Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)
1862 / 65. szám
274 A m. k. kúria nyilaíkozala a pesti keresk. testületek váltóügyi beadványa felett. (Vége.) Ami a kereskedői testületeknek a polgárisult ^külföldre, külöDösen pedig Angolhonra hivatkozását illeti, megjegyzendő, hogy az általános német váltórendszabály átvállalása mellett 1850-ben Magyarországban is életbeléptetett osztrák váltórendszabályt kivéve, alig találkozunk valamely más váltótörvényben oly rendelettel, mely a váltófogságot az úgynevezett váltószigor kiegészítő ré-. szenek tekintené, hanem van igenis Európa majdnem minden egyes országában adóssági fogság, mely az osztrák törvény szerinti váltófogságtól nagyon is lényegesen különbözik. A közönséges adóssági fogság ugyanis ott, a hol létezik, a végrehajtási eljárásnál váltókra, ngy mint egyéb köztörvény szerinti követelésekre nézve, fizetésre kényszerítő eszköz gyanánt szolgálván, sehol sem alkalmaztatik feltétlenül s megszorítás nélkül, például a francziáknál, Badenben és Szárdiniában 300 francot; Nápolyban 20 ducattot; a Waadkantonban 50 francot ; Britanniában pedig 2 guinet kell kitenni a követelési összegnek, hogy az adós személye végrehajíásilag letartóztat-hassék. Ellenben az osztrák váltófogság azon kiváltságos természettel bir, hogy a végrehajtás azzal veheti kezdetét, s felperesnek szabadságában áll, a végrehajtás módjai közül bármelyiket, s bármely csekély összeg erejéig első lépésül választhatni. Az osztrák eljárás szerinti személyfogság tehát az egyebütt fennálló adóssági íogságtól lényegesen különbözik, mert mig annak elrendelését, ugy a személyek minősége, mint a kötelezett összeg mennyisége tekintetében, minden külön országban külön feltételek korlátozzák, addig Ausztriában annak alkalmazása —- közjogi szempontból felemiitett néhány személyiség kivételével, különösen az összeg mennyisége tekintetében, épen nincs korlátozva. Midőn tehát a kereskedői testületek azok bármelyikét is életbeléptetletni kívánják, egyenesen azt követelik, hogy a váltóügyekre nézve tettleg megszűnt Verbőczy-féle személy-odaitélés helyett egy, még e honban soha nem ismert, s következményeiben már az orbir. értek, által is bőven megvitatott, azonban annak nézeteivel sem találkozhatott végrehajtási eljárás állapittassék meg, a mi pedig a fennálló törvénynek nem ideiglenes módositását vagy bővítését, s illetőleg kivitelben a kor igényeihez alkalmazását, hanem egyenesen uj törvény hozatalát igényelvén, az e feletti intézkedés, ha csakugyan czélszerünek találtatnék, kizárólag csak az országgyűlés jogai és teendői közé tartozik. A 6-i k pontban a kereskedői testületek a hátrányok egyik legnagyobbikául azt tekintik, hogy midőn a váltóadós meghal, a hitelező annak, előtte egészen ismeretlen örököseit tartozván beperelni, abbeli kérelmének, hogy a hagyaték részére gondnok neveztessék, s az idéző végzés ennek kézbesittessék, hely nem adatik. Azonban tekintve a vtk. II. r. 214. §-át, mely szerint, ha az idézendŐnek tartózkodása nem tudatik, az idézés a váltotörvényszék kapuira szegezendő, a hazai hirlapokban kihirdetendő s az idézendő meg nem jelenése esetében számára gondnok rendelendő, és összevetve ezen szakaszt a vtk. II. r. 47, s az id. törv. szab. I. r. 166, §-ával, a kérelmező ker. testületek fentebbi aggodalma szintén alaptalannak mutatkozik, mert ezek nyomán semmi sem áll útjában annak, hogy a váltóhitelező' elhalt váltóadósának előtte ismeretlen örökösei megidéztetése végett a felhitt 214. §. alkalmazását az illető váltótörvényszéknél szorgalmazza. E szerint tehát hazai váltótörvényünkben ezen esetekre nézve is a váltóhitelezőnek jogairól épen ugy, mint az adósnak védelméről kellőleg gondoskodva van, mig a folyamodók által kiemelt osztrák'eljárás szerint a váltóadós örökösei az ellenük beadott váltókeresetről az előző közzététel nélkül kirendelt gondnok által gyakorta nem is értesittetvén, a marasztásnak csak a végrehajtás foganatosításakor jutnak tudomására. • A 7-ik pontban a váltó-főtörvszék itéletdijának jövőre nem. a nyertes féltől, hanem a per huzavonására czélzó alperestől leendő beszedését illetőleg. Miután az 1840. XV. t. cz. II. r. 16. fejezetében foglalt díjszabás 17 .