Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 66. szám - Örökösödési törvényeink multja s jövője 11. [r.]

278 vagy bukni kellett, alá rendelve magát az udvarnak, mi történt Frankhonban, vagy egyesülni a néppel a trón ellen, mint Scandináviában. Már maga ezen körülmény, t. i. a közhatalom súlyának magas fokra emelkedése, mi ugyanazon téren egy más hatalom túlnyomóságát meg nem engedheté, elegendő lehetett arra, hogy az állam katonai erőrendszere, melyben központosult a hűbéri birtokosság hatalmas befolyása, gyökeres átalakulást nyerjen, a fejedelmi hatalom emelésére, s a hűbéri nemesség erejének elnyomására, mi természetesen az összes állami s társalmi szervezetben is lényeges változást vont maga után. A hatalom ezen irányán kivül azonban voltak még más körülmények is, melyek nem kevéssé befolytak a nemesség hűbéri katonai képességének, s igy hatalmának is lassankénti elnyomására. (E czikk vége követk.) Szokolay István. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 704. Pollák Márthának Pollák Ferencz elleni osztályos ügyében (melyben a félegyházi járási kapitányság mint e. b. által alperes a perlekedő felek édes atyja néhai Pollák Ferencz után maradt 12 hold belső földnek fele, ugy az ezután kiosztott 5 hold ferencz-szállási járulék föld fele részének felperes Pollák Mártha részére 14 nap alatt természetbeni kiadására marasztaltatott, valamint a lábas jószág és egyéb ingóságok becsárának fele vagyis 940 vfrt után felperesnek a törvényes 6% kamatokat megfizetni köteleztetett azon indokoknál fogva, mert alperestestvéreivel Pollák Veronika és Borbálával az 1850. évi april 12-én kötött s a keresetlevélhez 7. a. csatolt egyességnek ezen szavaiból: „oly feltétel alatt mégis, h-ogy az eddig fennállott vagy édes anyám és Márthával közösen szerzett vagy szerzendő javakra nézve ezúttal örökösen lemondani kötelesek" — kitetszik az, hogy alperes felperest vele egyenjogunak tekintette, s már őt, kiekként édes annyuk halála után reájok szállott vagyonban felperessel meg nem osztozhatott, hanem együtt maradván a vagyon, abban felperessel közösen gazdálkodott , minden tekintetben felestársnak tekintette, ily körülmények közt a ptkv. 839. és 849. §§-ai szerint felperessel a vagyont ugy mint a szerzeményt egyenlő arányban megosztani köteles, annyival is inkább, mert a kihallgatott tanuk vallomásai által beigazoltatott, hogy alperes felperessel az 1858-ik évben megosztozkodott oly formán, hogy neki a földből fele részt természetben, s az ingóságok becsára fejében 940 vfrtot fizetend, mely tőke azonban nála maradván, annak 6% kamatait kötelezte felperesnek fizetni; mivel alperesi azon állítás, hogy ezen egyesség tévedésen alapult, s igy nem érvényes, figyelembe nem vétethetett, mert alperes nem igazolta, hogy ő felperes testvére által ki különben is ügyefogyott, rászedetett, avagy hamis előadásokkal megtévesztetett volna, valamint alperesnek. Pollák Borbála és férje Juhász József tanuk ellen tett kifogása sem vétethetett figyelembe, miután ezen tanuk ép oly rokonságban vannak felpereshez mint alpereshez, tehát a prtás 155. §. d) pontja tzerint tanúságuk elfogadandó volt) Ítéltetett : Tekintetbe véve azt , hogy alperes az /. a. 1860 évi april hó 12-én Verona és Borbála nőtestvéreivel kötött egyességben annak azon szavai által : „az eddig fennállott, vagy édes anyja és Mártával szerzett vagy szerzendő javakra nézve" felperesnőt közszerzőnek elismerte. <Je különösen az V. római sz. a meghitelt tanuk, jelesül Polák Borbála és Juhász József és Katona István határozott vallomásai által beigazolva levén az, hogy alperes a felperessel 1858-ban a fennállott vagyonban tettlegesen megosztozkodott, és ezen osztály következtében felperesnek a földekből fele rész természetben, az ingóságok becs ára fejében pedig 940 vtft jutott és ezen összeg az alperesnél maradt, — ezek alapján az e. b. ítélete helybenhagyatik és a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jun. 25. 