lehet, ennek folytán, miután a község határában Brezova nevű erdő létezik, ebből az alsóbb birósági Ítéletek megváltoztatásával, figyelve az urbérből és tanúvallomásokból kitűnő csekélyebb mérvű használatra, telkenként két,hold, s igy itéletileg megalapított 51 telek, 9 zsellér s a beneficiatusok után összesen 56 telek után a tagositás elveinek leginkább megfelelő erdórészből kiadatni rendeltetik, a közbirtokosság között ebből netalán keletkezendő kérdéseknek az 1832/ö évi XII. t. cz. 17. §-aalapján leendő kiegyenlítése különben is fenmaradván, ily módosítással a másod bíróság ítélete helybenhagyatván, a per további szabályszerű eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. július 23-kán 405. urb. sz. a. Előadó : Kemniczer Zsigmond ktb.) Legfel, kir. leirat a m. főkanczellárhoz. „Kedves gróf Forgách! Magyarországomban a törvénykezés ideiglenes szabálya, mely az országbíró elnöklete alatt Pesten működött értekezlet indítványainak nyomán az országgyűléssel egyetértőleg kibocsáttatott egy év óta áll érvényben és az azóta gyültött tapasztalások annyi és oly jelentékeny hézagait és hiányait fedezék fel az igazságszolgáltatást illető magyarhoni törvényhozásnak, hogy e bajok orvoslása sürgős szükségként tűnik fel. Ennélfogva akarom, hogy a minden irányban szabályozott igazságszolgáltatásnak Magyarországom lakosai által élénken érzett szüksége mielőbb kielégitessék. Valamint a kereskedelmi ügyekbeni hasonszerű törvényhozás fontos előnyeinek tekintetbe vételénél fogva a német általános kereskedelmi törvénykönyvnek Magyarországomban törvényhozás utján eszközlendő behozatalára nézve már 1861. évi decz. 15. kelt határozatommal a szükséges intézkedést megtettem, ugy ez úttal meghagyom önnek, hogy a polgári és büntető törvényhozás egyéb ágaira nézve is az országbíróval egyetemben Élőmbe oly törvényjavaslatokat terjesszen, melyek alkalmasak arra, hogy királyi előadások alakjában Magyarországom legközelebbi országgyűlése elé juttassanak. Szándékom különösen az, miszerint Magyarországom a büntető s az általános polgári jogra nézve oly rendszeres törvénykönyvek jótéteményében részesittessék, melyek valamint az igazság általános elveinek, ugy az ország sajátságos viszonyainak is megfelelnek; egyszersmind pedig Magyarországom s többi királyságaim s országaim lakosai között létező sokszoros viszonyokat figyelembe veszik, s ennélfogva ugy az ország, mint birodalmam többi részei lakosainak is jogaik kölcsönös oltalma és élvezete tekintetében teljes megnyugtatást nyújtani képesek. Nem különben a polgári s büntető bíróságoknak egy uj, — a lelkiismeretes, gyors és olcsó igazságszolgáltatás követelményeinek megfelelő szerkezete dolgozandó ki, a biróságok törvényhatósági körének szigorú kijelölésével, minden állampolgár törvény előtti egyenlősége elvének foganatosításával, valamint a fennálló állam- és közigazgatási intézmények figyelembe vételével. Ezen bíróságoknál a büntető igazságszolgáltatás hatályos kezeléséről a tudomány követelményeinek és az ország lakosai sajátságainak megfelelő büntető perrendtartás által, — a magánjogi igények lehetőleg gyorsabb s olcsó keresztülviteléről pedig a peres ügyekbeni s azokon kívüli eljárást tárgyazó czélszerű -törvény által, — nem különben a kereskedelem s hitel érdekeinek megfelelő csődrendtartás által kell gondoskodni. Ezen atyai szándékaim foganositása végett rendelem, miszerint Pesten, az országbiró elnöklete alatt jogtudó férfiakból egy értekezlet alakittassék, melynek feladata leend, az emiitett törvényjavaslatokat kidolgozni s kimerítő tanácskozás alá venni. Ezen értekezlet munkálatai a tanácskozási jegyzőkönyvekkel, s a netaláni indokolt különvéleményekkel együtt magyar udvari kanczelláriám elé