Törvényszéki csarnok, 1862 (4. évfolyam, 1-99. szám)

1862 / 63. szám

267 rendö osztályrészből az iiiető örökösök betáblázott, s jelentkezett hitelezői is, az örökség erejéig elégitessenek ki. (1862. jul h 605. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 677. Réder szül. Jordán Amáliának férjeRéderGyula elleni 105 frt tartási dij iránti perében végeztetett: A keresetbeli szerződés a házasfelek egymástóli törvényes elválása bek; vctkezésének feltétele alatt köttetvén, az azonban, hogy a felek a váló pert valósággal megkezdették, vagy válási szándékukat az illető hatóság előtt bejelentették-e, ugy szinte az is, hogy a félek minő vallásúak? a perirátokból ki nem tünven, ezen l< örülmények felvilágosítása végett a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. július 23-kán. 1621. P. szám alatt. Előadó Toperczer Ödön ktb. Úrbéri ügyekben. A hétszemélyes táblán. 95. Homok községének birtok rendezési perében Ítéltetett: Kellő tekintettel azon lényeges körülményre, hogy alperes község az úrbér tanúsága szerint a fajzásnak terjedelmesebb használatában volt, az úrbéri erdő illetmény telkeükint 1200 • ölével számított nyolcz holddal rendeltetik kiadatni, ily változtatással a m. bíróság ítélete jóvágyatik, s a per illetőségéhez visszaküldetik. (1862. jul. 7. 164. urb. sz. a. Előadó: Gömöry András ktb.) 96. Gelénes községnek birtokrendezési perében ítéltetett : Az irtások és az irtásbér iránt az e. b. ítélete kellőleg nem rendelkezvén, a S. a. összeírásban a 16. számtól kezdve végig megnevezett egyének által birlalt >"/8 a. hitelesített mérnöki kimutatás négy első lapján birlalók, és darab szerint bevezetett összesen 2971188/j.20() holdat tevő földek természete kiderítve nem lévén, a felül pedig, váljon foglalás vagy irtás által, mely időben és mily feltételek alatt kerültek a nevezett földek jelen birlálóik birtokába? említés sem tétetvén, az e tekintetben beperesitett okmányok nem vétethetnek oly biztos alapnak, melyre birói ítéletet megnyugvással lehetne fektetni, — minélfogva jelen per, mielőtt abban érdemleges ítélet hozathatnék, e fentebb érintett irányban eszközlendő kimerítő eljárás és a felmerülendőkhöz képest ujabbi ítélet hozatala végett illetőségéhez visszaküldetnek. (1862. jul. 8. 88. urb sz. a. Előadó Gömöry András ktb.) 97. Tkátsik Mátyás gánócz-filiczi birtokosnak OndruskoGyörgy s társai elleni majorsági földek visszavétele iránti perében Ítéltetett : A felmutatott periratok, jelesen a V. sz. a. hivatalból beszerzett, teljesedésbe azonban nem ment úrbéri végrehajtási bizonyítvány, de magoknak a feleknek kölcsönös elismerésük is kétségen kivul helyezik azt, miként alperesek eldődjei a határbeli mnjorság telkekre még az úrbér behozatala előtti időben telepíttetvén meg, ezek és birtok utódjaik, habár majorsági czitnen és a mivelés és használat végett uri szolgálmányok teljesítése terhével által adott bel- és kü! telki tartozmányokat, melyek nálok még a határban időközben behozott tagosítás alkalmával is meghagyattak, szakadatlanul használták és azokért a követelt uri szolgálmányokat a felperes által S. T. U. a. felmutatott, különböző időkről szóló számvetések szerint folytonosan teljesítették, s miután felperes részről oly ideigl. szerződések, melyekből alpereseknek változó s határozott időre szóló bánásmód alatti létük igazoltatnék, az E. és F. a. 1850. évről szóló s ez esetben az 1 alperesekkeli 1848. év előtti viszonyokra nézve próbául j nem alkalmazható bérszerzódéseket kivéve, fel nem mutattatott, egy, ezekkel ellenkezőnek előmutatására pedig a folytonos birtoklásban lévő alperesek kötelezhetők nem lehetnének, és