Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 64. szám

271 vagy elégtelensége esetében terjesztessék az ki az ingatlan vagyonra is : a gyakorlat pedig azon ellenkező irányban indult, hogy felperes kérelmére előbb csak az ingókra rendeltetik el a végrehajtási foglalás, az ingatlanokra pedig uj folyamodás folytán, s ujabb végzés által csak akkor engedtetik az meg, ha az ingóságok lefoglalására kiküldött végrehajtó jelentéséből ezek elégtelensége kiderül, ez által a jólelkű hitelezők kijátszására felhasználható tér és alkalom nyilván : jövőre oly ideiglenes intézkedés tétessék, melynélfogva a fél kérelmére a végrehajtás mindkét neme ugyanazon egy végzésben elrendeltetvén, azt a végrehajtó biró a körülményekhez képest minden időközbeni jelentéstétel nélkül, egymásután azonnal folytatólag eszközlésbe vehesse. A folyamodók részéről sérelmesnek talált ezen gyakorlatról azonban a magyar kir. kúriának nincs tudomása, sőt bizonyos, hogy már 18 10. előtt is a törvény ezen §-ára nézve, annak szószerinti szövegével s szellemével egyezőleg, a birói alkalmazkodás egészen ellenkező gyakorlatot alapított. Ugyanis számtalan esetek tanúsága szerint a végrehajtás felperes kérelme folytán az adósnak mindkét nemű vagyonára ugyanazon egy végzésben rendeltetvén el, az illető alispáni hivatal vagy városi tanács rendesen akkép kerestetett meg, hogy az ingatlanokra is szóló végrehajtást csak akkor sikeresittesse, ha az ingók nem elégségesek, vagy épen hiányoznak, s az illető szolgabirák és városi kiküldöttek csakugyan igy is járván el, ott, hol az eset előfordult, mindkét neméről a végrehajtásnak egyszerre tettek jelentést. A mennyiben tehát valamely váltótörvényszék mindamellett egyes esetekben eltérőleg járna el : az ebbeli sérelemnek orvoslása felebbvitel utján törvényszerűen eszközöltethetik a nélkül, hogy e tekintetben más oldalú felsőbb intézkedésre szükség volna. Egyébiránt megjegyeztetik, hogy a testületek abbeli aggodalma, mtszerint a váltóhitelezőnek, miután váltójoga feladása nélkül váltóját még csak elő sem jegyeztetheti, esetleg legkisebb biztositási mód sincs hatalmában, tekintettel a váltótörvénynélkésőbbi telekkönyvi rendeletre, annálfogva nem talál— tathatik alaposnak, mert a marasztaló határozatok s a végrehajtási végzések ezen rendelet 84. §-a értelmében a váltójog veszélyeztetése nélkül akadálytalanul bekebeleztethetnek s illetőleg előjegyeztethetnek. Az 5-dik pontban a kérelmező testületek a végrehajtást, vagyon hiányában, az adós személye ellen is elrendeltetni kivánván, ebbeli kérelmük kor- és törvényszerűsége bebizonyítása tekintetéből Verbőczy s a magyar váltótörvényszékek 1848. előtti gyakorlatának felemlitése mellett, a külföld, különösen pedig az alkotmányos Angolhon törvényhozására hivatkoznak. Ámde Verbőczy h.t.k. az ősi törvényekből következtetőleg leszármaztatott II. r. 68. és III. r. 28 és 88 cz., nem különben Ulászló I. dec. 89 90. és 91. cz., mint az adós letartóztatására vonatkozók, a kereskedői testületek jelen kérelmét nem istápolhatják, mert a most idézett törvények az adós személyének a hitelező részére megítéléséről, nem pedig végrehajtási személyfogságról szólván, már keletkezésük indokainál fogva, de szövegük szerint is, kizárják tartalmukból azon fogalmat, mely a jelenkor értelmezése szerinti adóssági fogság természetét jellemzi. Igaz ugyan, hogy 1848 előtt egyes esetek fordultak elő, melyekben az alsóbb váltóbiróságok vagyon hiányában a váltóadós személyét is oda Ítélték a hitelezőnek; de ez sem gyakorlattá nem vált, sőt valóságos végrehajtással életbe soha nem is léptettetett. Mert minden egyes esetekben, midőn az ily végzések a hétszemélyes táblához feljutottak, ugyanott mindannyiszor kimondatott: hogy „miután a váltótörvényt magában foglaló 1840-diki XV-dikt. cz. az ilynemű végrehajtások eszközlését az adós személyére intéztetni nem rendeli, a közjogi adósságokra nézve fennálló H. T. K. 28. ozimének rendelete pedig az idézett szoros magyarázatu és kivételes váltótörvény által szabályozott végrehajtás eszközlésének zsinórmértékül nem szolgálhatván, a személy megítélésének váltóperekben helye nincsen" ; a föntebbi rövid tartamú alsó biróságu eljárás tehát a hétszemélyes tábla, mint legfőbb Ítélőszék következetes határozatai folytán, osakhamar megszűnvén, abból oly eljárási folytonosságot, melynélfogva az érintett törvénynek váltóesetekre is alkalmazása gyakorlatilag megszilárdult volna, következtetni nem lehet. (Vége követ.) Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. itélő táblán. 678. Belloschitz Tamásnak Nóvák Ferencz elleni tujajdoni jog elismerése iránti perében Ítéltetett: Felperes által keresetbe vett tulajdoni jog az A. a. átadási okirat és D. a. osztálylevél alapján követeltetvén, miután az ezen okmányokban megnevezett keresetbeli fekvőségekben, a hasonló megnevezésekkel B. a. alperes nevére telekkönyvezett ingatlanságokkali ugyanazonossága, s ezeknek örökhagyó Belloschitz Ágnes általi tettleges birtoklása a periratokból ki nem derülne, annak tekintetbe vételével, hogy ezen örökhagyó hagyatékára vonatkozó tárgyalási iratok a perben nem mutattattak be, s hogy a telekkönyv tartalma alperesnek tettleges birtoklását feltételezi, a jelen ügynek érdemleges elitélésénél mindenek előtt azon döntő körülménynek, váljon az A. a. okiratban feljegyzett ingatlanságok ugyanazok-e az alperes nevére telekkönyvezettekkel, — tisztába hozatala szükségeltetvén, miután ennek begyőzhetésére a bírósági szemlének foganatba vétele az e. b. által határozott eskü általi bizonyitá^nál czélravezetőbb bizonyitási eljárásnak találtatnék ; ugyanazért az e. b. ítélet feloldatik, s a jelenlegi illetékes hatóság a kijelölt irányban s a felek meghallgatásával eszközlendő bírósági szemle megtartására, s a kifejlendők szerint ujabb ítélet hozatalára utasíttatván, a végből a per további eljárás végett illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jul. 24. 2774. P. sz. a. Előadó: Chernél Elek ktb.) 679. A kassai pénzügyészségnek néhai gr. DeLaMotte Károly és neje szül gr. Szapáry Aloyzia örökösei elleni kamat tartozás iránti perében végeztetett: Miután egyik alperes Adorján Boldizsár kérelmére még 1860. évben a rimaszombati cs. k. mtörvszék által az eredetiek közlése végett elrendelt és a felek megegyezése folytán azon évi oct. 31-ére halasztott tárgyalás a periratok tanúsítása szerint a kitűzött határidőben meg nem tartatott, és erre nézve ujabb határidő hivatalból ki nem tüzetett, ehhezképest az eljáró mtörvényszék f. évi april 8 kán hozott, becsomozást rendelő végzése megsemmisíttetik, és az iratok további törvszerű eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 23. 2635. P. sz. a. Előadó : Szabó Menyhért ktb.) 680. Psohaiden András és érdektársainak Pschaiden Pál ellen fél úrbéri telki állomány iránti perében végeztetett: Miután a 83. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt, és Pschaiden Pál nevére felvett fél telki állománynak nem szét darabolása, hanem csak a köztulajdonjog bekebelezése kéretik, mely a telekkönyvi rendelvény 55. §-a szerint megengedhető és Pschaiden Andrást az A. a. szerződés alapján a bejegyzett fél telki állomány fele részben illeti, ugyanazért a turányi 83. sz telekjkönyvbe Pschaiden András mint fele részbeni tulajdonos társ bekebelezendő, és e részben ekképen megváltoztatván, a haszonélvezeti és élővételi jogra nézve, miután Pschaiden Pál halála előtt az özvegy haszonélvezeti joga be nem áll, és a vételi jog az ideigl. törv. szab. 149. §-a szerint sem bekebelezés, sem előjegyzés tárgya nem lehet, az e.b. (felperest elmozdító) végzés helybenhagyatván, az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 18. 3175. P. sz. a. Előadó Raisz Szilárd ktb.) 681. Blazsevics Markónak Kolezsan Andria és Marján ellen közös vagyon felosztásánál tulajdon jog elismerése iránti perében végeztetett: Miután felperes keresetétől el nem állott, mire a pprtás 18. §-a szerint az ellenfélnek okozott költség megtérítése mellett jogosítva lett volna, hanem jelen letárgyalt pernek elitélését egyedül azért kérte beállítani, mivel a torjanczi 2. sz. telekjkönyv kiigazítása iránt külön keresetet indított, s igy tekintettel arra, hegy az osztályos pernek eldöntése a telekkönyvi kiigazítástól nem feltételezhető, s annak tárgyát ingósáI gok felosztása is képezi, — az eljárásnak beállítása alpe-