és 18. vp. azon rendelete, meiyszerint a váltótörvszék perdöntő végzései és ítéleteinek dija, tekintet nélkül a beperelt összeg mennyiségére, bizonyos meghatározott összegben lön megszabva, s ezen,dijak felosztva, mindegyik féltől külön beszedendők volnának, az 1844. VI. t. cz". 25. §-a által oda módosíttatott, hogy a perdöntő végzések és Ítéletek dija a berepelt összeg meriynyiségéhez képest, az ott meghatározott fokozat szerint aránylag kivetendő és felében a felperes által fizetendő; miután továbbá az 1840. tynek ekkép módosított rendelete gyakorlatilag már a váltófőtörvszék Ítéleteire és perdöntő végzéseire is kiterjesztetett, ennélfogva a keres, testületek föntebbi panasza ezen törvény és tör vényes gyakorlat nem ismeréséből származottnak veendő. A 8. pontra. Miután a magyar váltótörvény szerint a nők szenvedő váltóképességgel csak aigy bírnak, ha mint.kereskedők bejegyezve vannak, jövőre nézve oly czélszérű intézkedés behozatala kéretik, hogy midőn a nők kereskedési vagy gyári üzletre engedélyért folyamodnak, ez nekik csak azon feltét alatt adassék meg, hogy üzletük megnyitásával egyidejűleg bejegyeztetésüket is eszközölni tartozzanak. A mennyiben az engedélyek megadása a közigazgasási útra tartozik, a beadvány ezen pontja ez utoni javaslat tárgyát különben sem képezheti, de annálfogva sem látszik figyelembe vehetőnek, mert a magyar v.törvény senkit czimének okvetlen bejegyeztetésére nem kötelezvén, ellenben azt mindenkinek, ki rendes kereskedőül kiván tekintetni, s igy a nőknek is megengedvén, annak szükségét üzletük hitele tekintetében megbírálni egészen az illetőkre bizza. kedéseknek, másrészt a vagyon szerzésnél kivételeket is alapit, p.o. ingatlanoknál, örökségnél, ajándokoknál stb. s ily esetekben a te-, lekkönyvi intézmény elkerülhetlen. Korunk jog rendszere a házassági vagyon közösségnél, főleg két alapelvet emel ki, a szerződés szabadságát, s a jogegységet. Utóbbi tekintetben teljesen indo-j kolhatlan az or. bir. szab. 13. §-sza. Miután a hűbériségből eredő ősiségi rendszer, mely a vagyon közősséget meg nem engedheté, eltöröltetett, miután tehát az alapok, mely ek az ingatlanra nézve itt is jogi megkülönböztetéseket igényeltek, megszüntetvék, régi törvényeinknek is átkelle alakulni, melyek t, i. e téren is osztály különbségekre fektetvek. . ,. . Szerk. Kúriai íteletek. magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 688 Kuchár Zwerko Máriának telek átiratási ügyében (melyben Zólyom megye törvszéke mint e. b. által fblyamodónő kérelmével elmozdittatván, ezen elutasítása felső lehotai telekkönyv 63. lapján megjegyeztetni rendeltelett, mert azon adás-vevés által a külső úrbéri állomány a belsőtől elszakitatnék, ezt pedig az 183% V t.cz. 9. §-a meg nem engedi) végeztetett: A külső teleknek a belsőtől való elszakítása az illetékes hatóságnak engedélye nélkül eszközölhető nem lévén, ezen engedély elnyerését pedig fel folyamodó nem igazolván: az e. b. végzés helybenhagyatik, s a felierjesztett iratok ugyanahhoz visszaküldelek. (1862. jun. 18. 1422. P. sz. a. Előadó: Matulay BVigyes ktb.) , ' 689 Jaksó Évának Molnár István ellen 7 db földnek fele részbeni tulajdoni jo^a iránt indított .perében (melyben a makói volt cs. k. szolgabírói htal, mint e. b. által a felperesikeresetnek hely adatván, a makói telekkönyvben 3643. sz. a. határozatlan részben a peres felek neveire irt 4801 és 4072 hrzi sz a. lévő szt.-lőrinczi és andicsi szőllö föld két egyforma,részekre psztatni, felében • alperes tulajdpnában.m^ fele része ellenben felperesnőnek: megítéltetett, tartozván azon fele részttermészetben alperes felperesnek; hábpritlan birtokába J4 ,nap alatt .különbeni végrehajtás alatt átbocsátani; mert vagyonközösségre •kötelezett s örök hűségre esküdött felek saját tetszésük szerint a házasságot fél nem bonthatván, a ptk. 93. és 8 78. §§-ainál fogva ^mindaddig, mig tettüket., a törv. hatóságok nem .érvényesítik, {szerződések kötésére képtelennek vannak nyilvánítva, minthogy pedig alperes maga beismeri^ miszerint raz I. a. szerződés előbb köttetett, mint sem felperesnőtől az arra hivatott törv. hatóság által lel leU volna válasziv^, §,£wryényen: kívüli időre eső I; a. szerződésnek jogi erőt tulajdonitani nem lehet; mert továbbá, ha alperes által az I. sz. a. ejlenbeszédéhez mellékelt szerződés jogilaglétesite!betett vs annak keletkezését semmi okok inem akadályozták -yplna^ig, azt a kereseti;