végre, miután felperes az ezekre nézve divatozott bánásmódot maga sem vonta kétségbe; mindezeknél fogva felperes azon keresetétől, hogy az alperesek kezén létező bel- és kül telki illetmények az urb. szab. 20. §-a szerint mint szabad uri rendelkezésű majorságiak Ítéltessenek meg, elutasittatván, alpereseknek különben majorsági természetükre nézve kérdés alá nem vont kereseti birtokaik az 1848. évi birtok és szolgálmányok alapul vétele mellett, az urb. szab. 19. §-a alá sorozandóknak Ítéltetnek, s ekképen az alsóbb bíróságok Ítéletei megváltoztatván, a periratok további kellő intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1862. jul. 10. 65. urb. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) 98. Tápio-sz.-mártoni közbirtokosság közti arányositási perben határoztatott: A cs. kir. legfőbb semmitő türvszék 1860. évi decz. 5. 14051. sz. a. kelt azon határozata, mely szerint a pesti oszt. főtörvszékr.ek ezen perben 1860. évi jun. 19. 7569. sz. a. kelt Ítélete, mint az 1859. évi nov. 11. kibocsátott arányositási rendelet kihirdetése után általa illetéktelenül hozott, feloldatott, és a per további elintézés végett az illető urb. főtörvszékhez utasíttatott, a legfőbb urb. törvszék által is elfogadtatván, ehhez képest az iratok további eljárás végett a tettes kir. itélö táblához áttétetnek. (1862. jun. 25.144. urb. sz. a.Előadó: Végh Ignácz ktb. 99. Herczeg Eszterházy Pálnak mint felperesnek Kapuvár mváros lakossai, mint alperesek ellen a kapuvári vámut és hidak fentartása iránti kötelezettség teljesítése és annak megtagadásából eredt károk és költségek megvétele végett indított perében ítéltetett: A felperes részről beadott keresetlevélhez kivonatilag A. alá, a válaszhoz pedig egész terjedelmében H. a. mellékelt 1757. évi jun. 17-én az uriszék által hozott s ugyanazon év és hó 2Ö-án a megye polg. törvszéke által is helybenhagyott Ítélet 5. pontja által teljesen igazolva lévén az, hogy alperes Kapuvár mvárosának lakossai a határukban lévő vám és hidoni vámmentességért a keresetlevélben felemlített vámut vonal és két híd jó karbani tartására és igazítására szükségelt munkákat teljesíteni köteleztetnek, és azokat mind saját beismerésük, mind az e tekintetben kihallgatott B. és V. a. tanuk vallomásai szerint 1848. évig folytonosan teljesítették is, az akkori megszüntetés okául felhozott, különben is nem igazolt állitás pedig, hogy a vámut és a hidak körüli munkákat úrbéri szolgálatképen teljesítvén, az úrbéri viszonyok megszűntével azoknak is megkellett szünniök, annál fogva, mert a szabadalom által szerezhető és kir. kisebb haszonvétel nevezete alá eső vámjog, az úrbéri kapcsolatból eredő jogoktól minőségére nézve egészen különböző — birói figyelem alá nem eshetvén, ugy szintén az ellenbeszédhez 1. sz. a. mellékelt állítólagos szabadalmat a H. és I. a. birói ítéletek, K. M. és N. a. Htósági intézvények után is alperesek törvény utján érvényesíteni meg sem kisértvén, végre a keresetlevélben felemiitett vámut vonal és két hid jó karbani tartása és tatarozására vonatkozó kötelezettség mulasztásából eredett felperesi követelésekre nézve alperesek a D. a. okmányokban kitett 391 pfrt és 30 pkr. összeg ellen a IV. a. visszonválaszukban kifogást nem tevén, és igy az valónak tekintendő lévén, a P. és Q. a. okmányok által pedig felperes azt, hogy 1855 és 1856. évben a kérdéses vámut vonal igazításáért 272 pfrtokat és 52 pkrokat fizetett légyen, teljesen igazolván,ellenben felper*es válaszában némely követelésétől elállván, a két utolsó évekre vonatkozókat pedig törvényesen nem igazolván, ezen felhozott okoknál fogva a másod birósági itélet megváltoz-