1476. P. sz. a. Előadó : Bernolák Károly ktb.) 705. Sztanek Györgynek Kőszegi József elleni kártérítési perében (melyben a sz.-fehérvári cs. kir. járás mint e. b. által alperes a néki felperes által javitás végett átadott és nála elvesztett bundának ára fejében felperes részére 24 pfrt kárösszeg és a perköltségek megfizetésében elmarasztaltatott, mert alperes beismerte, hogy a bunda nála veszett el, s hogy a kárért felelős, ő azonban a bundát csak 10 ftra becsüli s ezen összeget ajánlja kifizetni, de mivel a kihallgatott felperesi 7 tanú közül 6 egyhangúlag állítja hit alatti vallomásában, hogy a kérdéses bundát azon időben, midőn azt felperes alperesnek általadta, esmérték, azt akkori értékben mind a hat tauu felül becsüli azon értéken is , melyet felperes mint kár összeget követel; igaz ugyan, hogy az alperesi 6 tanú a bundát csak 12 ftra becsülték, de a prtás 160 §-a értelmében a tanuk szótöbbségét tekintve a felperesi állítás, illetőleg keresetnek a kár mennyiségére nézvesti valósága alperes ellenében hét tanú hit alatti vallomásának erejével a prtás 158. és 160. §§-ai értelmében teljesen bebizonyíttatott, minélfogva alperest a követelt 24 pfrtnyi kár összegben és a perköltségekben is marasztalni kellett) ítéltetett : Tekintve, hogy a hit alatt kihallgatott szakértők a kérdéses bundának teljes értékét, mely nálok kiigazítás végett, volt, 12 frt és 60 kr. o. értékben állapították meg, annálfogva egybehangzó vallomásaik alapjána bundának becs ára 12 frt 60 krra leszállittatik, s e részben az e. b. Ítélete megváltoztatván, a periratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. jul. 3. 6. P. sz. a. Előadó : Malatinszky Ferencz ktb.) 706. Behr Lipótnak Herbek Ferdinánd elleni végrehajtási ügyében végeztetett : Az árverési feltételek 3-ik pontjának azon része, mely a vevőnek a végrehajtást szenvedő alperesseli egyezkedésétől volt feltételezve, ennek beleegyezése nélkül maga a végrehajtó bíróság által az árverés alkalmával változtatható nem lévén, az igy jogszerűtlenül történt árverés, s ennek utján eszközlött eladás megsemmisíttetik, s a felterjesztett végrehajtási iratok további törvszerű eljárás végett illetőségükhöz leküldetnek. (1862. jul. 18. 1428. P. sz. a. Előadó : Nyeviczkey József itélőmester.) 707. Kuna Andrásnak Helmeczy G-ábor és Borza János elleni visszahelyezési ügyében Ítéltetett: Felperes maga is beismervén azt, miszerint az 1859. évi Szt Mihály napkor Írásbeli szerződés mellett a kérdéses 17 holdra nézve előbb három évre kötött bérleti szerződés lejárta után alperesek ugyanazon bérletben még egy évre szóbeli szerződés mellett benhagyattak légyen, az azonban, hogy azon állítólag csak egy évre kötött bérlet után, vagyis 1861-ben a további bérleti használatról akár bíróilag, akár magán uton eltiltattak volna, mivel sem igazoltatván, a törvényes vélelem arravaló nézve, hogy a bérlet alperesekre nem egy, de azután még két évre átruháztatott lógyen, ezek mellett harczolván, s igy miután felperes alperesek által birtokában nem háboríttatott; az e. b. itéle-