terjesztendők, melynél azok újólagos alapos megbirálás s tanácskozás alá veendők lesznek, minek folytán a munkálatok az udvari kanczellária kimerítő véleményével együtt elhatározás végett Elém terjesztendők. ön erről országbirámat értesitse, s a további intézkedéseket tüstént tegye meg. — Schönbrunn, 1862. aug. 16. Ferencz József " Nyílt levél Verbőczi II. r. 68. sat. tárgyában P. János úrhoz Temesvárott. Becses czikjét, válaszul Tomcsányi M. személyi végrehajtásról szóló értekezésére, nem közölhetjük, nem tehetvén vita tárgyává azt, minek érvényenkivülsége iránt — szerintünk is — semmi kétség sem forog fenn. Sajnáljuk, hogy a T. czikkje alá tett jegyzetben jobban érthetővé nem tettük, mikép mi azt nem azért közöljük, mintha Verb. II. r. 68. szolgasági intézményének érvénytszerezni kivánnánk, hanem egyedül csak azért,' hogy k'ltünjék, mennyire éreztetik mindenütt s minden rétegben az adóssági fogság szükségessége — minek kielégítésére ügyvédeink s bíráink törvénytárunk legelavultabb intézményeit is előveszik, csakhogy az újkori adóssági fogság helyében pótlékot nyerjenek a jogérdekek biztosítására. A turóczi esetet csak adatul kivántuk feljegyezni a jövő codificatió számára, hogy az látva az adós. fogság szükségességét, az or. b. bizott. könnyelmű határzatától eltérőleg rendelkezzék. Azonban V e r b ö c z i II. r. 68. érvényen kívülisége alapját nem abban találjuk, miben a kir. kúriának a pesti ker. testület petitiójára adott véleménye, t. i. a végrehajtási fogság s az adós személyének hitelezője részérei odaitélése közötti különbségben. Mert Verbőczi korában az egyéniség befolyása az összes jogrendszerben túlnyomó lévén, az igazságszolgáltatásban is a magánosok működése, s tevékenysége tulnyomósággal birt, a honnan szinte az adóssági szolgaság is, mint az egyéni j hatalom s befolyás kinövése; mi azon kor szükségeinek teljesen megfelelt. Midőn azonban ujabb korban az egyéniség jogi befolyásának eltörpitésével, az állam mindent nivellirozó hatalma emelkede túlsúlyra, az egyéniség hatalmát képviselő adóssági szolgaság helyébe is, az állami fogságnak kellé lepnie, az összes igazság szolgáltatás magánjogi természete közjogi jellemet öltve fel. így a körülmények átalakultával, megváltoztak azon alapok, melyeken Verbőczi intézménye nyugodott, és az által az, mely a jelen adóssági fogsággal hason ozélújogi intézményt képeze — obsoletummá vált, s mint ilyen nem igényelhet érvényt többé. S z e r k. Hivatalos tudnivalók. A nmlgu kir. Hétszemélyes-Táblán aug. 25. s a következő napokon az alábbirt polgári perek fognak előadatni: Jombart Lajosnak Gutmann Lázár ellen végrehajtási ügye. — Guttman Lázárnak Jombart Lajos elleni hasonló ügye. — Jombart Emil és Ágostonnak Guttman Lázár elleni szerződés teljesítését követelő pere. Előadó: Jamniczky Lipót ktb. — Ivanovics Pálnak Buda Imre ellen vételár felosztási ügye. — A cs. kir. pénzügyészségnek Pfeifer János elleni kártéritési pere. — Kvácsik Aloyziának Decsorllav elleni telekkönyvi ügye. — Menczl Ferencznek Doktor Eszter elleni adóssági pere. — Desewffy Jánosnak a cs. kir. pénzügyészség ellen 300 frt érő nyugdij iránti pere. Előadó: Pápay Károly. — Krausz Jakabnak FreundSámuel elleni végrendelet megsemmisítése iránti pere. Előadó : S z e r é n y i Ferencz ktb. — Popovics Mária és társának Zsulányi Juon és társa elleni hagyomány kiadását követelő pere. — Eckstein Illésnek Bábolnay Pál elleni kártéritési pere. Előadó : Pop a György ktb. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár helyben és vidékre egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben.— Szerkesztői szállás Belváros, aldunasor 7. sz. Nyomatott Kozma Vazulnál (lial-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.) Pesten, 1862.