Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 67. szám - Örökösödési törvényeink multja és jövője 11. [r.] (vége)

Pest, péntek 1862. Angust. 29. 67. szám. . Negyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Örökösödési törvényeink múltja és jövője. XI. (Vége) — Kúriai Ítéletek : magánjogi, úrbéri és büntetőjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók Örökösödési törvényeink múltja és jövője. XI. (Vége.) Az előadottak mellett a hűbéri katonaság sajátságai is korszerűtlenekké s alkalmatlanokká váltak. A hűbéri katonaság rendetlen s másrészt nagyrészben uri tömegekből alakulván, a szigorú engedelmességre, fegyelemre nem lehete hajlandó; egyrészt kicsapongások, másrészt a lovagok daczolása, duzzogásajelemzék ; honnan azon keserű harezok a német statusok s fejedelmek közt, mint azon elkeseredett küzdelmek is Frankhonban a parlamentekkel, midőn hadierő s eszközök kiállítása sürgettetett. És ez még eltűrhető volt, midőn a hadjáratok oly rövidek valának, hogy mint Blackstone mondja 40 nap alatt eldöntettek, *) ez alatt mártalóczul esvén a nemzet győztesének, vagy győztesen vonulván az ellenség földjére; de midőn azok meghosszabbodtak, oly katonák lettek szükségesekké, kikkel a hatalom minden ellenzés nélkül szabadon rendelkezhete, kiket külföldre bárhová vezethetett s bár meddig visszatarthatott. Midőn tehát azon hoszszas és terhes háb rák folytak, melyekben Anglia s Gallia versenyharezott küzdtenek, melyek a fehér s veres rózsa közt folytának, és később azon véres harezok, melyek egész Európát lángba boriták, s melyeknek ama 3 korszakot képező békekötés vetett véget, a vestphaliai (1648.), py ren e i (1659.) s ol i va i (1660.) — ezekben Európa fejdelmei a nemesi haderő mellőztével oly seregeket gyűjt >ttek magok körül, melyek korlátlan akaratjukat mindenben követék, mindenhová vakengedelmességgel a véres foglalások és jogbitorlások küzdterére. Ez alatt a hadviselés rendszere is lényeges átalakulást szenvedett. Egy részt Európa földterülete viszonyaihoz képest mindinkább kitűnt a gyalogság fontossága és szükségessége, melyben a schweiezi nemzeti csapatok különösen híresek 2) s mindenütt utánzásul szolgáltak; másrészt a puskapor feltalálása3) (XIV. sz. közepe felé) uj erőket s fegyvereket s a taktikában s vár erődítésben, legelői az 01 aszok s azután Spanyolok kitünésével — uj rendszert hozott a szőnyegre; midőn ezek mindenikével a nemesség hajlamait és erejét ellentétben találjuk. A nemesek csak a lovoni 4) harczolást tárták méltóságukhoz illőnek, lenézéssel tekintve a földporát taposó gyalogságra. 5) A puskapor pedig, midőn a 0 Angliában csak 40 napig köteleztettek a nemesek egy-egy izben katonai szolgálattételre. Blackstone. (II. k. 5. fej.) 2) 4titünő példány volt az I. Murát által (XIV. század közepén) alakított s annyira elhíresült J a n i t s á r gyalogság is. 3) Benne Condorcet az emberiség nagy nyereményét látja; Rotteek pedig a szabadság sírját,a haderő birtokosának az avval nem versenyezhető, mert be nem gyakorlott s fel nem szerelt nép felett. — De a hűbériség romjai minden esetre itt kezdődnek. *) Innen az E q \i it e s, (Equus, melyen szolgáltak a nemesek) Ch ey aliers, Ordre de chevalerie, Ordo equestris, lovagok sat. 5) Atalános európai szokás, ugy hogy L e n g y e 1 országban viadal sorsát a születéstől nem fúggő személyes ügyesség s bátorságtól teszi függővé, midőn a harcz fegyverét gazdag és szegény, gyönge és erős közt egyenlővé teszi, midőn igy a személyiséget s ebben rejlő egyenlőséget érvényesíti, merő ellentétbe jütt a hűbéri haderővel, melynél főleg a fegyverkészület, felszerelés s vivképzettség tulnyomósága döntött, mire költségessége miatt csak a lovagok, a gazdagok képesítethettek; honnan e korban a nemességnek az uj hadviselés iránti ellenszenve; melyet nem csekély mértékben emelt az, mikép a polgárisodás terjedtével, i városi szokások s udvari kéjek meghonosultával, a nemesség a kényelmet, a szabadságnak nem kedvező római puhaságot megszokta s magán élveinek a legszentebb köz érdekeket alárendelte. — Ezen ellenszenv szülte annak azon csakhamar elterjedt törekvését magát a népiessé vált hadi szolgálatoktól visszavonni, magok helyett másokat helyettesitve, bérenczeket felfogadva, vagy inkább váltságul tetemes adókat fizetve. Ezenkörülmény ek a mindinkább tágabb hatalomkör s nagyobb terjeszkedés után törekvő fejedelmeket oda vezették, hogy a hűbéri nemes lovagok helyébe egészen önkényük alá rendelt csapatokat szerezzenek. S ezeket miután a polgár katonaság s népfelkelés e) kevés sikert nyújtott, legelőbb a zsoldos csapatokban 7) találták fel, melyek Angliában már II. s III. Henrik alatt használtattak (XII. XIII. száz.) s később az angol- franczia autocrata harezokban, melyek iránt a nép érdekkel nem viseltethetett, valamint azután a vallásharczokban, 30 éves háborúban, Cromwell és Alba seregeiben, V. Károly császárnál, a ki nem birván fizetni 25 ezer főnyi zsoldos seregét, felét is kénytelenittetett elbocsátani, nagy szerepet játszottak, előállitásuk válalkozásában a nyerészkedő Olaszok 8) leginkább kitűnvén. — És mivel a hatalom vágyai s önkény törekvései mindinkább nagyobb mérvet vettek, a zsoldosok intézvénye nem lévén elég, a fejedelmég 1786-ból is van egy törvény, mely a nemességnek azon jogot biztositja, hogy csak lovon katonáskodhassék. Macieiovski III. k. Angliában hódító Vilmosnak egy rendelete a nemeseknek világosan meghagyja :quod habeant etteneant se semper in armis et equis ut decet et oportet. Blackstone II. k. 5. fej. 6) Ez minden fegyvert viselhető egyénre kiterjedett. Érdekes mikép egy hires lengyel iró C h o d z k o Lónárd azt állítja, hogy hazájában ily felkelésben a zsidóknak is részt kellé venniök, és pedig akkép, hogy aránylag kétszerte több fegyverest köteleztettek a sereghez küldeni. 7) Melyeket rendesen külföldiekből alakítottak. Lengyelek a zsoldos gyalogságot főleg magyarokból állították elő, mely ott Hajdúk nevezett alatt igen hires lőn. A hadjárat után rendesen rablásra, fosztogatásokra adták magokat ily zsoldos csapatok. Macié iovszki slawische Rechtsgesich. III. r. ö) A hires Condottierik, kik saját rovásukra zsoldosokat fogadtak, s azután magokat a hadviselőknek, kik jobban fizették, bérbe adák — főleg Olaszhonban, de egyebütt is. 67' '"